A kora jura (vagy a kőzettani felosztásban alsó jura, illetve európai szövegekben ma is gyakran liász) a juraföldtörténeti időszak három kora közül a legkorábbi.
A kora jura a triászidőszak, illetve a triász és a jura határán történt triász–jura kihalási esemény után kezdődött, 201,3 ± 0,2 millió évvel ezelőtt (mya) és a középső jura kor kezdetével, mintegy 174,1 ± 0,1 mya ért véget.
Tagolása
A kora jura a következő faunális időszakokra tagolható tovább a Nemzetközi Rétegtani Bizottság (International Commission on Stratigraphy, ICS) adatai alapján (az időben újabbtól a régebbi korszakig):
A hettangi kor kezdete körül máig viták folynak. A kezdőidőpontot a psiloceratidaammoniteszek megjelenésének idejére tették, ez azonban nem egyértelmű, mivel egész ammonitesz faunákat kell vizsgálni, amelyek a Föld más-más részeiben más-más képet mutathatnak. Ha ezt tekintjük indikátornak, az is lehet, hogy a liász nem esik teljesen egybe a kora jurával, hanem már a triász idején elkezdődött.
A pliensbachi és a toarci korszakok határán kisebb világméretű kihalási esemény történt.
Magyarországon a Dunántúli-középhegység, amelyet ebben az időszakban tenger borított, gazdag lelőhelye a kora jura fosszíliáknak. A Bakonyban és a Gerecsében 17 lelőhelyről az alsó liász korából legalább 14 hettangi és 64 kora sinemuri ammonitesz faj fosszíliái kerültek elő. [1]
A mecseki kőszén
Alsó liász kori a mecseki kőszén is, amelynek bányászása tízezreknek nyújtott megélhetést a 20. század második felében Pécs és Komló térségében. A kora jura elején még folytatódott a szárazföldi üledékképződés, majd a területet fokozatosan elöntötte a tenger. A mecseki kőszén a tenger partmenti mocsaraiban képződött. [2]
