PROFILBARU.COM

	Mġarr
	Mġarr
	; Mġarr zászlaja
	; Mġarr zászlaja
	Mottó: Small, with a big heart
	Közigazgatás
Ország	Málta
Rang	Helyi tanács
Polgármester	Paul Vella (Nemzeti Párt, 2000 óta)
Irányítószám	MĠR
Testvérvárosok	Lista Mathi (Olaszország, 2006)
Ünnep	Szűz Mária mennybemenetele (augusztus 15.)
	Népesség
Teljes népesség	3629 fő (2014. márc. 31.)
Népsűrűség	185,79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	16,12 km²
Időzóna	EET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 35° 55′ 11″, k. h. 14° 21′ 59″35.919722°N 14.366389°EKoordináták: é. sz. 35° 55′ 11″, k. h. 14° 21′ 59″35.919722°N 14.366389°E
	Mġarr weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mġarr témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a maltai Mġarr településről szól. A hasonló nevű gozói községet itt találod.

Mġarr (IPA: [ɪmˈʤɐrː], névelővel L-Imġarr) kisváros és helyi tanács Málta nyugati részén, lakossága 2995 fő. Korábbi neve Mgiarro (néha Mugiarro) volt. Külterületei Binġemma, Fomm ir-Riħ, Għajn Tuffieħa, Iż-Żebbiegħ és Bidnija egy része.

Rövid története

Málta első telepesei a környéken is megtelepedtek, erre utal a két megalitikus templom, Ta' Ħaġrat és Ta' Skorba (Iż-Żebbiegħ) romja. Ezután sokáig nem találunk itt települést. A középkorban mdinai patríciuscsaládok által támogatott földművelő közösség lakta. Az aragóniai királyok az Inguanez családnak adományozták Mgiarrót, amelyet a későbbi birtokos Falsone család felaprózott az örökösök között. 1610-től a mostai egyházközség része volt. Kápolnájától a visszaélések miatt 1761-től megvonták az egyházi jogot, hogy menedéket nyújtson az üldözötteknek.^[3] A Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Lovagrend nagymesterei több őrtornyot építettek a parton a terület védelmére, mint pl. a ma is álló Lippija Tower (1657). Csak 1893-ban lett önálló egyházközség. A település déli határában épült az 1897-re elkészült Victoria Lines védvonal. 1912 és 1946 között épült jellegzetes, szabálytalan ovális kupolájú temploma is. 1994 óta Málta 68 helyi tanácsának egyike.

Lakói nagyobbrészt ma is földműveléssel és állattartással foglalkoznak.

Önkormányzata

Mġarrt öttagú helyi tanács irányítja. A jelenlegi, hetedik tanács 2013 márciusában lépett hivatalba, 3 nemzeti párti és 2 munkáspárti képviselőből áll.^[4]

Polgármesterei:

Victor Camilleri (1994-2000)
Paul Vella (Nemzeti Párt, 2000-)

Nevezetességei

Ta' Skorba

Őskori templom romja a Żebbiegħ városrész határában. Két szentély épült itt össze, a korábbi, Ġgantija-szakaszban épült háromívű mellé a Tarxien-szakaszban illesztették a valamivel nagyobb, négyívű templomot. A templomok korának végeztével, az ún. Tarxien temető-szakaszban a nyugati templom középső ívét elfalazták és tovább használták. Régészeti jelentőségét az adja, hogy sem a 19. század első felében zajló "takarítások", sem a 20. század eleji kezdetleges ásatások nem érintették, így a legtöbb templommal ellentétben törmelékeiben is rengeteg információt megőrizhetett. Állapota ma erősen romos, a keleti templomon ráadásul egy földút halad keresztül. A Málta megalitikus templomai nevű UNESCO világörökségi helyszín része.^[5]

Az 1960-63-as ásatások bizonyítékot találtak arra is, hogy a helyszín már a templom építése előtt hosszú ideig lakott volt. A templom alatti rétegek Málta benépesítésétől (Għar Dalam-szakasz) kedve őriztek cseréptöredékeket. Két szakaszról ráadásul pont az itt talált töredékek tanúskodtak először, így ezek erről a helyszínről kapták a nevüket (Szürke és Vörös Skorba-szakaszok). A radiokarbonos kormeghatározás alapján a helyszín Kr.e. 5000-től 1500 éven keresztül lakott volt. Felszínre kerültek viskók falai és padlói, valamint egy 11 méter hosszú egyenes falszakasz, ennek mibenléte azonban nem tisztázható, mert a nyugati templom alatt folytatódik.^[6]

Ta' Ħaġrat

A megalitikus templomok építésének régebbi, Ġgantija-szakaszába tartozik, amit az építéshez használt faragatlan korallmészkő-tömbök és a háromívű alaprajz bizonyít. A központi, kövezett helyiségből három ív nyílik, amelyeket később, valószínűleg a Tarxien-szakaszban részben elfalaztak. A jobb oldali ív falának kibontásával később egy kisebb templomot csatoltak hozzá. Bár alaprajza alapján korábbinak kellene lennie a nagy templomnál, a benne talált cseréptöredékek a későbbi, Saflieni-szakaszba datálják. A két templom közti lépcső őskori eredete bizonytalan.

A templomot Themistochles Zammit ásatta először 1925-ben. Bár kisebb egy átlagos megalitikus templomnál, a legtöbbnél jobb állapotban van. A homlokzat kisebb helyreállítások után ma is áll, az épület falai mindenhol láthatóan kiemelkednek a talajszintből.

A kutatás itt is kimutatta, hogy a templomok egy korábbi falu helyére épültek (a templomok építése előtti Mġarr-szakasz ezen töredékek miatt kapta a községről a nevét.^[7]

Egyéb nevezetességei

A Mosta Dome mintájára épült plébániatemplom. A helyiek mezőgazdasági termékek, többek között tojás eladásával teremtették elő az építkezés költségeit, a legenda szerint ezért ovális alakú a templom kupolája. Az elképzelés annyira merész volt, hogy csak két helyi építőmester, Gamri Camilleri és John A. Cilia vállalkoztak a megtervezésére és kivitelezésére.
Bronzkori keréknyomok
Római fürdő romjai (Għajn Tuffieħa). Egy villa része volt.
Lippija Tower: Jean-Paul de Lascaris-Castellar őrtornyainak egyike
Victoria Lines: legépebben fennmaradt 3 kilométeres szakasza a településtől délnyugatra található (Borġ-in-Nadur és a Falka Gap között)
Földalatti malom és gabonatárolók (Silos): Málta két világháború között épült 8 földalatti malmának egyike. 2006-ban felújították, a tervek szerint később megnyitják a turisták számára
Lejla Mġarrija Festival (angol nyelven). [2007. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 5.)
Festa Frawli: Eper-ünnep. A tavaszonként rendezett fesztivál az egész szigeten népszerű, eperből készült ételek mellett növényeket is árulnak, valamint hatalmas virágkölteményeket alkotnak, amelyek legfontosabb motívuma az eper.^[8]

Bár a szervezett turistautak többnyire elkerülik, a város főtere és utcái esténként megtelnek a környék vacsorázni, szórakozni vágyó lakóival.

Közlekedés

Autóval Rabaton vagy Għajn Tuffieħán (Golden Bay) keresztül érhető el, útjai elfogadható minőségűek.

Autóbuszjáratai (2018. december):^[9]

44 (Valletta-Għajn Tuffieħa)
101 (Ċirkewwa-Mġarr)
238 (Valletta-Mġarr)

Jegyzetek

↑ Jelentése: Kicsiny, de nagy szívvel
↑ http://www.webcitation.org/6ZSEwl5UZ
↑ Bugeja, Lino: Intriguing history of Maltese wayside chapels (angol nyelven). Times of Malta, 2011. március 6. [2011. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 8.)
↑ „Labour wins Birkirkara”, Times of Malta, 2013. március 17. (angol nyelvű)
↑ Trump, David H. Temples, Malta. Prehistory and temples, 3. kiadás (angol nyelven), Midsea Books, 156-159. o.. ISBN 99909-93-94-3
↑ Trump (2008), i. m. 58-59. o.
↑ Trump (2008), i. m. 154-155. o.
↑ „Festa Frawli draws the crowds”, Times of Malta, 2011. április 10.. [2011. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. április 11.) (angol nyelvű)
↑ Malta Public Transport. publictransport.com.mt. [2015. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 26.)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Mġarr (Málta) témájú médiaállományokat.

Mġarr Local Council (angol nyelven). [2011. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
Local councils: Mġarr (máltai és angol nyelven). Department for Local Government. [2010. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 7.)
Moldoványi, Ákos. Málta. Budapest: Panoráma (1989). ISBN 963-243-364-5