PROFILBARU.COM

	Magyarország az olimpiai játékokon
	Magyarország zászlaja
	NOB-országkód: HUN
OOB	Magyar Olimpiai Bizottság
Honlap	Hivatalos honlap
	Zászlóvivő
Nyitóünnepség	teljes lista
Fogadalomtevő	teljes lista
	Nyári olimpiai játékok: 1896; 1900; 1904; 1908; 1912; 1920; 1924; 1928; 1932; 1936; 1948; 1952; 1956; 1960; 1964; 1968; 1972; 1976; 1980; 1984; 1988; 1992; 1996; 2000; 2004; 2008; 2012; 2016; 2020; 2024;
	Téli olimpiai játékok: 1924; 1928; 1932; 1936; 1948; 1952; 1956; 1960; 1964; 1968; 1972; 1976; 1980; 1984; 1988; 1992; 1994; 1998; 2002; 2006; 2010; 2014; 2018; 2022;
	Nem hivatalos olimpiai játékok: 1906;

Magyarország az olimpiai játékokon először az első, 1896-os nyári játékokon vett részt, és majdnem az összes nyári illetve az összes téli olimpián indultak versenyzői. Az 1920. évi nyári olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia: a rendezés jogát Budapest nyerte el, a háborús vereség miatt szállt át a jog később Antwerpenre. Valamint az 1984-es játékokon sem szerepelt: miután az Egyesült Államok és egyes szövetségesei bojkottálták az 1980-as moszkvai olimpiát, Magyarország több más szocialista országgal egyetemben a Szovjetunióhoz csatlakozva nem vett részt a Los Angeles-i olimpián.

Dr. Kemény Ferenc jóvoltából Magyarország már a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (röviden: NOB) 1894-es megalapításában is tevékenyen részt vett, és ennek hatására másfél évvel később, 1895. december 19-én megalapult az ország olimpiai bizottsága, a Magyar Olimpiai Bizottság (röviden: MOB) is.

A MOB hivatalosan is elfogadja az olimpiák művészeti versenyein a magyarok által elért eredményeket – melyekkel együtt a nyári és téli olimpiákon összesen 544 érmet (190 arany, 165 ezüst, 189 bronz) nyertek eddig a magyar sportolók –, ez azonban nem egyezik meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottság álláspontjával, ugyanis e szervezet nem számolja bele az érmek számába a szellemi versenyeken elért helyezéseket. A NOB által elfogadott magyar érmek száma emiatt nem azonos a MOB által elfogadottakkal. A NOB szerint a következő számú érmekkel rendelkezik Magyarország a nyári és téli olimpiákon: aranyérem: 189, ezüstérem: 163, bronzérem: 188, összes érem: 540.^[1]

A nyári olimpiákon szerzett, a NOB által elfogadott 530 éremmel Magyarország a legeredményesebb olyan nemzet, amely még nem rendezett olimpiát.

Eredmények

Nyári olimpiai játékok

Az alábbi táblázatok sorrendben a következő adatokat tartalmazza:

Olimpia: az adott nyári olimpia éve és helyszíne
Sportolók: az adott olimpián a magyar versenyzők száma
Arany: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett aranyérmek száma
Ezüst: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett ezüstérmek száma
Bronz: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett bronzérmek száma
Összes érem: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett érmek száma
Éremtáblázat: Magyarország helyezése a nem hivatalos éremtáblázaton az adott olimpián
IV.: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett negyedik helyezések száma
V.: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett ötödik helyezések száma
VI.: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett hatodik helyezések száma
Összes pont: az adott olimpián a magyar versenyzők által szerzett pontok összessége, a következők szerint: arany: 7 pont, ezüst: 5 pont, bronz: 4 pont, negyedik hely: 3 pont, ötödik hely: 2 pont és hatodik hely: 1 pont. Ezt a számítási rendszert a Magyar Olimpiai Bizottság használja. 2014-ben a a MOB nemzetközi igazgatója elmondta, hogy a magyar értékelésekben fontos szerepe van, ezzel összevethetők a különböző sportágak teljesítményei, ahol a versenyzők nem szereznek érmeket. A pontrendszer alapján osztották el a sportági támogatásokat.^[2] Az olimpiai pontrendszer az 1920-as években alakult ki, az első helyezettnek 10 pontot adtak, később ez 7 pontra változott. Magyarországon meghonosodott a pontrendszer használata, az olimpiák idején a magyar tudósításokban is rendszerint feltűnik ez a kifejezés.^[3]^[4]
Összesen és Átlag: az utolsó sorban az adott oszlop összege illetve átlaga szerepel. Mindenhol a kerekítési szabályoknak megfelelő egész érték szerepel.

A táblázat kizárólag azokat a nyári olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik az első és második világháború miatt elmaradt 1916-os, 1940-es és 1944-es olimpia, valamint az 1920-as (Magyarországot, mint az első világháború egyik vesztes nemzetét, nem hívták meg) és az 1984-es (Magyarország a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához) olimpia.

Olimpia	Sportolók	Arany	Ezüst	Bronz	Összes érem	Érem– táblázat	IV.	V.	VI.	Összes pont
1896, Athén	7	2	1	3	6	6.	2	0	1	38
1900, Párizs	20	1	2	2	5	10.	3	3	0	40
1904, St. Louis	4	2	1	1	4	5.	1	1	0	28
1908, London	63	3	4	2	9	6.	5	4	1	73
1912, Stockholm	119	3	2	3	8	9.	5	3	2	66
1924, Párizs	89	2	3^{[a 1]}	4	9	13.	3	3	5	65
1928, Amszterdam	109	4^{[a 1]}	5	0	9	9.	3	4	3	73
1932, Los Angeles	58	6	4^{[a 1]}	5	15	6.	4	5	2	106
1936, Berlin	216	10	1	5	16	3.	7	7	4	134
1948, London	128	10	5	12^{[a 1]}	27	4.	10	10	2	195
1952, Helsinki	189	16	10	16	42	3.	6	9	7	269
1956, Melbourne^[5]	108	9	10	7	26	4.	10	11	6	199
1960, Róma	184	6	8	7	21	7.	9	7	4	155
1964, Tokió	182	10	7	5	22	6.	7	15	6	182
1968, Mexikóváros	167	10	10	12	32	4.	4	7	2	196
1972, München	232	6	13	16	35	8.	9	8	10	224
1976, Montreal	178	4	5	13	22	10.	10	9	10	163
1980, Moszkva	263	7	10	15	32	6.	13	13	10	234
1988, Szöul	188	11	6	6	23	6.	14	13	12	211
1992, Barcelona	217	11	12	7	30	8.	5	11	9	211
1996, Atlanta	212	7	4	10	21	12.	8	5	8	151
2000, Sydney	178	8	6	3	17	13.	5	9	4	135
2004, Athén	209	8	6	3	17	13.	8	8	6	144
2008, Peking	171	3	5	2	10	21.	8	6	4	94
2012, London	159	8	4	6	18	9.	4	5	7	129
2016, Rio de Janeiro	160	8	3	4	15	12.	4	5	1	110
2020, Tokió	166	6	7	7	20	15.	10	9	3	156
2024, Párizs	178	6	7	6	19	14.	9	7	5	147
Összesen		187	161	182	530	–	186	197	134	3927
Átlag		7	6	7	19	9.	7	7	5	140

↑ ^a ^b ^c ^d A művészeti versenyeken elért helyezések nélkül.

Az alábbi táblázatban szerepelnek a művészeti versenyeken elért eredmények. Ezeken a versenyeken elért eredményeket a Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem tartja olimpiai helyezéseknek. A Magyar Olimpiai Bizottság viszont igen.

Olimpia	Arany	Ezüst	Bronz
1924, Párizs	0	1^{[b 1]}	0
1928, Amszterdam	1^{[b 2]}	0	0
1932, Los Angeles	0	1^{[b 3]}	0
1948, London	0	0	1^{[b 4]}
Összesen	1	2	1

↑ Hajós Alfréd és Lauber Dezső a művészeti versenyek építészet kategóriájában második helyezést ért el.
↑ Mező Ferenc dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában első helyezést ért el.
↑ Manno Miltiades a művészeti versenyek szobrászat kategóriájában második helyezést ért el.
↑ Földes Éva dr. a művészeti versenyek irodalom epikai kategóriájában harmadik helyezést ért el.

Téli olimpiai játékok

Lásd még: Magyarország pontszerző helyezései a téli olimpiai játékokon

Magyarország egyike azon tizenkét nemzetnek, amely az eddigi összes téli olimpián szerepelt.
A táblázat kizárólag azokat a téli olimpiákat tartalmazza, melyeken részt vett Magyarország, azaz hiányzik a második világháború miatt elmaradt 1940-es és 1944-es olimpia.

Olimpia	Arany	Ezüst	Bronz	Összes érem	Érem– táblázat	IV.	V.	VI.	Összes pont
1924, Chamonix	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1928, St. Moritz	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1932, Lake Placid	0	0	1	1	10.	1	0	0	7
1936, Garmisch-Partenkirchen	0	0	1	1	10.	1	0	0	7
1948, St. Moritz	0	1	0	1	11.	1	1	0	10
1952, Oslo	0	0	1	1	12.	0	0	0	4
1956, Cortina d'Ampezzo	0	0	1	1	12.	0	0	0	4
1960, Squaw Valley	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1964, Innsbruck	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1968, Grenoble	0	0	0	0	–	0	0	1	1
1972, Szapporo	0	0	0	0	–	0	1	0	2
1976, Innsbruck	0	0	0	0	–	0	1	0	2
1980, Lake Placid	0	1	0	1	15.	0	0	0	5
1984, Szarajevó	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1988, Calgary	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1992, Albertville	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1994, Lillehammer	0	0	0	0	–	0	0	0	0
1998, Nagano	0	0	0	0	–	0	0	0	0
2002, Salt Lake City	0	0	0	0	–	0	0	0	0
2006, Torino	0	0	0	0	–	1	1	0	5
2010, Vancouver	0	0	0	0	–	0	1	1	3
2014, Szocsi	0	0	0	0	–	0	0	1	1
2018, Phjongcshang	1	0	0	1	21.	1	2	1	15
2022, Peking	1	0	2	3	20.	1	0	2	20
Összesen	2	2	6	10	–	6	7	6	86

Sportáganként

Az alábbi táblázat sportágankénti bontásban tartalmazza a magyarországi sportolók által elért eredményeket.

Nyári olimpiai játékok

Sportág	Arany	Ezüst	Bronz	Összes érem	IV.	V.	VI.	Összes pont
Vívás	39	25	29	93	27	25	15	660
Úszás	32	28	21	81	31	27	21	616
Kajak-kenu	28	35	30	93	22	14	15	600
Birkózás	20	17	19	56	29	26	14	454
Torna	15	11	14	40	13	11	15	292
Atlétika	10	13	18	41	19	21	13	319
Öttusa	10	8	6	24	4	3	3	154
Ökölvívás	10	2	8	20	2	19	1	157
Vízilabda	9	3	5	17	5	6	2	127
Sportlövészet	7	3	8	18	4	9	11	137
Labdarúgás	3	1	1	5	0	1	0	32
Súlyemelés	2	9	9	20	7	6	15	143
Cselgáncs	1	3	6	10	0	13	0	72
Taekwondo	1	0	0	1	0	2	0	11
Kézilabda	0	1	2	3	7	1	2	38
Evezés	0	1	2	3	2	6	4	35
Vitorlázás	0	1	1	2	1	0	0	12
Lovaglás	0	0	1	1	2	1	1	13
Tenisz	0	0	1	1	0	0	0	4
Karate	0	0	1	1	0	0	0	4
Kerékpározás	0	0	0	0	4	4	1	21
Röplabda	0	0	0	0	2	1	1	9
Asztalitenisz	0	0	0	0	2	0	0	6
Kosárlabda	0	0	0	0	1	0	0	3
Lovaspóló	0	0	0	0	1	0	0	3
Műugrás	0	0	0	0	1	0	0	3
Íjászat	0	0	0	0	0	1	0	2
Összesen	187	161	182	530	186	197	134	3927
Művészeti versenyek	1	2	1	4	0	0	0	21
Összesen	188	163	183	534	186	197	134	3948

A fentieken túl a következő versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: gyeplabda, szinkronúszás, tollaslabda, triatlon.

Téli olimpiai játékok

Sportág	Arany	Ezüst	Bronz	Összes érem	IV.	V.	VI.	Összes pont
Rövidpályás gyorskorcsolya	2	0	2	4	3	4	5	44
Műkorcsolya	0	2	4	6	2	3	1	39
Gyorskorcsolya	0	0	0	0	1	0	0	3
Összesen	2	2	6	10	6	7	6	86

A fentieken túl a következő versenyszámokban is volt magyarországi induló, azonban eddig egynek sem sikerült pontot érő helyen végeznie: alpesisí, biatlon, bob, északi összetett, jégkorong, síakrobatika, sífutás, síugrás, snowboard.

Legeredményesebb sportolók

Lásd még: Magyarország olimpiai bajnokainak listája

Az alábbi táblázat tartalmazza minden idők legjobb magyarországi sportolóit a megszerzett arany-, ezüst- és bronzérmeik alapján. Mindannyian nyári olimpiákon szerezték érmeiket, helyezéseiket.

Gerevich Aladár a többszörös olimpiai aranyérmesek listája alapján minden idők tizennyolcadik legeredményesebb olimpiai sportolója a világon. Ugyanezen lista alapján Egerszegi Krisztina minden idők legeredményesebb egyéni női úszója a nyári olimpiák történetében, minden érmét egyéni versenyszámban szerezte.

Név	Sportág	Olimpiák	Arany	Ezüst	Bronz	Összes érem	IV.	V.	VI.	Összes pont
Gerevich Aladár	Vívás	1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960	7	1	2	10	0	1	0	64
Kozák Danuta	Kajak-kenu	2008, 2012, 2016, 2020	6	1	1	8	1	0	0	54
Kovács Pál	Vívás	1936, 1948, 1952, 1956, 1960	6	0	1	7	0	0	0	46
Kárpáti Rudolf	Vívás	1948, 1952, 1956, 1960	6	0	0	6	0	0	0	42
Keleti Ágnes	Torna	1952, 1956	5	3	2	10	1	0	1	62
Egerszegi Krisztina	Úszás	1988, 1992, 1996	5	1	1	7	0	0	0	44
Kulcsár Győző	Vívás	1964, 1968, 1972, 1976	4	0	2	6	1	0	0	39
Darnyi Tamás	Úszás	1988, 1992	4	0	0	4	0	0	0	28
Fuchs Jenő	Vívás	1908, 1912	4	0	0	4	0	0	0	28
Kovács Katalin	Kajak-kenu	2000, 2004, 2008, 2012	3	5	0	8	1	0	0	49
Dusev-Janics Natasa	Kajak-kenu	2004, 2008, 2012	3	2	1	6	0	0	0	35
Balczó András	Öttusa	1960, 1968, 1972	3	2	0	5	1	0	0	34
Gyarmati Dezső	Vízilabda	1948, 1952, 1956, 1960, 1964	3	1	1	5	0	0	0	30
Szilágyi Áron	Vívás	2012, 2016, 2020, 2024	3	1	1	5	0	0	0	30
Kammerer Zoltán	Kajak-kenu	1996, 2000, 2004, 2008, 2012	3	1	0	4	2	1	0	34
Hosszú Katinka	Úszás	2004, 2008, 2012, 2016, 2020	3	1	0	4	1	0	1	30
Szabó Gabriella	Kajak-kenu	2008, 2012, 2016	3	1	0	4	0	0	0	26
Berczelly Tibor	Vívás	1936, 1948, 1952	3	0	2	5	0	0	0	29
Kárpáti György	Vízilabda	1952, 1956, 1960, 1964	3	0	1	4	0	0	0	25
Kabos Endre	Vívás	1932, 1936	3	0	1	4	0	0	0	25
Fenyvesi Csaba	Vívás	1968, 1972	3	0	0	3	2	0	0	27
Kásás Tamás	Vízilabda	1996, 2000, 2004, 2008, 2012	3	0	0	3	1	1	0	26
Benedek Tibor	Vízilabda	1992, 1996, 2000, 2004, 2008	3	0	0	3	1	0	1	25
Rajcsányi László	Vívás	1936, 1948, 1952	3	0	0	3	1	0	0	24
Biros Péter	Vízilabda	2000, 2004, 2008, 2012	3	0	0	3	0	1	0	23
Kiss Gergely	Vízilabda	2000, 2004, 2008, 2012	3	0	0	3	0	1	0	23
Storcz Botond	Kajak-kenu	2000, 2004	3	0	0	3	0	1	0	23
Szécsi Zoltán	Vízilabda	2000, 2004, 2008, 2012	3	0	0	3	0	1	0	23
Molnár Tamás	Vízilabda	2000, 2004, 2008	3	0	0	3	0	0	0	21
Papp László	Ökölvívás	1948, 1952, 1956	3	0	0	3	0	0	0	21

Legtöbb olimpiai indulás

Eddig egy sportoló tudott hét olimpián szerepelni magyar színekben.^[6]

Név	Sportág	Olimpiák
Mohamed Aida	Vívás	7 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016, 2020
Gádorfalvi Áron	Vitorlázás	6 1996, 2000, 2004, 2008, 2012, 2016
Gerevich Aladár	Vívás	6 1932, 1936, 1948, 1952, 1956, 1960
Bátorfi Csilla	Asztalitenisz	5 1988, 1992, 1996, 2000, 2004
Benedek Tibor	Vízilabda	5 1992, 1996, 2000, 2004, 2008
Cseh László	Úszás	5 2004, 2008, 2012, 2016, 2020
Földi Imre	Súlyemelés	5 1960, 1964, 1968, 1972, 1976
Gyarmati Dezső	Vízilabda	5 1948, 1952, 1956, 1960, 1964
Hosszú Katinka	Úszás	5 2004, 2008, 2012, 2016, 2020
Imre Géza	Vívás	5 1996, 2004, 2008, 2012, 2016
Kammerer Zoltán	Kajak-kenu	5 1996, 2000, 2004, 2008, 2012
Kamuti Jenő	Vívás	5 1960, 1964, 1968, 1972, 1976
Kásás Tamás	Vízilabda	5 1996, 2000, 2004, 2008, 2012
Kovács Iván	Vívás	5 1992, 1996, 2000, 2004, 2008
Kovács Pál	Vívás	5 1936, 1948, 1952, 1956, 1960
Kun Szilárd	Sportlövészet	5 1952, 1956, 1964, 1968, 1972
Póta Georgina	Asztalitenisz	5 2008, 2012, 2016, 2020, 2024
Rejtő Ildikó	Vívás	5 1960, 1964, 1968, 1972, 1976
Sidi Péter	Sportlövészet	5 2000, 2004, 2008, 2012, 2016
Szilágyi Áron	Vívás	5 2008, 2012, 2016, 2020, 2024
Telegdy-Kapás Boglárka	Úszás	5 2008, 2012, 2016, 2020, 2024
Tóth Krisztina	Asztalitenisz	5 1996, 2000, 2004, 2008, 2012
Varga Dénes	Vízilabda	5 2008, 2012, 2016, 2020, 2024

Zászlóvivők

1908 óta az olimpia megnyitóünnepségén a nemzeti lobogót a bevonuláskor mindig egy-egy sportoló viszi a küldöttség előtt. Kulcsár Gergely az egyetlen, aki három alkalommal is elsőként léphetett az olimpiai stadionba. Kétszer két-két nyári és téli olimpikon vihette a zászlót: Bácsalmási Péter, Németh Imre, Tóth Attila és Egyed Krisztina (időrendben).

Az alábbi táblázatban megtalálhatók azon személyek nevei, akik ebben a megtiszteltetésben részesülhettek.

Nyári olimpiai játékok		Téli olimpiai játékok
Olimpia	Zászlóvivő	Olimpia	Zászlóvivő
1896, Athén	1908 óta van zászlóvivő
1900, Párizs
1904, St. Louis
1908, London	Mudin István (atléta)
1912, Stockholm	Rittich Jenő (tornász)
1916, Berlin	az I. világháború miatt elmaradt
1920, Antwerpen	Magyarországot nem hívták meg, nem vehetett részt
1924, Párizs	Toldi Sándor (atléta)	1924, Chamonix	a rendező ország egy képviselője
1928, Amszterdam	Egri Kálmán (atléta)	1928, St. Moritz	Szepes Gyula (sífutó, északiösszetett-versenyző)
1932, Los Angeles	Bácsalmási Péter (atléta)	1932, Lake Placid	Szollás László (műkorcsolyázó)
1936, Berlin	Bácsalmási Péter (atléta)	1936, Garmisch‑Partenkirchen	Balatoni Levente (alpesisíző)
1940, Helsinki	a II. világháború miatt elmaradt	1940, Garmisch‑Partenkirchen	a II. világháború miatt elmaradt
1944, London	a II. világháború miatt elmaradt	1944, Cortina d’Ampezzo	a II. világháború miatt elmaradt
1948, London	Németh Imre (atléta)	1948, St. Moritz	Harangvölgyi András (sífutó)
1952, Helsinki	Németh Imre (atléta)	1952, Oslo	Lőrincz Ferenc (gyorskorcsolyázó)
1956, Melbourne és 1956, Stockholm^[5]	Csermák József (atléta) Erdélyi István (csapatvezető)	1956, Cortina d’Ampezzo	a rendező ország egy képviselője
1960, Róma	Simon János (kosárlabdázó)	1960, Squaw Valley	Bartha János (követségi tanácsos)
1964, Tokió	Kulcsár Gergely (atléta)	1964, Innsbruck	Koutny Lajos (jégkorongozó)
1968, Mexikóváros	Kulcsár Gergely (atléta)	1968, Grenoble	Martos Mihály (gyorskorcsolyázó)
1972, München	Kulcsár Gergely (atléta)	1972, Szapporo	Almássy Zsuzsa (műkorcsolyázó)
1976, Montreal	dr. Kamuthy Jenő (vívó)	1976, Innsbruck	Vajda László (műkorcsolyázó)
1980, Moszkva	dr. Szívós István (vízilabdázó)	1980, Lake Placid	Sallay András (jégtáncos)
1984, Los Angeles	Magyarország nem vett részt	1984, Szarajevó	Mayer Gábor (sílövő)
1988, Szöul	Vaskuti István (kenus)	1988, Calgary	Tóth Attila (jégtáncos)
1992, Barcelona	Komáromi Tibor (birkózó)	1992, Albertville	Tóth Attila (jégtáncos)
		1994, Lillehammer	Bónis Attila (alpesisíző)
1996, Atlanta	Szabó Bence (vívó)
		1998, Nagano	Egyed Krisztina (gyorskorcsolyázó)
2000, Sydney	Kőbán Rita (kajakozó)
		2002, Salt Lake City	Egyed Krisztina (gyorskorcsolyázó)
2004, Athén	Kovács Antal (cselgáncsozó)
		2006, Torino	Darázs Rózsa (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2008, Peking	Kammerer Zoltán (kajakozó)
		2010, Vancouver	Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó)
2012, London	Biros Péter^[7] (vízilabdázó)
		2014, Szocsi	Heidum Bernadett^[8] (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2016, Rio de Janeiro	Szilágyi Áron (vívó)
		2018, Phjongcshang	Nagy Konrád (gyorskorcsolyázó)
2020, Tokió	Cseh László (úszó) és Mohamed Aida (vívó)^[9]
		2022, Peking	Kékesi Márton és Tóth Zita (alpesisízők)^[10]
2024, Párizs	Böde-Bíró Blanka (kézilabdázó) és Tóth Krisztián (cselgáncsozó)

Fogadalomtevők

A magyar sportolók a nyári olimpiák előtt 1936 óta, a téli olimpiák előtt pedig 1988 óta tesznek fogadalmat. Az 1948-as londoni olimpia kivételével ezt mindig megtették. Kezdetben az olimpiai csapat nevében egy fő tette ezt, azonban 1992 óta mindkét nem egy-egy képviselője megteszi. A fogadalom szövege arra szólítja fel a sportolókat, hogy mindig mindent tegyenek meg a győzelemért, de ezt csakis sportszerű eszközökkel tegyék.

Összesen négy olyan magyar sportoló van, aki két alkalommal is elmondhatta az olimpiai fogadalmat: Kulcsár Gergely, Engi Klára, Czakó Krisztina és Sebestyén Júlia (időrendben). Az alábbi táblázat tartalmazza az olimpiai fogadalmat tevő személyek névsorát.

Nyári olimpiai játékok		Téli olimpiai játékok
Olimpia	Fogadalomtevő	Olimpia	Fogadalomtevő
1896, Athén	1936 óta van fogadalomtétel
1900, Párizs
1904, St. Louis
1908, London
1912, Stockholm
1916, Berlin	az I. világháború miatt elmaradt
1920, Antwerpen	Magyarországot nem hívták meg
1924, Párizs	1936 óta van fogadalomtétel	1924, Chamonix	1988 óta van fogadalomtétel
1928, Amszterdam		1928, St. Moritz
1932, Los Angeles		1932, Lake Placid
1936, Berlin	Kovács József (atléta)	1936, Garmisch‑Partenkirchen
1940, Helsinki	a II. világháború miatt elmaradt	1940, Garmisch‑Partenkirchen	a II. világháború miatt elmaradt
1944, London	a II. világháború miatt elmaradt	1944, Cortina d’Ampezzo	a II. világháború miatt elmaradt
1948, London	nem volt fogadalomtétel	1948, St. Moritz	1988 óta van fogadalomtétel
1952, Helsinki	Németh Imre (atléta)	1952, Oslo
1956, Melbourne^[5]	Benedek Gábor (öttusázó)	1956, Cortina d'Ampezzo
1960, Róma	Gerevich Aladár (vívó)	1960, Squaw Valley
1964, Tokió	Kulcsár Gergely (atléta)	1964, Innsbruck
1968, Mexikóváros	Kulcsár Gergely (atléta)	1968, Grenoble
1972, München	Ránkyné Németh Angéla (atléta)	1972, Szapporo
1976, Montreal	dr. Hammerl László (sportlövő)	1976, Innsbruck
1980, Moszkva	Wichmann Tamás (kenus)	1980, Lake Placid
1984, Los Angeles	Magyarország nem vett részt	1984, Szarajevó
1988, Szöul	Vaskuti István (kenus)	1988, Calgary	Engi Klára (jégtáncos)
1992, Barcelona	Egerszegi Krisztina (úszó) és Gyulay Zsolt (kajakozó)	1992, Albertville	Engi Klára és Tóth Attila (jégtáncosok)
		1994, Lillehammer	Czakó Krisztina (műkorcsolyázó) és Bónis Attila (alpesisíző)
1996, Atlanta	Sáriné Kocsis Erzsébet (kézilabdázó) és Kovács Antal (cselgáncsozó)
		1998, Nagano	Czakó Krisztina (műkorcsolyázó) és Panyik János (sílövő)
2000, Sydney	Mincza Ildikó (vívó) és Kósz Zoltán (vízilabdázó)
		2002, Salt Lake City	Nagy Marianna (rövidpályás gyorskorcsolyázó) és Kovács Ádám (gyorskorcsolyázó)
2004, Athén	Nagy Tímea (vívó) és Benedek Tibor (vízilabdázó)
		2006, Torino	Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) és Tagscherer Zoltán (sífutó)
2008, Peking	Igaly Diána (sportlövő) és Biros Péter (vízilabdázó)
		2010, Vancouver	Sebestyén Júlia (műkorcsolyázó) és Huszár Erika (rövidpályás gyorskorcsolyázó)
2012, London	Jakabos Zsuzsanna (úszó) és Kásás Tamás (vízilabdázó)^[11]
		2014, Szocsi	Regőczy Krisztina^[12] (jégtáncos)
2016, Rio de Janeiro	Földházi Zsófia és Marosi Ádám (öttusázók)^[13]
		2018, Phjongcshang	Engi Klára^[14] (jégtáncos)
2020, Tokió	Késely Ajna (úszó) és Péni István (sportlövő)^[15]
		2022, Peking
2024, Párizs	Kapás Boglárka (úszó) és Szilágyi Áron (vívó)^[16]

Jegyzetek

↑ Hungary - National Olympic Committee (NOC) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. augusztus 4.)
↑ A magyarokon kívül számolgatja bárki az olimpiai pontokat?. 444.hu, 2014. február 21. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
↑ Hogyan alakult ki az olimpiai pontszerző kifejezés?. telex.hu, 2021. augusztus 8. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
↑ Nem hivatalos és nem magyar találmány az olimpiai pontszámítás. 24.hu, 2020. május 3. (Hozzáférés: 2022. február 18.)
↑ ^a ^b ^c Az akkori ausztrál törvények értelmében élő állat bevitele a szigetre tilos volt, emiatt a lovasversenyeket Stockholmban rendezték meg.
↑ Kicsik, nagyok, testvérek és egyéb rekorderek. www.origo.hu (2016. július 31.) (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ Biros viszi a magyar zászlót a londoni megnyitón. Origo.hu, 2012. június 16. (Hozzáférés: 2012. június 16.)
↑ Szocsi 2014: Megválasztották a Magyar Csapat zászlóvivőjét! http://www.mob.hu (2014. február 2.) (Hozzáférés: 2014. február 3.) arch
↑ Tokió 2020: Cseh László és Mohamed Aida viszi a magyar zászlót a megnyitón. www.nemzetisport.hu (2021. július 4.) (Hozzáférés: 2021. július 4.)
↑ Téli olimpia: Kékesi Márton és Tóth Zita viszi a magyar zászlót. www.nemzetisport.hu (2022. február 2.) (Hozzáférés: 2022. február 2.)
↑ London 2012: letette az esküt a magyar olimpiai csapat. nemzetisport.hu, 2012. június 22. (Hozzáférés: 2012. június 22.)
↑ Szocsi 2014: Közgyűlés után fogadalmat tett a Magyar Olimpiai Csapat. http://www.mob.hu (2014. január 27.) (Hozzáférés: 2014. február 3.) arch
↑ Rio 2016: Letették az esküt a magyar olimpikonok. nemzetisport.hu, 2016. július 7. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
↑ Pjongcsang 2018: letette az esküt a magyar csapat. http://www.nemzetisport.hu (2018. január 22.) (Hozzáférés: 2018. január 22.)
↑ MOB: Késely Ajna és Péni István mondja az olimpiai esküt. www.nemzetisport.hu (2021. június 29.) (Hozzáférés: 2021. június 29.)
↑ Letették az esküt a magyar olimpikonok. sportal.blikk.hu (2024. július 8.) (Hozzáférés: 2024. július 8.)

Források

Rózsaligeti László: Magyar olimpiai lexikon 1896–2002. Budapest: Helikon. 2004. ISBN 963 208 835 2
dr. Hencsei Pál, Ivanics Tibor, dr. Takács Ferenc, Vad Dezső. Magyarok az olimpiai játékokon 1896 - 2000. IQ Press Lapkiadó, 328. o.. ISBN 963-86101-0-7
Hungary (angol nyelven). olympics.com. (Hozzáférés: 2021. július 31.)
Hungary (HUN) (angol nyelven). olympedia.org. (Hozzáférés: 2021. július 31.)

Kapcsolódó szócikkek

További információk

Állambiztonság és olimpia, 1956–1988; dokumentumvál., bev., jegyz. Krahulcsán Zsolt, Müller Rolf, Takács Tibor; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára–L'Harmattan, Bp., 2008
A 184 magyar olimpiai arany története; szerk. Dénes Tamás; Index, Budapest, 2022