IV. Frigyes Vilmos nagy érdeklődést mutatott a művészetek és kultúra iránt, ezért koronázásakor általános volt a vélekedés, hogy uralkodása alatt Poroszország liberálisabb útra tér.
Az uralkodó megszüntette a cenzúrát, véget vetett az egyház és hadsereg közötti elhúzódó vitáknak. 1848-ban IV. Frigyes Vilmos liberális alkotmányt dolgoztatott ki, ezt azonban a forradalmi hullám apadtával Bismarck tanácsára abszolutizmus váltotta fel.
Németország egyesítését Poroszország irányításával, Ausztria nélkül képzelte el, és erre vonatkozóan messzemenő tervezeteket dolgoztatott ki.
1858-ban az uralkodót gutaütés érte, ami megzavarta elméjét. A kormányzást ezért még életében átadta öccsének, Vilmos hercegnek, aki Frigyes Vilmos elhunytáig, 1861-ig régensként uralkodott, majd I. Vilmos néven örökölte bátyja trónját.