PROFILBARU.COM

Leptoceratopsidae
	Evolúciós időszak: késő kréta, 83,5–65,5 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N
	A Zhuchengoceratops koponyája
	Természetvédelmi státusz
	Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Öregrend:	Dinoszauruszok (Dinosauria);
Rend:	Madármedencéjűek (Ornithischia);
Alrend:	Cerapoda;
Csoport:	Marginocephalia;
Alrendág:	Ceratopsia;
Család:	Leptoceratopsidae; Nopcsa, 1923
Típusfaj
	Leptoceratops gracilis; Brown, 1914
Nemek
	†Asiaceratops; †Cerasinops; †Gryphoceratops; †Leptoceratops; †Montanoceratops; †Prenoceratops; †Udanoceratops; †Unescoceratops; †Zhuchengceratops;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Leptoceratopsidae témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Leptoceratopsidae témájú kategóriát.

A Leptoceratopsidae a neoceratopsia dinoszauruszok egyik családja, amely Ázsia és Észak-Amerika területén élt. A neoceratopsiákra hasonlítottak, és a közeli rokonságukba tartoztak, ahogy a Protoceratopsidae és a Ceratopsidae családok tagjai is, de jóval kezdetlegesebbek és általában kisebb méretűek voltak. A leptoceratopsidák kizárólag a késő kréta korból (a késő santoni–késő maastrichti alkorszakból), Ázsiából és Észak-Amerika nyugati részéről ismertek.^[1] Egy feltételezett leptoceratopsida singcsont, ami a Serendipaceratops nevet kapta, Ausztrália Victoria államából került elő. Azonban egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy biztosan nem kapcsolható egyetlen madármedencéjű családhoz sem, és nomen dubiumnak tekinthető.^[2]

A leptoceratopsidák időben a késő santoni Gryphoceratopstól a kréta végéig, a késő maastrichti Leptoceratopsig terjednek. A Gryphoceratops az első meggyőző santoni leptoceratopsida fosszília. Egy részleges bal fogcsont alapján nevezték el, amire a kanadai Albertában találtak rá. A Gryphoceratops a legrégebbi ismert leptoceratopsida, és valószínűleg a legkisebb felnőtt méretű ceratopsia, ami Észak-Amerikából ismertté vált.^[1]

Törzsfejlődés

A Leptoceratopsidae elődjét, a Leptoceratopsinae alcsaládot, típusfajként a Leptoceratops gracilist megjelölve Nopcsa Ferenc alkotta meg 1923-ban. 2001-ben a Leptoceratopsidae-t Peter J. Makovicky szár-alapú taxonként definiálta, továbbá olyan családként, ami tartalmazza a Leptoceratops gracilist és minden olyan fajt, amely közelebb áll a Leptoceratopshoz, mint a Triceratops horridushoz.^[3] Az alábbi kladogram azt a topológiát követi, ami Michael J. Ryan, David C. Evans, Philip J. Currie, Caleb M. Brown és Don Brinkman 2012-es elemzéséből származik.^[1]

Ceratopsia

Yinlong

	Chaoyangsaurus

	Xuanhuaceratops

Leptoceratopsidae

	Gryphoceratops

	Unescoceratops

Graciliceratops

Protoceratopsidae

	Bagaceratops

	Protoceratops

	Zuniceratops

	Ceratopsidae

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Leptoceratopsidae című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

↑ Agnolinetal 2010: Agnolin, F.L., Ezcurra, M.D., Pais, D.F. and Salisbury, S.W. (2010). „A reappraisal of the Cretaceous non-avian dinosaur faunas from Australia and New Zealand: Evidence for their Gondwanan affinities” (PDF). Journal of Systematic Palaeontology 8 (2), 257–300. o. (Hozzáférés: 2012. május 2.)
↑ Makovicky 2001: Makovicky, P.J..szerk.: Tanke, D.H. & Carpenter, K.: A Montanoceratops cerorhynchus (Dinosauria: Ceratopsia) braincase from the Horseshoe Canyon Formation of Alberta, Mesozoic Vertebrate Life. Bloomington: Indiana University Press, 243–262. o. (2001). ISBN 0-253-33907-3. Hozzáférés ideje: 2012. május 2.
↑ Ryan 2012: Ryan, Michael J., David C. Evans, Philip J. Currie, Caleb M. Brown and Don Brinkman (2012). „New leptoceratopsids from the Upper Cretaceous of Alberta, Canada”. Cretaceous Research 35, 69–80. o. DOI:10.1016/j.cretres.2011.11.018. (Hozzáférés: 2012. május 2.)