Lea Gottlieb

Lea Gottlieb
SzületettRóth Lea Lenke
1918. szeptember 17.
Sajószentpéter
Elhunyt2012. november 17. (94 évesen)
Tel-Aviv
Állampolgársága
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • gyáriparos
  • ruhatervező
  • formatervező
A Wikimédia Commons tartalmaz Lea Gottlieb témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Lea Gottlieb, született Róth Lea Lenke (Sajószentpéter, 1918. szeptember 17. – Tel Aviv, 2012. november 17.) izraeli divattervező és üzletasszony. A második világháború után Magyarországról emigrált Izraelbe, és megalapította a Gottex vállalatot.[1][2][3][4]

Élete

Nagynénje nevelte szegényes körülmények között. Vegyészeti tanulmányokat szeretett volna folytatni, de a zsidótörvények ezt nem tették lehetővé számára. Férjét, Gottlieb Ármint a második világháború előtt nem sokkal ismerte meg, amikor a Gottlieb-család esőkabátgyárában dolgozott könyvelőként. Két leányuk született, Miriam és Judith. Magyarország német megszállása után férjét kényszermunkatáborba hurcolták. Ő először Sajószentpéteren, majd Budapesten bujkált a nácik elől lányaival. A nyilas ellenőrző pontokon rendszerint egy-egy virágcsokor mögé rejtették arcukat, hogy elkerüljék a deportálást[4][5][6] Előfordult, hogy miután megláttak egy fegyveres nácit, egy ház mögötti gödörben rejtőztek el.[7]

2012. november 12-én, kilencvennégy éves korában hunyt el Tel-Aviv-i otthonában.

Divatkarrier

Gottex fürdőruhák, 1961
Lea Gottlieb modellekkel

Gottlieb és családja túlélte a háborút, és a felszabadulás után férjével esőkabátgyárat hoztak létre Csehszlovákiában.[4] 1949-ben emigráltak az izraeli Haifába.[5] Így emlékezett: "Semmivel, pénz nélkül jöttünk, nem tudtunk hol lakni. Az első két-három év nagyon-nagyon nehéz volt."[6]

1949-ben, családjától és barátaitól kölcsönkért pénzből, férjével hasonló esőkabátgyárat nyitottak Tel-Aviv közelében.[3][6] Miután hónapokig "nem láttak esőt, csak napsütést", rá kellett jönniük, hogy a száraz, mediterrán éghajlat nem kedvez vállalkozásuknak.[5]

Ebből okulva 1956-ban megalapították a Gottex nevű, divatos strand- és fürdőruha kellékeket előállító céget, amely vezető exportőrré vált, és 80 országba szállított.[1][4][5][6] A cég elnevezése a "Gottlieb" és a "textil" szavak kombinációjából származik.[8]

Gottlieb mint varrónő azzal kezdte, hogy eladta jegygyűrűjét, hogy pénzhez jusson, amiből szövetet tudott vásárolni.[7] Kölcsönkért egy varrógépet, és saját kezűleg kezdte varrni a fürdőruhákat Jaffa-i lakásukban.[9] Férje volt felelős a könyvelésért és a kereskedelemért.

Ő volt a cég fő tervezője.[5][10][11] A vállalkozás bővülésével kiegészítette a fürdőruha-kollekcióit különböző felsőkkel, tunikákkal, bő nadrágokkal, fűzőkkel és szoknyákkal.[12] Kollekcióit gyakran jellemezték drámai és változatos minták, amelyeken virágok dominálták, és amelyekről úgy érezte, hogy megmentették az életét a náci megszállás alatt.[4][13][14][15][16]

1973-ban, amikor kitört a jom kippuri háború, Gottlieb lemondott egy külföldi turnét, átvette az irányítást cégénél, és divatbemutatókat rendezett a frontvonalbeli katonák számára.[1] 1984-re a Gottex 40 millió dolláros (mai árfolyamon 98 millió dolláros) árbevételt ért el, és a legnagyobb fürdőruha-exportőr volt az Egyesült Államokba, illetve uralta az izraeli fürdőruhagyártás piacának kétharmad részét. Ügyfeleik között megtalálható volt Diána walesi hercegné, Zsófia spanyol királyné, Elizabeth Taylor, Brooke Shields és Nancy Kissinger. 1991-ben a vállalat 60 millió dolláros forgalmának mintegy fele az Egyesült Államokban folyt.[17]

Lev Leviev, az Africa–Israel Group tulajdonosa 1997-ben szerezte meg a Gottex-et.[9] Körülbelül egy év után a tervezőcsapat élén álló Gottlieb elhagyta a céget.[3][7][10] Miután lejárt a versenytilalmi megállapodás a Gottex-szel, 85 évesen új fürdőruha-tervező céget alapított, saját nevén.[18][19]

Jegyzetek

  1. ↑ a b c „Tel Aviv Fashion Houses Busy; Beach Design Continued While War Alerts Were On”, The Calgary Herald, 1973. november 30. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  2. ↑ Helen Hennessey. „Sexy Coverups Heat the Beach”, The Tuscaloosa New, 1971. április 23. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  3. ↑ a b c Greer Fay Cashman. „Grapevine”, The Jerusalem Post, 2005. április 15.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  4. ↑ a b c d e „'My Homeland: Holocaust Survivors in Israel': new exhibition opens at Yad Vashem”, European Jewish Press, 2008. április 28.. [2012. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  5. ↑ a b c d e Kershner. „Honoring Survival, and Gifts to a Nation”, The New York Times, 2008. május 6. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  6. ↑ a b c d Ackerman. „Holocaust Survivors, Feted at Museum, Recount Struggle, Triumph”, Bloomberg, 2008. május 5. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  7. ↑ a b c Orit Arfa. „Designing woman”, The Jerusalem Post, 2007. február 20. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  8. ↑ Andrea Heiman. „Good Gottex! Women Seeking Bold, Slimming Swimwear Make Israeli Company No. 1 in America”, Los Angeles Times, 1993. április 23.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 29.) 
  9. ↑ a b Mari Davis. „Gottex, Fashion Designer”, Fashion Windows, 2006. szeptember 9.. [2011. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  10. ↑ a b Greer Fay Cashman. „Making a splash”, The Jerusalem Post, 2006. május 17.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  11. ↑ „A blues (and whites) festival in Memphis”, Israel21c.org, 2003. május 4. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  12. ↑ Mainemer. „From Tantura to St. Tropez”, Haaretz, 2007. július 18. (Hozzáférés: 2011. július 29.) 
  13. ↑ Greer Fay Cashman. „Gottex – beachwear fit for a ballroom”, The Jerusalem Post, 1998. március 26.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  14. ↑ Greer Fay Cashman. „1492 and all that”, The Jerusalem Post, 1992. február 19.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  15. ↑ Greer Fay Cashman. „Beachwear Firm Swims With The Political Tide”, The Jerusalem Post, 1994. január 6.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  16. ↑ „Israel is on Parade”, The Sydney Morning Herald, 1977. július 3. (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  17. ↑ Bernadine Morris. „When Finding Swimsuit Flatter is Step No. 1”, The Dispatch, 1991. június 29. (Hozzáférés: 2011. július 29.) 
  18. ↑ Hanan Sher. „Still in Fashion at 85”, The Jerusalem Report, 2005. május 16.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 
  19. ↑ „Ticker”, The Jerusalem Report, 2005. május 2.. [2012. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. július 28.) 

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Lea Gottlieb című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!