I. Ahmed oszmán szultán

I. Ahmed
Oszmán szultán
Uralkodási ideje
1603. december 22. – 1617. november 22.
Elődje	III. Mehmed
Utódja	I. Musztafa
Kalifa
Uralkodási ideje
1603. december 22. – 1617. november 22.
Elődje	III. Mehmed
Utódja	I. Musztafa
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Oszmán-ház
Született	1590. április 18. Manisa
Elhunyt	1617. november 22. (27 évesen) Isztambul
Nyughelye	kék mecset, Isztambul
Édesapja	III. Mehmed
Édesanyja	Handan szultána
Testvére(i)	Alexander of Montenegro I. Musztafa oszmán szultán Dilruba szultána Şehzade Mahmud
Házastársa	Köszem szultána
Gyermekei	II. Oszmán oszmán szultán IV. Murád oszmán szultán Ibrahim oszmán szultán Mehmed herceg Bayezid herceg Kászim herceg Ayse szultána Fatma szultána Gevherhan szultána Atike szultána
I. Ahmed aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ahmed témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. Ahmed (Manisa, 1590. április 18. – Isztambul, 1617. november 22.) oszmán szultán és kalifa 1603-tól haláláig. Felesége Köszem szultána, későbbi kormányzó volt.

Az utolsó harcos szultánok egyike. 14 esztendős uralkodása viszonylagos stabilitást jelentett a birodalom számára.

Élete

Uralkodása előtt

Ahmed szultán III. Mehmed szultán és Handan szultána fiaként született 1590. április 18-án Manisában.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Uralkodása

Édesapját követte a trónon 1603-ban. Humánus és engedékeny ember volt, ezt azzal mutatta ki főleg, hogy nem ölette meg testvérét, Musztafát, aki később követte a trónon. Ismert volt lovaglási, vívási ügyességében, valamint kitűnő nyelvérzéke volt.

A szultán legfőbb gyönyörét fényes mulatságokban, ágyasaiban és a vadászatban találta,^[1] a közigazgatásban a demoralizáció és korrupció általánossá lett. A dohányzás szokása uralkodása alatt terjedt el a birodalomban. I. Ahmed neve világszerte főként az általa építtetett kék mecsetről ismert, mely az oszmán építészet remekműveként napjainkra a világ egyik legismertebb épületévé vált.

Magyarországi háborúja

Magyarországon folytatott hadjáratai nem kedveztek birodalma számára. Ő volt az, aki díszes koronát küldött a Habsburg uralom ellen lázadó Bocskai Istvánnak, aki azonban nem fogadta azt el.^[1] Végül a Bocskai közbenjárásával megkötött 1606-os zsitvatoroki béke zárta le a harcokat: ennek értelmében a szultán elismerte Habsburg Rudolfot császárnak és királynak, ezzel együtt felmentette az évi adófizetés kötelezettsége alól.^[1] Ez az engedékenység összefüggésben állt a birodalom gyengülésével, mellyel uralkodása alatt szembesültek először a vezetők.^[1]

Perzsiai háborúja

Ahmed harcai a Szafavidák ellen szintén nem jártak sikerrel: Grúzia és Azerbajdzsán Nagy Abbász sah kezére került.^[1]

Halála

Ahmed fiatalon, 27 éves korában hunyt el 1617. november 22-én. Halálát gyomorvérzés és tífusz okozta. A trónon fivére, Musztafa követte. Halála után zűrzavaros időszak következett, békét végül csak felesége, Köszem szultána kormányzósága hozott.

Családja

Felesége

• Köszem haszeki szultána

Ágyasai

• Mahfiruz Hatidzse Hatun
• ismeretlen ágyasok

Fiai

• II. Oszmán oszmán szultán, Mahfiruz Hatidzsétől (1604–1622), oszmán szultán 1618-tól haláláig
• Mehmed herceg (I.Ahmed szultán fia), Köszemtől (1605 - 1621), kivégezték Oszmán szultán parancsára
• IV. Murád oszmán szultán, Köszemtől (1612–1640), oszmán szultán 1623-tól haláláig
• Bayezid herceg, Mahfiruz Hatidzsétől (1612–1635), kivégezték Murád szultán parancsára
• Kászim herceg, Köszemtől (1614–1638), kivégezték Murád szultán parancsára
• Ibrahim oszmán szultán, Köszemtől (1615–1648) oszmán szultán 1640 és 1648 között
• Szulejmán herceg, anyja kiléte bizonytalan (1613/1615–1635), kivégezték Murád szultán parancsára
• Szelim herceg
• Hüseyin herceg

Lányai

• Ayse szultána, Köszemtől (1606–1657)
• Fatma szultána, Köszemtől (1607–1667 után)
• Gevherhán szultána (1608–1630/1660)
• Hanzade szultána, Köszemtől (1609–1650)
• Atike szultána (1614–1670 körül)
• Abide szultána (1618–1647 után)
• Zahide szultána
• Eszma szultána
• Hatice szultána

Alakja a populáris kultúrában

A szultána című 2015-ös török tévésorozatban I. Ahmed megformálója Ekin Koç török színész.

Jegyzetek

1. Török birodalom. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

Irodalom

• Nicolae Iorga: Geschichte des Osmanischen Reiches. Nach den Quellen dargestellt. 5 Bände, Verlag Perthes, Gotha 1908–1913, Nachdruck Frankfurt/Main 1990.
• Majoros Ferenc, Bernd Rill: Das Osmanische Reich 1300-1922. Die Geschichte einer Großmacht. Marix, Wiesbaden 2004, 3-937715-25-8
• Hans Georg Majer: Ahmed I. In: Biographisches Lexikon zur Geschichte Südosteuropas. Band 1. München 1974, S. 16 f.
• Matuz József Jenő: Das osmanische Reich. Grundlinien seiner Geschichte. 4. Auflage. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 2006, 3-534-20020-9
• Gabriel Effendi Noradounghian: Recueil d’actes internationaux de l’Empire Ottoman 1300-1789. Tome I. Paris, Neufchâtel 1897. Reprint: Kraus, Nendeln 1978, 3-262-00527-4

Elődje: III. Mehmed

Oszmán szultán 1603 – 1617

Utódja: I. Musztafa

Elődje: I. Mehmed

Kalifa 1603 – 1617

Utódja: I. Musztafa