Az ORCID (Open Researcher and Contributor ID) jelentése: nyílt kutatói és közreműködői azonosító. A rövidítés egy alfanumerikus kódot jelöl, ami személyeknek (tudományos közlemények szerzőinek, közreműködőinek) tartós, egyedi azonosítására szolgál. Továbbá az ezen a kódon alapuló rendszert fenntartó és gondozó nonprofit szervezetet is (ORCID, Inc.).[1][2] Ezeket a kódokat használva lehet – az ORCID weboldalán és szolgáltatásain keresztül – a szerzők, életrajzuk, kutatói eredményeik (és más, a rendszer használói által megadott információk) között keresni.[3]
Az ORCID-kódok rendszere megoldja azt a problémát, hogy egy adott szerzőnek a szakirodalmi hozzájárulása sokszor nehezen azonosítható, mivel a személynevek között lehetnek azonosak, a nevek meg is változhatnak (például házasságkötéskor), az utóneveket és rövidítéseiket következetlenül
használják, a névsorrend kulturálisan eltérő, és a publikációk adatai különböző írásrendszerekben
jelennek meg.[4]
Tagok, szponzorok és regisztrálók
Az ORCID 2012. október 16-án indította meg nyilvántartási szolgáltatásait és a felhasználói azonosítók kiadását. Az azonosítókat és a hozzájuk tartozó információkat GitHub rendszerű nemzetközi adatbázisban tárolják.[4]
A bevezetés óta a tagok és a szponzorok mellett fokozatosan a folyóiratok, a kiadók és más szolgáltatások is beépítették az ORCID-ot a rendszerükbe.[3][4][5]
2013 végére az ORCID-nak 111 tagszervezete és több mint 460 000 regisztrálója volt. 2021. január 16-án az ORCID által jelentett élő regisztrációk száma 10 510 158 volt.[6] A szervezet tagjai között számos kutatóhely található, mint például a Caltech és a Cornell Egyetem, valamint olyan kiadók, mint az Elsevier, a Springer, a Wiley és a Nature Publishing Group, de vannak az együttműködésben résztvevők között kereskedelmi és finanszírozó szervezetek is.[7]
Az ISNI és az ORCID nyilvántartás kapcsolata
Az ORCID kódok egy bővebb fogalomrendszer részeként kerülnek megállapításra. Ez a bővebb rendszer az ISNI (ISO 27729) szabvány. Az ISNI (Nemzetközi Szabványos Névazonosító) célja az általában vett médiatartalmakhoz (könyvek, újságcikkek, tévé-műsorok, zeneszámok) köthető személyek azonosítása. Ezeknek az azonosítóknak egy számtartományát használja fel az ORCID a tudományos kutatók számára. (A kódok rendszere, felépítése tehát azonos.) Regisztráláskor a nyilvántartó program az ISNI erre a célra lefoglalt számtartományából véletlenszerűen oszt ki egy még nem használt azonosítót. A két szervezet, az ORCID és az ISO együttműködik a folyamat kézben tartására és továbbfejlesztésére.[8]
Mind az egyezések, mind a különbözőségek miatt itt érdemes megemlíteni az ORCID-kódokhoz hasonló, de más megközelítést választó nyilvántartó rendszert, a digitális objektumazonosítók (DOI) koncepcióját, melynek célja ugyancsak nemzetközileg regisztrált, tartósan érvényben tartható elérhetőségeket létesíteni és fenntartani.
Az ORCID kódokat HTTP vagy HTTPS linkek formájában lehet megadni (2017 óta mindkettőt megengedik).[9] Egy ilyen, teljes ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0002-9079-593X. (Ez a kód Stephen Hawkinghoz van rendelve.)
A kód szerkezetét a már említett ISO 27729 szabvány határozza meg. 16 decimális számjegyet tartalmaz (az utolsó helyen, mivel az modulo 11 ellenőrzőkód, előfordulhat a „10” érték is, ezt „X” betű jelöli). Írható közök nélkül is, de az olvashatóság kedvéért négyes csoportokba szokták tagolni.[10]
Némely kiadó az ORCID azonosítót rövidebb alakban használja: 0000-0002-9079-593X. Ez megengedett alternatív forma, értelmezése megegyezik a bővebbel. (Amit nem támogat egyik formátum sem, az a vezető nullák elhagyása.)
Példák ORCID-azonosítóra
- 0000-0002-1825-0097 Josiah Carberry ORCID-azonosítója. (Fiktív személy, a rendszer bemutatására és tesztelésére hozták létre.) Hozzáférés: 2021. okt. 13.
- 0000-0002-2003-6188 Berceli Tibor magyar villamosmérnök, egyetemi tanár azonosítója. Hozzáférés: 2021. okt. 13.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek
Azonosító számok nemzetközi szabványai |
|---|
|
