Ignácz Rózsa

Ignácz Rózsa
Született1909. január 25.[1][2][3]
Kovászna
Elhunyt1979. szeptember 25. (70 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaMakkai János (1933–1941)[4]
GyermekeiMakkai Ádám
SzüleiIgnácz László
Foglalkozása
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1931)
KitüntetéseiFerenc József-díj (1942)
Halál okaközúti baleset
SírhelyeÚj köztemető

A Wikimédia Commons tartalmaz Ignácz Rózsa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ignácz Rózsa (Kovászna, 1909. január 25.Budapest, 1979. szeptember 25.) magyar színésznő, író, műfordító. Férje Makkai János újságíró, politikus volt. Fia Makkai Ádám Kossuth-díjas költő.

Életpályája

Tanulmányait a kolozsvári Református Leánygimnáziumban (jelenleg Apáczai Csere János Elméleti Líceum) végezte 1928-ban. [5]

Ignácz László és Makkai Kornélia lánya. 1931-ben végezte el a Színiakadémiát Budapesten. 1931–1939 között a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1939–1940-ben a budapesti Színházi Magazin párizsi tudósítójaként dolgozott. Első írását Benedek Elek közölte a Cimborában (1925). 1943-ban a Petőfi Társaság tagjai közé választották. 1945–1947 között lektorként a Fővárosi Kiadónál dolgozott, majd a Református Élet című lap szerkesztője volt. Tíz évnyi kényszerű hallgatás után, 1957-ben jelenhetett csak meg elbeszéléseinek gyűjteménye (Tegnapelőtt).

Könyvei a moldvai, bukovinai, erdélyi magyarság történelmi viszontagságairól és színháztörténetünk nagy alakjairól szólnak. Útirajzai távoli tájakról tudósítanak. Román nyelvből készített maradandó fordításokat.

1979 őszén lakása közelében egy autóbusz halálra gázolta.[6]

Fia Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító volt. Unokája Rebecca_Makkai (1978–) amerikai írónő.

Művei

  • Anyanyelve magyar (regény, 1937)
  • Rézpénz (regény, 1938)
  • Levelek Erdélyből (elbeszélés, 1939)
  • Született Moldovában (regény, 1940)
  • Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma; szerk. Ignácz Rózsa, bev. Zilahy Lajos; Dante, Budapest, 1940
  • A bujdosó (elbeszélés, 1942)
  • Családi mondakör. Karcolatok, anekdoták életemből; Dante, Budapest, 1942 (Ignácz Rózsa munkái)
  • Keleti magyarok nyomában (útirajz, 1942)
  • Róza leányasszony (regény, 1942)
  • Két élet (regény, 1943)
  • Hivatalnok Berta (regény, 1944)
  • Kedves dolog (életkép, 1946)
  • Urak, úrfiak (regény, 1946)
  • Meg ké' házasodni (farsangi játék, 1947)
  • Mámoros malom (regény, 1947)
  • Márványkikötő (regény, 1947)
  • Az igazi Ibrinkó (tündérmesék, csodás történetek, 1955)
  • Tegnapelőtt (elbeszélés, 1957)
  • Mindenki levele (elbeszélés, 1958)
  • Torockói gyász (regény, 1958)
  • Az utolsó daru (ifjúsági regény, 1959)
  • Prospero szigetén. Emlékezések nagy magyar színészekről (1960)
  • Tóparti ismerősök (kisregények, novellák, 1961)
  • Tűzistennő Hawaiiban (Vámos Magdával, útirajz, 1961)
  • Csutka (mese, 1962)
  • Orsika (regény, 1963)
  • Zebradob-híradó (útinapló, 1963)
  • Titánia ébredése (regény, 1964)
  • Papírmalom (regény, 1967)
  • Szavannatűz (elbeszélés, 1970)
  • Argentína viharszünetben (1972)
  • Hajdanában Zambiában (mese, 1973)
  • A hegyen-völgyön szánkázó diófa (mesék, 1974)
  • Tűzistennő Hawaiiban egykor és most (Vámos Magdával, útleírás, 1974)
  • Ikerpályáimon (visszaemlékezések, 1975)
  • Névben él csak (regény, 1977)
  • Hazájából kirekesztve (Mikes Kelemen életrajzi regénye, 1980)
  • Utazások emlékkönyve (emlékkönyv, 1980)
  • Kóborló kisfiú kalandjai (regény, 1980)
  • Egy születésnap körül. Vázlat egy letűnt korszakról (1950–1953) (regény, 1983)
  • Ünnepi férfiú. Szent László király regénye (regény, 1989)
  • A vádlott (történelmi regény, 1999)

Műfordításai

Sírja Budapesten. Új köztemető: 63/8-1-90.

Magyar Rádió

  • Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) rádiódaljáték 2 részben. Hatvani professzor – Bessenyei Ferenc, Kerekes Máté – Simándy József, női főszerepben: Petress Zsuzsa további szereplők: Mezey Mária, Tompa Sándor, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc, Bende Zsolt, Horváth Tivadar, Kovács Károly, Hadics László, Gózon Gyula, Csákányi László, Dénes György és mások. A Magyar Rádió (64 tagú) Szimfonikus Zenekarát Lehel György vezényelte, közreműködött a Földényi-kórus 40 tagú férfikara. Zenei rendező: Ruitner Sándor. Rendező: Molnár Mihály és Szécsi Ferenc. 2019 – Kemény Egon kétszeres Erkel Ferenc-díjas zeneszerző halálának 50. évfordulója esztendejében CD-újdonságként jelentek meg a „Hatvani diákjai” és a „Komáromi farsang” című daljátékai eredeti rádió-hangfelvételeinek (1955, 1957) digitalizált (2019) dupla-albumai. kemenyegon.hu

Emlékezete

Jegyzetek

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC06707/06715.htm, Ignácz Rózsa, 2017. október 9.
  2. Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2019. november 23.)
  3. BnF-források (francia nyelven)
  4. Marriage record (angol nyelven). (Hozzáférés: 2021. július 6.)
  5. |Kolozsvári véndiákok honlapja[halott link]
  6. Cs. Szabó István (1989. szeptember 9.). „Ignácz Rózsa Gyomán”. Békés Megyei Népújság 44 (213), 9. o. (Hozzáférés: 2017. április 24.) 

Források

További információk

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!