Kora jura

Kora jura
(201,3 – 174,1 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
Késő triász
Középső jura
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A jura időszak eseményei
m • v • sz
-205 —
-200 —
-195 —
-190 —
-185 —
-180 —
-175 —
-170 —
-165 —
-160 —
-155 —
-150 —
-145 —
152,1 ± 0,9 – ~145,0 Ma
157,3 ± 1,0 – 152,1 ± 0,9 Ma
163,5 ± 1,0 – 157,3 ± 1,0 Ma
166,1 ± 1,2 – 163,5 ± 1,0 Ma
168,3 ± 1,3 – 166,1 ± 1,2 Ma
170,3 ± 1,4 – 168,3 ± 1,3 Ma
174,1 ± 1,0 – 170,3 ± 1,4 Ma
182,7 ± 0,7 – 174,1 ± 1,0 Ma
190,8 ± 1,0 – 182,7 ± 0,7 Ma
199,3 ± 0,3 – 190,8 ± 1,0 Ma
201,3 ± 0,2 – 199,3 ± 0,3 Ma
A jura eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.
A Három Pátriárka sziklái a Zion Nemzeti Parkban (Utah, Amerikai Egyesült Államok) jól látható kora jura formációkat mutatnak, alulról felfelé haladva: a Wingate Homokkő, a Kayenta Formáció és a Navahó Homokkő.

A kora jura (vagy a kőzettani felosztásban alsó jura, illetve európai szövegekben ma is gyakran liász) a jura földtörténeti időszak három kora közül a legkorábbi.

A kora jura a triász időszak, illetve a triász és a jura határán történt triász–jura kihalási esemény után kezdődött, 201,3 ± 0,2 millió évvel ezelőtt (mya) és a középső jura kor kezdetével, mintegy 174,1 ± 0,1 mya ért véget.

Tagolása

A kora jura a következő faunális időszakokra tagolható tovább a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) adatai alapján (az időben újabbtól a régebbi korszakig):

  • Toarci (183,0 ± 1,5 – 175,6 ± 2,0 mya)
  • Pliensbachi (189,6 ± 1,5 – 183,0 ± 1,5 mya)
  • Sinemuri (196,5 ± 1,0 – 189,6 ± 1,5 mya)
  • Hettangi (199,6 ± 0,6 – 196,5 ± 1,0 mya)

A hettangi kor kezdete körül máig viták folynak. A kezdőidőpontot a psiloceratida ammoniteszek megjelenésének idejére tették, ez azonban nem egyértelmű, mivel egész ammonitesz faunákat kell vizsgálni, amelyek a Föld más-más részeiben más-más képet mutathatnak. Ha ezt tekintjük indikátornak, az is lehet, hogy a liász nem esik teljesen egybe a kora jurával, hanem már a triász idején elkezdődött.

A pliensbachi és a toarci korszakok határán kisebb világméretű kihalási esemény történt.

A felszínen

Liász formációk Lyme Regisnél, Angliában, helyi nevük a Blue Lias (Kék Liász).

A Brit-sziget partjai mentén, különösen a dorseti Juraparton jelentős liászkori felszíni formációk találhatók (ezeket a lyme regisi Mary Anning 19. századi paleontológus kutatta át először). A felszíni liászkori összletek (fácies) itt túlnyomórészt agyagból és viszonylag vékony mészkőrétegekből állnak, amelyek a valamikori tengervízi üledékből származnak.

A liászkori kőzetekből álló partvonal egyik legjobb példáját nyújtják a Wales déli részében lévő Galmorgan-völgy masszív sziklái Cardiff közelében, amelyek a variszkuszi hegységképződés idejéről tanuskodnak.

Magyarországon

Magyarországon a Dunántúli-középhegység, amelyet ebben az időszakban tenger borított, gazdag lelőhelye a kora jura fosszíliáknak. A Bakonyban és a Gerecsében 17 lelőhelyről az alsó liász korából legalább 14 hettangi és 64 kora sinemuri ammonitesz faj fosszíliái kerültek elő. [1]

A mecseki kőszén

Alsó liász kori a mecseki kőszén is, amelynek bányászása tízezreknek nyújtott megélhetést a 20. század második felében Pécs és Komló térségében. A kora jura elején még folytatódott a szárazföldi üledékképződés, majd a területet fokozatosan elöntötte a tenger. A mecseki kőszén a tenger partmenti mocsaraiban képződött. [2]

További információk


Jegyzetek