Nikolaus Franz Leonhard Pacassi

	Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
	Portréja a prágai Rosemberg-palotában
Születési neve	Nikolaus Franz Leonhard Pacassi
Beceneve	Niccolò Pacassi
Született	1716. március 5.; Bécsújhely
Elhunyt	1790. november 11.; Bécs
Nemzetisége	olasz
Működése	Gorizia; Bécs; Innsbruck; Prága; Laxenburg; Milánó; Buda; Pozsony;
	Munkái
Jelentős épületei	laxenburgi kastélyszínház
Jelentős projektjei	budai vár; schönbrunni kastély átépítése; pozsonyi vár bővítése;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nikolaus Franz Leonhard Pacassi témájú médiaállományokat.

Nikolaus Franz Leonhard Pacassi vagy röviden Nikolaus Pacassi (olaszosan Nicolò Pacazzi; Bécsújhely, 1716. március 5. – Bécs, 1790. november 11.) olasz származású osztrák építőmester, építész. Mária Terézia udvari építésze, számos nagyszabású építési munkálat irányítója, kisebb rokokó és kora klasszicista épületek és épületrészek tervezője.

Élete

Olasz kőfaragó- és építészcsaládból származott. Apja, Paolo Stefano Pacassi kőfaragó Goriziából települt át Bécsbe, ahol feleségül vette a helybéli Barbara Hallert.

Nicolò a képzőművészeti akadémia elvégzése után 1743-ban nevezték ki udvari építésszé.

1743-ban kapott megbízást a schönbrunni kastély átépítésének vezetésére, amit 1749-ben fejezett be. 1753-ban Mária Terézia udvari építésszé nevezte ki, ami után sorra kapta a megbízásokat.

1753-ban Jean Nicolas Jadot de Ville-Issey utódaként a császárnő udvari építőirodájának vezetőjévé nevezték ki. A császári család öt kastélyát építette vagy alakította újjá. 1756-tól építészetet tanított a a római Szent Lukács Akadémián.

Érdemei elismeréseképpen:

1764-ben a királynő lovaggá (Ritter) ütötte,
1769-ben báróvá (Freiherr) emelte.

1768-ban lett a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja.

Munkássága

Munkáit a homlokzatok uniformizálása jellemezte.

Építőmesterként és építészként is kiválót alkotott:

ő tervezte a prágai vár
- főlépcsőházát és
- Szent Kereszt-kápolnáját (1753)
- építette át az Új királyi palotában a Spanyol termet (1748–1749),^[1]
- építette meg a Pacassi-lépcsőnek (csehül: 'Pacassiho schodiště') nevezett díszlépcsőt a Mátyás-kaputól délre;
építette meg a laxenburgi kastélyszínházat (1753),
építette át a budai várat (1753–1765),
bővítette a pozsonyi vár (1761–1766),
újította fel a leégett Kärntnertortheatert (1763),
bővítette a bécsi Hofburgot (1767–1773).
tervezte és építette klagenfurtban a püspöki rezidenciát (1769–1776),
tervezte és építette a bécsi Hofburg Vigadó-szárnyának (Redoutensaaltrakt) homlokzatát 1773).

Jegyzetek

↑ /120418812.pdf?sequence=1 Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti^{[halott link]}

Források

Helmar Schramm et al.: Collection, laboratory, theater: Scenes of knowledge in the 17th century. Berlin; New York: Walter de Gruyter. 2005, 199–200. o.
Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 399. o. ISBN 963-9257-11-7

További információk

Rövid életrajza (németül)

[1] /120418812.pdf?sequence=1 Kateřina Pulcová: Paměť a historie rodiny Palliardi – dva koncepty studia rodinné minulosti^{[halott link]}

[1]