Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő

Mecklenburgi Terézia
Therese Mathilde Amalia Herzogin zu Mecklenburg [-Strelitz]
Thurn und Taxis hercegnéje
Uralkodási ideje
1805 – 1806
Elődje	Württembergi Auguszta
Thurn und Taxis címzetes hercegnéje
Uralkodási ideje
1806 – 1827
Utódja	Wilhelmine von Dörnberg
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Mecklenburgi-ház
Született	1773. április 5.[1][2] Hannover
Elhunyt	1839. február 12. (65 évesen)[1][2] Schloss Taxis
Nyughelye	Szent Emmerám-apátság
Édesapja	II. Károly
Édesanyja	Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő
Testvére(i)	György mecklenburg–strelitzi nagyherceg Karl zu Mecklenburg-Strelitz Mecklenburgi Lujza Friderika hannoveri királyné Sarolta Georgina mecklenburg–strelitzi hercegnő Karoline Auguste Herzogin von Mecklenburg-Strelitz György Károly Frigyes mecklenburg–strelitzi herceg Frigyes György Károly mecklenburg–strelitzi gróf Frigyes Károly Ferdinánd mecklenburg–strelitzi herceg Augusta Albertina Herzogin von Mecklenburg-Strelitz
Házastársa	Károly Sándor Thurn und Taxis-i 5. herceg
Gyermekei	Maria Theresia Thurn-Taxis Princess Sophie Dorothea of Thurn and Taxis Maximilian Karl von Thurn und Taxis Countess Amalie Maximilianovna Adlerberg Charlotte Luise Prinzessin von Thurn und Taxis George Karl Prinz von Thurn und Taxis Luise Friederike Prinzessin von Thurn und Taxis Prinz Friedrich Wilhelm von Thurn und Taxis
A Wikimédia Commons tartalmaz Mecklenburgi Terézia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Terézia Thurn und Taxis-i hercegné, született Terézia mecklenburg–strelitzi hercegnő (Hannover, 1773. április 5. – Dischingen melletti Taxis-kastély, 1839. február 12.)

Származása

Thurn és Taxis örökös hercegnője, Terézia. Carlo Restallino, olaj, vászon, Regensburg 1800 körül

Terézia hercegnő II. Károly mecklenburg–strelitzi nagyherceg (1741–1816) és Friderika Karolina Lujza hessen–darmstadti hercegnő (1752–1782) tíz gyermeke között a harmadik leány volt.

Élete

Terézia az életének első éveit Hannoverben töltötte, ahol az apja a Hannoveri Választófejedelemség kormányzója volt. 1786-ban Friderika és Lujza testvéreivel Darmstadtba költözött, Mária Lujza Albertina hessen–darmstadti tartománygrófné udvarához, mert Károly herceg megint özvegy lett.

Károly Sandor Thurn und Taxis-i herceg 1789. május 25-én, 19 évesen feleségül vette a 16 éves Teréziát Neustrelitzben.

A pár kezdetben (1797-ig) a Thurn und Taxis palotában élt Frankfurtban. Apósa 1805-ös halála óta egyre inkább kiállt a Thurn und Taxis-ház szuverenitása mellett a hagyományos postai jogok mellett.

A szekularizáció során a Szent Emmerám-apátság(wd) regensburgi épületei 1803/1812-ben a Thurn und Taxis hercegi családhoz kerültek, amely 1748 óta az egyes épületrészekben lakott. Terézia a helyiségek egy részét kiterjedt könyvtára számára használta, és „könyvtári katalógust”^[3] nyomtattatott hozzá.

1814-től Terézia a Thurn und Taxis-házat és képviselte a bécsi kongresszuson.^[4]

Fia, Frigyes Vilmos 1825-ben és férje 1827-ben bekövetkezett halála után Teréz hercegnő ritkán tartózkodott Regensburgban és visszavonult az özvegy rezidenciájába a Dischingen melletti Taxis-kastélyba. Továbbra is tanácsot adott fiának, Miksa Károlynak, aki apját követte a családfőként, földesúrként és a Thurn-und-Taxis magánpostahivatal vezetőjeként. Özvegyként elsősorban „tudományos és művészeti érdeklődésének” szentelte magát, bővítette grafikai gyűjteményét és könyvtárát.^[5]

Gyermekei

• Sarolta Lujza (*/† 1790)
• György Károly (1792–1795)
• Mária Terézia (1794–1874) ⚭ 1812 Esterházy Pál Antal
• Lujza Friderika (*/† 1798)
• Mária Zsófia Dorottya (1800–1870) ⚭ 1827 Pál Vilmos Württemberg hercege, 1835-ben elvált
• Miksa Károly (1802–1871)

1. ⚭ 1828 Wilhelmine von Dörnberg

2. ⚭ 1839 Mathilde Sophie Prinzessin zu Oettingen-Oettingen

• Frigyes Vilmos (1805–1825) nőtlen

Törvénytelen gyermekei Maximilian-Emanuel Lerchenfeld gróffal (1772–1809)

• Georg Adolf, Graf von Stockau (1806–1865)
• ikrek:

Maximilian von Straka (1807–1845)

Elise Therese von Straka (1807 –1875)

• Amalie Adlerberg(wd) (1808–1888) ⚭ 1855 Nikola Adlerberg (1819–1892)
• Luise Therese von Straka (1809–1872)

További információk

Jegyzetek

1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
2. The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. Zentralarchiv des Hauses Thurn und Taxis, 1815.
4. Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9, 79. oldal; Max Piendl szövegezése: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981, 86. oldal
5. Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis, 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9, 96. oldal

Irodalom

• Wolfgang Behringer: Thurn und Taxis. Die Geschichte ihrer Post und ihrer Unternehmen. München/Zürich 1990, ISBN 3-492-03336-9
• Martin Dallmeier, Martha Schad: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. 300 Jahre Geschichte in Bildern. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1996, ISBN 3-7917-1492-9
• Ludwig Kalmus: Weltgeschichte der Post. Verlag Amon Franz Göth, Wien 1937.
• Max Piendl: Das Fürstliche Haus Thurn und Taxis. Zur Geschichte des Hauses und der Thurn und Taxis-Post. Verlag Friedrich Pustet, Regensburg 1981.
• Rudolf Reiser: Mathilde Therese von Thurn und Taxis (1773–1839). In: Zeitschrift für Bayerische Landeskunde. 38. kötet, 1975, 739–748. oldal

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Therese zu Mecklenburg című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Családfája