PROFILBARU.COM

Német darázs
	Imágó
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Hártyásszárnyúak (Hymenoptera);
Alrend:	Fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita);
Alrendág:	Fullánkosok (Aculeata);
Öregcsalád:	Redősszárnyúdarázs alkatúak (Vespoidea);
Család:	Redősszárnyú darazsak (Vespidae);
Alcsalád:	Vespinae;
Nem:	Vespula;
Alnem:	Paravespula;
Faj:	V. germanica;
Tudományos név
	Vespula germanica; (Fabricius, 1793)
Elterjedés
	Elterjedési területe; a kék színű az eredeti, míg a vörösbe betelepítették
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Német darázs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Német darázs témájú médiaállományokat és Német darázs témájú kategóriát.

A német darázs (Vespula germanica) a rovarok (Insecta) osztályának hártyásszárnyúak (Hymenoptera) rendjébe, ezen belül a fullánkosdarázs-alkatúak (Apocrita) alrendjébe és a redősszárnyú darazsak (Vespidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A német darázs eredeti előfordulási területe Európa legnagyobb része - Skandináviát kivéve, Ázsia nyugati fele, egészen Dél-Kínáig, valamint Afrika földközi-tengeri partvidéke.

Ezt a darazsat betelepítették Észak- és Dél-Amerikába, továbbá Ausztráliába és Új-Zélandra. Ezeken az új élőhelyein veszélyes inváziós fajnak számít, mely egyes ottani őshonos állatfajnak veszélyezteti a létezését.^[1]

Megjelenése

Az átlagos német darázs körülbelül 13 milliméter hosszú és 74,1 milligramm tömegű.^[2] Megjelenése tipikusan darázsszerű. A színezete sárga és fekete, majdnem összetéveszthető közeli rokonával, a kecskedarázzsal (Vespula vulgaris); a különbséget a német darázs pofájának elülső részén lévő három fekete pont, valamint a potrohán a fekete foltok alkotják. A kecskedarázsnak nincsenek pontok a pofáján, a potrohán levő foltok pedig összeforrtak, gyűrűt alkotva.^[3]

Életmódja

A szabad természetben a talajba, azonban a felszín közelében készíti a darázsfészket; ritkán a felszín fölött, valamire ráragasztva. Az ember mellett a padlásokat foglalja el.^[4] A darázsfészek növényi részekből áll, melyet a darázs megrág és nyállal kever össze. Ragadozó életmódot folytat, számos rovarfaj szerepel az étlapján, azonban a döghúst és az édes leveket, mézeket sem veti meg.^[5]^[6]^[7] Az új királynők körülbelül csak 1000 méteres távolságokra távolodnak az anyafészektől.^[8]

Szaporodása

A királynő több hímmel is párosodhat.^[9] Az első sejteket a királynő készíti. Ausztráliában az átlagos darázsfészek 9500 dolgozósejtből és 3600 királyisejtből áll; májusra akár 15 000 dolgozó is tartozhat egy fészekhez. A Brit-szigeteken a dolgozósejtek száma átlagosan 6100-6500, míg az uralkodóké 1500.^[4]^[10]

Jegyzetek

↑ Masciocchi, Maite (2010. december 31.). „Competition for food between the exotic wasp Vespula germanica and the native ant assemblage of NW Patagonia: evidence of biotic resistance?”. Biological Invasions 12, 625–631. o. DOI:10.1007/s10530-009-9469-5.
↑ Does size matter? — Thermoregulation of ‘heavyweight’ and ‘lightweight’ wasps. (Hozzáférés: 2013. május 16.)
↑ Archer, M.E. (1985. december 31.). „Population Dynamics of the Social Wasps Vespula vulgaris and Vespula germanica in England”. Journal of Animal Ecology 54, 473. o. DOI:10.2307/4492.
↑ ^a ^b Kasper, Marta (2008. december 31.). „Colony characteristics of Vespula germanica in a Mediterranean climate>”. Australian Journal of Entomology 47, 265–274. o. DOI:10.1111/j.1440-6055.2008.00658.x.
↑ D’Adamo, Paola (2007. december 31.). „Foraging behavior related to habitat characteristics in the invasive wasp Vespula germanica”. Insect Science 14. DOI:10.1111/j.1744-7917.2007.00165.x.
↑ Lozada, Mariana (2011. december 31.). „Past Experience: a Help or a Hindrance to Vespula germanica Foragers?”. Insect Behavior 24.
↑ Coelho, J.R. (1995. december 31.). „Load-lifting capacities of three species of yellowjackets (Vespula) foraging on honey-bee corpses>”. Functional Ecology 9, 171. o. DOI:10.2307/2390561.
↑ Goodisman, Michael . (2001. december 31.). „Hierarchical genetic structure of the introduced wasp Vespula germanica in Australia”. Molecular Ecology 10, 1423–1432. o. DOI:10.1046/j.1365-294x.2001.01291.x.
↑ Goodisman, Michael. (2002. december 31.). „Mating and reproduction in the wasp Vespula germanica”. Behavioral Ecology and Sociobiology 51. DOI:10.1007/s00265-002-0470-6.
↑ The Vespoid Wasps (Tiphiidae, Mutillidae, Sapygidae, Scoliidae and Vespidae) of the British Isles. London: Royal Entomological Society, 61. o. (2014. december 31.). ISBN 9780901546982

Források

Baranek, B., Kuba, K., Bauder, J. & Krenn, H. 2018. Mouthpart dimorphism in male and female wasps of Vespula vulgaris and Vespula germanica (Vespidae, Hymenoptera). Deutsche Entomologische Zeitschrift 65(1): 65–74. doi: 10.3897/dez.65.23593. Reference page.
Differences between Yellowjackets and Hornets
Photographs of Yellowjackets (and other insects) in flight
Yellowjackets - Center for Invasive Species Research

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vespula germanica című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Competition-1] Masciocchi, Maite (2010. december 31.). „Competition for food between the exotic wasp Vespula germanica and the native ant assemblage of NW Patagonia: evidence of biotic resistance?”. Biological Invasions 12, 625–631. o. DOI:10.1007/s10530-009-9469-5.

[mass-2] Does size matter? — Thermoregulation of ‘heavyweight’ and ‘lightweight’ wasps. (Hozzáférés: 2013. május 16.)

[Archer-3] Archer, M.E. (1985. december 31.). „Population Dynamics of the Social Wasps Vespula vulgaris and Vespula germanica in England”. Journal of Animal Ecology 54, 473. o. DOI:10.2307/4492.

[Colony-4] Kasper, Marta (2008. december 31.). „Colony characteristics of Vespula germanica in a Mediterranean climate>”. Australian Journal of Entomology 47, 265–274. o. DOI:10.1111/j.1440-6055.2008.00658.x.

[Paola-5] D’Adamo, Paola (2007. december 31.). „Foraging behavior related to habitat characteristics in the invasive wasp Vespula germanica”. Insect Science 14. DOI:10.1111/j.1744-7917.2007.00165.x.

[Lozada-6] Lozada, Mariana (2011. december 31.). „Past Experience: a Help or a Hindrance to Vespula germanica Foragers?”. Insect Behavior 24.

[Coelho-7] Coelho, J.R. (1995. december 31.). „Load-lifting capacities of three species of yellowjackets (Vespula) foraging on honey-bee corpses>”. Functional Ecology 9, 171. o. DOI:10.2307/2390561.

[Goodisman-8] Goodisman, Michael . (2001. december 31.). „Hierarchical genetic structure of the introduced wasp Vespula germanica in Australia”. Molecular Ecology 10, 1423–1432. o. DOI:10.1046/j.1365-294x.2001.01291.x.

[Mating-9] Goodisman, Michael. (2002. december 31.). „Mating and reproduction in the wasp Vespula germanica”. Behavioral Ecology and Sociobiology 51. DOI:10.1007/s00265-002-0470-6.

[Archer2014-10] The Vespoid Wasps (Tiphiidae, Mutillidae, Sapygidae, Scoliidae and Vespidae) of the British Isles. London: Royal Entomological Society, 61. o. (2014. december 31.). ISBN 9780901546982

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Német darázs