Makra László (Siklós, 1952. június 5. –) klimatológus, egyetemi tanár. Kutatási területe a pollenklimatológia, ezen belül a parlagfűpollen klimatikus kapcsolatrendszerének, valamint a pollenkoncentráció és a légúti betegségek kapcsolatának a vizsgálata.
Életpályája
1970-ben érettségizett Komlón, majd 1971-ben beiratkozott a szegediJózsef Attila Tudományegyetem Természettudományi Karának matematika-földrajz szakára. Itt szerzett diplomát 1976-ban. Ezután az egyetem Éghajlattani Tanszékén lett tanársegéd. 1996-tól ugyanott egyetemi docens, majd 2015-től a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán, a Gazdálkodási és Vidékfejlesztési Intézetben dolgozik Hódmezővásárhelyen. 2016-tól egyetemi tanár.
Egyetemi doktori értekezését[1] 1978-ban, PhD disszertációját[2] 1995-ben védte meg, 2004-ben habilitált[3] a Debreceni Egyetemen. Több hetet töltött tanulmányutakon Indonéziában (Yogyakarta, 1989), KínábanPeking, 1993; Guangzhou (Kanton), 1995 és Csehországban (Brno, 1996). Több hazai periodika szerkesztő bizottságának tagja; egy nemzetközi folyóirat szerkesztője; szerkesztő bizottsági tag hét nemzetközi folyóiratban, továbbá az International Ragweed Society (=Nemzetközi Parlagfű Társaság)[4] vezetőségi tagja 2014 április óta.[5]
Munkássága
Fő kutatási területe a háttér aeroszol és a bio-aeroszol, utóbbin belül a pollenek klimatikus kapcsolatrendszere: a pollenklimatológia. Ez viszonylag új tudományterület a nemzetközi szakirodalomban, Magyarországon pedig teljesen új területnek számít. Kutatási tevékenysége a pollenklimatológián belül a pollenstatisztika; a pollentranszport modellezése; a pollenkoncentráció előrejelzése, a pollenkoncentráció és a légúti betegségek kapcsolatának a vizsgálata; különböző taxonok klímaérzékenység vizsgálata; továbbá a várható jövőbeni pollenkoncentrációk a klímaváltozással összefüggésben.
(a) a regionális aeroszol magas kén- és klórtartalma természetes (kősó, glaubersó, gipsz) eredetű, s az a széleskörű és intenzív sófelhalmozódás következménye a száraz, lefolyástalan Tárim medencében;
(b) a Takla-Makán térségéből származó Si/Fe, illetve Ca/Fe elemi arányok markerként használhatók a Takla Makánból származó aeroszol hosszú távú transzportjának nyomon követésére (lásd: „sárga szél” jelenség Kína középső és keleti része fölött, „KOSA”-jelenség Japán, a Csendes-óceán, illetve Észak-Amerika fölött).
Indonéziai expedíció (1996)
(a) a klór, a kén, a réz, a cink és a króm számottevően föl vannak dúsulva a légköri aeroszolban mind Jáva, mind Bali szigetén;
(b) a klór legnagyobb része óceáni eredetű (óceáni permet);
(c) a kén részben antropogén eredetű, részben a tenger biogén emissziójából származik;
(d) a réz, a cink és a króm feltételezhetően talaj eredetű.
Pollenklimatológia
Makra László a pollenklimatológia magyarországi megteremtője. A szálló por és bio-aeroszol transzportjának nemzetközileg elismert kutatója. Azonosította a Kárpát-medencébe történő nagy távolságú parlagfűpollen transzport legfontosabb forrásterületeit. Kidolgozott egy eljárást a szálló por és a parlagfűpollen nagy távolságú és regionális transzportjának a szétválasztására, továbbá meghatározta a transzport komponenseit és a nettó transzport relatív mennyiségét a Kárpát-medencében. Nemzeti adatszolgáltatók közreműködésével előállította Európára az eddigi legnagyobb parlagfűpollen adatbázisokat, melyek az első átfogó, kontinens léptékű parlagfűpollen tanulmányok alapját képezték. Munkatársaival több modellt fejlesztett ki a napi parlagfűpollen koncentráció előrejelzésére. A szakirodalomban újnak számító eljárásokat alkalmazott a légúti megbetegedéseknek a meteorológiai, kémiai és biológiai változókon alapuló tanulmányozására. A nemzetközi szakirodalomban előrejelzett éghajlatváltozást alapul véve meghatározta, mely taxonok pollenszórásában várható szignifikáns növekedés a Kárpát-medencében. Előállította a parlagfűpollen mennyiségi és fenológiai paramétereinek eddigi legátfogóbb és legrészletesebb, s utóbbiak első térképeit Európára.[6][7][8][9]
Makra László a SZTE Környezettudományi Doktori Iskolájának törzstagja és a SZTE Földtudományi Doktori Iskola témakiírója, téma-vezetettjei közül három fő szerzett PhD fokozatot.[10] Több mint háromszáz tudományos publikáció szerzője, vagy társszerzője. Tudományos közleményeit angol és magyar nyelven adja közre.[11]
Főbb publikációi
Enrichment of desert soil elements in Takla Makan dust aerosol (társszerző, 2002)
Meteorological variables connected with airborne ragweed pollen in Southern Hungary (társszerző, 2004)
Selections from the history of environmental pollution, with special attention to air pollution (társszerző, 2004)
The history and impacts of airborne Ambrosia (Asteraceae) pollen in Hungary (társszerző, 2005)
Airborne pollen in three European cities: Detection of atmospheric circulation pathways by applying three-dimensional clustering of backward trajectories (társszerző, 2010)
Forecasting ragweed pollen characteristics with nonparametric regression methods over the most polluted areas in Europe (társszerző, 2011)
Monitoring the long-range transport effects on urban PM10 levels using 3D clusters of backward trajectories (társszerző, 2011)
Multivariate analysis of respiratory problems and their connection with meteorological parameters and the main biological and chemical air pollutants (társszerző, 2011)
Assessment of the Daily Ragweed Pollen Concentration with Previous-Day Meteorological Variables Using Regression and Quantile Regression Analysis for Szeged, Hungary (társszerző, 2011)
Trends in the characteristics of allergenic pollen circulation in Central Europe based on the example of Szeged, Hungary (társszerző, 2011)
Association of allergic asthma emergency room visits with the main biological and chemical air pollutants (társszerző, 2012)
Climate sensitivity of allergenic taxa in Central Europe associated with new climate change – related forces (társszerző, 2013)
Characterizing and evaluating the role of different transport modes on urban PM10 levels in two European cities using 3D clusters of backward trajectories (társszerző, 2013).
Predicting daily ragweed pollen concentrations using computational intelligence techniques over two heavily polluted areas in Europe (társszerző, 2014)
Association of allergic rhinitis or asthma with pollen and chemical pollutants in Szeged, Hungary, 1999-2007 (társszerző, 2014)
Ragweed in Eastern Europe. Invasive Species and Global Climate Change (társszerző, 2014)
A new approach used to explore associations of current Ambrosia pollen levels with current and past meteorological elements (társszerző, 2015)
Anthropogenic Air Pollution in Ancient Times. History of Toxicology and Environmental Health. Toxicology in antiquity. (2015)
The history of ragweed in the world (társszerző, 2015)
Modelling the introduction and spread of non-native species: International trade and climate change drive ragweed invasion (társszerző, 2016)
Biogeographical estimates of allergenic pollen transport over regional scales: common ragweed and Szeged, Hungary as a test case (társszerző, 2016)
Vendégszerkesztő
International Journal of Environment and Pollution, Special Issue: „Air Pollution” (2007-2009)
Szerkesztőbizottsági tagság
Acta Climatologica et Chorologica, Universitatis Szegediensis (1995-)
International Journal of Biometeorology (2012)
Annals of West University of Timişoara, Series of Biology (Timişoara, Romania, 2013-)
Journal of Climatology (2013-)
Archives of Otolaryngology and Rhinology (2014-)
Science, Technology and Development (2015-)
Journal of Natural Products Research Updates (2015-)
↑Az egyetemi doktori dsszertáció címe: “Secular time array and periodical components of large-scale weather situations in Hungary.” József Attila University, Szeged, 1978.
↑A PhD dolgozat címe: “Analysis of statistical characteristics of the sea-level pressure field for the whole Earth." József Attila University, Szeged, 1995.
↑A habilitációs dolgozat címe: “Regional and local scale air pollution researches.” Debreceni Egyetem, Debrecen, 2004.
Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. (1996). Szeged, Mészáros Rezső. 559 p. ISBN 963-482-037-9 Makra László életrajzát lásd 362. p. (magyarul)
