Apja, Jakob Alsted lelkész volt, anyja, Rebekka Pincier pedig egy teológus lánya. A herborni főiskolán tanult, majd ugyanott 1608–1619 között a filozófiai, 1619-1629 között a teológiai fakultáson tanított. Meghívást kapott weseli, hanaui és frankfurti állásokra, de ezeket elutasította. 1615 körül nőül vette Georg Rab herborni nyomdász Katarina nevű lányát, akitől négy gyermeke született. 1618-ban Nassau-Wetteravië tartományt képviselve részt vett a dorti zsinaton. Az egyetem feloszlatása után 1629-től haláláig a gyulafehérvári főiskolán adott elő, ahova Bethlen Gábor meghívására érkezett Johann Heinrich Bisterfelddel és Ludwig Piscatorral együtt. Több munkája a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában jelent meg.
Számos enciklopédikus művet adott ki a filozófia és teológia területén, amelyek széles körben hatottak. Apáczai Csere János például az ő enciklopédiájának mintájára írta a Magyar encyclopaediát.[8] Fennmaradt 355 műve közül néhányat (nem alaptalanul) plágiumnak tartanak. Tanítványa volt Comenius. Teológiai munkásságában különbséget tett a foedus naturae és foedus gratiae között, ennek megfelelően a törvény és evangélium, filozófia és teológia, értelem és kinyilatkoztatás között. Fontos helyet foglal el Alstednél a chiliazmus; a Tractatus de mille annis című munkájában Krisztus ezeréves királyságának kezdetét 1694-re teszi. A Methodus Admirandorum Mathematicorum című műve volt az első matematikai tankönyv, amelyet Erdélyben általánosan használtak.[9]
Végrendeletében úgy intézkedett, hogy könyvtárát és kéziratait meg kell semmisíteni; felesége azonban ezt nem tartotta be és Bisterfeldre bízta a hagyatékot.[10]
Prodromus religionis triumphantis in quo methodice reperiuntur et breviter examinántur libri sex de vera religione. Albae Juliae, 1635
Rudimenta linguae hebraicae et chaldeicae. Uo. 1635
Latium in nuce. Id est Rudimenta lexici latini. Uo. 1635 (Ed. 2. auctior. Uo. 1648)
Grammatica latina in usum scholae Albensis. Uo. 1635 (Ed. 2. Uo. 1642)
Magyarul
Catechismus religionis Christianae compendiose propositus et sacrarum literarum testimoniis confirmatus... Albae Juliae MDCXXXIX / Catechismus, azaz a keresztyeni vallasnak és hütnek rövid kérdésekben és feleletekben foglaltatott, szent irásbeli bizonyságokkal meg erössittetett summája, avagy veleje; typ. principis, Gyulafehérvár, 1639
Catechismus. Az az, a' keresztyeni vallasnak és hütnek rövid kérdésekben és feleletekben foglaltatott szent irásbéli bizonyságokkal megerössittetett summája avagy veleje / Catechismus religionis Christianae, compendiose propositus, et sacrarum literarum testimoniis confirmatus; Martinus Major, Gyulafehérvár, 1655
Hivatkozások
↑BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
Otto Weber: Alsted, Johann Heinrich. In Neue Deutsche Biographie. Band 1. Berlin: Duncker&Humblot. 1953. 206. o. arch Hozzáférés: 2012. június 24.
További információk
Howard Hotson: Johann Heinrich Alsted 1588–1638: Between Renaissance, Reformation, and universal reform. Oxford: Clarendon Press. 2000. ISBN 0-19-820828-6
Szentpéteri Márton: Egyetemes tudomány Erdélyben: Johann Heinrich Alsted és a herborni hagyomány. Budapest: Universitas. 2008. = Irodalomtudomány és kritika. Tanulmányok,
.svg){kind=small}
