Mallorcai Saura albaidai báróné

Mallorcai Saura
Mallorcai Laura/Maura
Aragóniai Saura (Laura/Maura)
Albaidai Báróság (Valenciai Királyság) bárónéja
Saura (Maura/Laura) de Mallorca
Uralkodási ideje
1319 (körül) 1333 (körül)
ElődjeGueraua de Sarrià
UtódjaFrancisca de Boïl
Subirats úrnője
Saura (Maura/Laura) de Mallorca
Uralkodási ideje
1319 (körül) 1333 (körül)
ElődjeGueraua de Sarrià
UtódjaFrancisca de Boïl
Életrajzi adatok
UralkodóházBarcelonai-ház
Született?
?
Elhunyt1333 (körül)
?
ÉdesapjaII. (Aragóniai) Jakab mallorcai király (1243–1311)
ÉdesanyjaSaura de Monreal
Testvére(i)
  • Aragóniai Sancia nápolyi királyné
  • Aragóniai Izabella villenai úrnő
  • I. Sancho mallorcai király
  • I. Ferdinánd achajai herceg
  • Aragóniai Fülöp mallorcai régens
  • Aragóniai Jakab mallorcai trónörökös
  • Ferdinand of Majorca
Házastársa1. Pere Galceran (I) de Pinós i de Montcada, Pinós bárója (–1312 /körül/)
Házastársa2. Vilaragut (II.) Berengár, Albaida bárója, Sant Martí és Subirats ura (–1348 /körül/ vagy 1358 előtt/körül/után)
Gyermekei1. házasságából:
1. Péter (1311
/körül/–1348/57)
2. házasságából:
2. Berengárion (1324 előtt–1353)
3. Jolán (1320/25–1369/72)
4. Izabella
A Wikimédia Commons tartalmaz Mallorcai Saura témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mallorcai Saura (? – 1333 (körül)) vagy Mallorcai Laura/Maura, illetve Aragóniai Saura/Laura/Maura, katalánul: Saura/Laura/Maura de Mallorca, filla il·legítima del rei Jaume II de Mallorca, spanyolul: Saura/Laura/Maura de Mallorca, hija de Jaime II de Mallorca, olaszul: Saura/Laura/Maura di Maiorca, franciául: Saura/Maura/Laura de Majorque, okcitánul: Saura/Laura/Maura de Malhòrca, németül: Saura/Maura/Laura von Mallorca, latinul: Saura/Laura/Maura de Majoricis, Albaida bárónéja a Valenciai Királyságban és Sant Martí, valamint Subirats úrnője Katalóniában. A Barcelonai-ház mallorcai királyi ágának a tagja. Vilaragut Jolán mallorcai királyné anyja, Aragóniai Sancia nápolyi királyné féltestvére, Anjou Mária mallorcai királyné sógornője és II. András magyar király dédunokája.

Élete

A Mallorcai Királyság címere

II. (Aragóniai) Jakab mallorcai királynak Saura de Monreal úrnővel folytatott kapcsolatából született leánya. Első házasságát Pere Galceran (I) de Pinós i de Montcada pinósi báróval kötötte. A házassági szerződést 1299. október 10-én állították ki. A kapcsolatukból egy fiú, Péter (1311 /körül/–1348/57) származott.[1] A fiuk születése után röviddel azonban meghalt a férje. Második férje Vilaragut (II.) Berengár, Albaida bárója, Sanmartí és Subirats ura lett. A pápai diszpenzációt 1319. november 11-én állították ki. Ebből a házasságból három gyermeke született, köztük Vilaragut Jolán mallorcai királyné.

Lánya, Jolán 1347-ben feleségül ment III. Jakab mallorcai királyhoz, aki anyja révén az elsőfokú unokatestvére volt. A mallorcai király, akit a sógora, IV. Péter aragóniai király 1343-ban elűzött Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt, első felesége, Aragóniai Konstancia halála (1346) után egy évvel nősült újra. A házasságból két kislány született: Esclarmunda (13481349) és Mária, de mindketten meghaltak kiskorukban. Veje, a trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg a IV. Péter ellen vívott Llucmajor[2] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek.

Gyermekei

Ősei

Jegyzetek

  1. Lásd Zaforteza y Musoles (1941) és Rüdt-Collenberg (1963).
  2. A hivatalos elnevezése a katalán Llucmajor, spanyolul: Lluchmayor.
  3. Katalánul: Èvol.

Források

  • Bernat de So i de Vilaragut, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 16. 
  • Bernat Galceran de Pinós i de Fenollet, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 11. 
  • Pere Galceran de Pinós i de Mallorca, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 11. 
  • Pinós, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 11. 
  • So, In: Joan Carreras i Martí és Jesús Giralt (főszerk.): Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven), Barcelona: Grup Enciclopèdia Catalana (1967–2009). Hozzáférés ideje: 2016. október 15. 
  • Rüdt-Collenberg, comte Wipertus Hugo. „Yolande de Vilaragut, reine de Majorque, princesse de Brunswick et sa parenté” (francia nyelven). Annales du Midi : revue archéologique, historique et philologique de la France méridionale 1963 (75), 86–93. o. (Hozzáférés: 2016. október 10.) 
  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Zaforteza y Musoles, Diego. „Violante de Vilaragut, reina de Mallorca” (spanyol nyelven). Boletín de la Sociedad Arqueológica Luliana 1941 (57), 261–283. o. [2016. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 10.) 

További információk


Előző
Gueraua de Sarrià
Albaida bárónéja
1319 (körül) – 1333 (körül)
Következő
Francisca de Boïl
Előző
Gueraua de Sarrià
Subirats úrnője
1319 (körül) – 1333 (körül)
Következő
Francisca de Boïl

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!