![]() | Ez a szócikk az 1882–1951 között élt magyar földbirtokosról, zalai helyi politikusról, országgyűlési képviselőről szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy István (egyértelműsítő lap). |
Marosi Nagy István, Nagy István Lajos Iván (Pusztamagyaród, Zala vármegye, 1882. június 24.[1] – Pusztamagyaród, 1951. március 28.)[2] magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Családja és származása
1882-ben született a Zala vármegyei Pusztamagyaródon, marosi Nagy József (1838–1921), földbirtokos,[3] és kehidai Deák Borbála (1850–1916) római katolikus szülők gyermekeként.[1][4] Az apai nagyszülei idősebb marosi Nagy József (1791–1865), táblabíró, földbirtokos,[5] és marosi Nagy Zsuzsanna (1809–1880) voltak.[6] Az apai nagyapai dédszülei marosi Nagy András (1742–1798), földbirtokos és a lovászi és szentmargitai Sümeghy családból való nemes Sümeghy Judit (1746–1801) voltak. Az anyai nagyszülei kehidai Deák Lajos (1817–1879) Zala vármegyei esküdt, földbirtokos, testőr, százados,[7] és farkaspatyi Farkas Judit (1822–1894) voltak.[8] Deák Lajosnak az elsőfokú unokatestvére Deák Ferenc a "Haza bölcse" volt.
Élete
Középiskolai évei után a pécsi jogakadémián jogot hallgatott, majd egyéves önkéntesi szolgálatát teljesítette. Leszerelése után a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója lett, ahol tanulmányai végén gazdászi oklevelet szerzett. Utóbbi birtokában, 1907-ben átvette családja pusztamagyaródi birtokának vezetését és attól fogva ott gazdálkodott.
Már korán bekapcsolódott vármegyéje közéletébe: tagja volt a törvényhatósági bizottságnak és a kisgyűlésnek is. Gömbös Gyula régi híveként már 1925-ben belépett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Pártba, és ennek révén bekerült az országos politikai életbe is, ahol főként gazdasági és szövetkezeti kérdésekkel foglalkozott. Szülőfalujában és Bánokszentgyörgyön is alapítója volt a helyi tejszövetkezetnek – melyek vezetéséből később is kivette a részét –, tagja lett a vármegyei gazdasági egyesületnek és másodelnöke a letenyei járási bizottságnak. 1935-ben országgyűlési képviselővé is megválasztották a letenyei választókerületben, a Nemzeti Egység Pártja színeiben.
A kommunista hatalomátvétel után földjeit elvették, házából kilakoltatták, koldusszegényen halt meg 1951. március 28-án, szülőfalujában tüdőgyulladásban.[2][9]
Házassága
1917. augusztus 2-án Hahóton,[10] feleségül vette a zalamegyei nemesi származású baranyavári Baranyay Margit (Hahót, 1890. szeptember 15. – Pusztamagyaród, 1947. november 12.) kisasszonyt,[11][12] akinek a szülei baranyavári Baranyay Béla (1860–1897), hahóti földbirtokos valamint névedi és széplaki Botka Ilka (1865–1954) voltak. Az apai nagyszülei baranyayvári Baranyay Elek (1830–1871), földbirtokos és tubolyszeghi Tuboly Terézia (1836–1887) voltak.[13][14] Az apai nagyanyai dédszülei tubolyszeghi Tuboly Mihály (1798–1872), Zala vármegye főjegyzője, táblabíró, földbirtokos,[15] és miskei Miskey Etelka (1813–1888) voltak.[16] Az anyai nagyszülei névedi és széplaki Botka László (1825–1905), földbirtokos,[17] és nagyunyomi Sényi Aglája (1838–1922) voltak.[18] Az anyai nagyanyai dédszülei nagyunyomi Sényi Gábor (1796–1867), királyi tanácsos, herceg Batthyány Fülöp javai főkormányzója, földbirtokos,[19] és pallini Inkey Amália (1811–1884) voltak.[20]
Jegyzetek
Források
