PROFILBARU.COM

	Mecklenburgi Lujza
	Luise Auguste Wilhelmine Amalie Herzogin zu Mecklenburg [-Strelitz]
	porosz királyné
	Uralkodási ideje
	1797 – 1810
Elődje	Friderika Lujza
Utódja	Erzsébet Ludovika
	Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mecklenburgi-ház
Született	1776. március 10.; Hannover
Elhunyt	1810. július 19. (34 évesen); Hohenzieritz kastély
Nyughelye	mausoleum of Charlottenburg Park;
Édesapja	II. Károly
Édesanyja	Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Testvére(i)	Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő; Friderika hannoveri királyné; Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő; György mecklenburg–strelitzi nagyherceg; Karl zu Mecklenburg-Strelitz;
Házastársa	III. Frigyes Vilmos porosz király
Gyermekei	IV. Frigyes Vilmos porosz király; I. Vilmos német császár; Hohenzollern Alekszandra Fjodorovna orosz cárné; Károly porosz királyi herceg; Alexandrina mecklenburgi nagyhercegné; Lujza porosz királyi hercegnő; Albert porosz királyi herceg; stillborn daughter von Hohenzollern; Princess Frederica of Prussia; Prince Ferdinand of Prussia;
	Mecklenburgi Lujza aláírása
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Lujza témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Lujza porosz királyné, született Lujza mecklenburg-strelitzi hercegnő (Hannover, 1776. március 18. – Hohenzieritz, 1810. július 19.) porosz királyné, III. Frigyes Vilmos porosz király felesége.

Származása

Lujza az életének első éveit Hannoverban töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Terézia és Friderika testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen-darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.

Egész korát mint királyné meghatározták a napóleoni háborúk. A jénai csata után, miután Berlin Napóleon kezébe került, Lujza a gyerekeivel és Hufeland orvossal a kelet-poroszországi Memelbe menekült. A tilsiti béke után III. Frigyes Vilmos a Porosz Királyságot Königsbergből uralta. Az ötödik koalíciós háború után 1809. december 23-án a királyi család visszatért Berlinbe.

1810 nyarán apjához Neustrelitzbe, majd Hohenzieritzba utazott, ahol elhunyt.

Tíz gyermekük született, heten érték meg a felnőttkort:

Egy halva született leány (*/† 1794)
Frigyes Vilmos (1795–1861), 1840-től IV. Frigyes Vilmos király, aki 1823-ban Erzsébet Ludovika bajor királyi hercegnőt (1801–1873) vette feleségül.
Vilmos Frigyes Lajos (1797–1888), 1861-től I. Vilmos porosz király, 1871-től német császár, aki 1829-ben Auguszta szász–weimar–eisenachi hercegnőt (1811–1890) vette feleségül.
Sarolta Friderika Lujza (1798–1860), aki 1817-ben Alekszandra Fjodorovna néven I. Miklós orosz cár felesége lett.
Friderika (1799–1800), kisgyermekként meghalt.
Károly porosz királyi herceg (1801–1883), aki 1827-ben Mária szász–weimar–eisenachi hercegnőt (1808–1877) vette feleségül.
Alexandrina (1803–1892), 1822-től Pál Frigyes mecklenburg–schwerini nagyherceg felesége.
Ferdinánd (1804–1806), kisgyermekként meghalt.
Lujza (1808–1870), aki 1825-ben Frigyes holland királyi herceg (1797–1881) felesége lett.
Albert (1809–1872), aki 1830-ban sógornőjét, Marianna holland királyi hercegnőt (1810–1883), Frigyes holland királyi herceg húgát, majd (válása után) 1853-ban Rosalie von Rauch kisasszonyt (1820–1879) vette feleségül.

↑ ^a ^b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
↑ ^a ^b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ ^a ^b FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)

Karl Griewank (Hrsg.): Königin Luise. Briefe und Aufzeichnungen. Bibliographisches Institut, Leipzig 1924.
Heinrich Otto Meisner (Hrsg.): Vom Leben und Sterben der Königin Luise. Eigenhändige Aufzeichnungen ihres Gemahls König Friedrich Wilhelms III. Koehler & Amelang, Leipzig 1926
Malve Rothkirch (Hrsg.): Königin Luise von Preußen. Briefe und Aufzeichnungen 1786–1810. Dt. Kunstverlag, München 1985, ISBN 3-422-00759-8.
Carsten Peter Thiede, Eckhard G. Franz: Jahre mit Luise von Mecklenburg-Strelitz. Aus Aufzeichnungen und Briefen der Salomé von Gélien (1742–1822). In: Archiv für hessische Geschichte und Altertumskunde. Band 43, Darmstadt 1985, ISSN 0066-636X, S. 79–160.