Serdülő és ifjúsági szinten a Testvériség SE-ben játszott. Műegyetemi felvétele miatt – tanulni kellett – hagyta abba az aktív labdarúgást.
Nemzeti játékvezetés
Az újságban olvasta a felhívást, 1970-ben a Budapest, Angyalföld, XIII. kerület Labdarúgó-szövetség (LSZ) Játékvezető Bizottsága (JB) előtt tette le a vizsgát, hasonlóan elődeihez szép sorjában járta végig az egyes labdarúgó osztályokat, működött a megyei, az NB. III-as osztályokban, sportvezetőinek javaslatára 1976-ban lett országos, NB. II-es bíró. 1980-ban debütált az NB. I-ben. Foglalkozására jellemző, hogy az 1986/1987-es bajnoki szezonban 15 mérkőzést, az 1987/1988-asban 14 találkozó vezetésével bízták meg. NB. I-es mérkőzéseinek száma: 158.
1964 óta a falusi labdarúgók kupadöntőjét, a Szabad Föld-kupa döntőjét rendszeresen a Magyar Népköztársasági Kupa döntő előmérkőzéseként bonyolították le. A döntőben való részvételre az az alsóbb osztályú együttes jogosult, amelyik a legmesszebb jutott a Magyar Népköztársasági Kupában.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) Játékvezető Bizottságának (JB) felterjesztésére 1986-ban lett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) játékvezetői keretének tagja, ezt a pozícióját 1992-ig sikeresen megtartotta. 1987-ben partjelzőként mutatkozott be, egy PSV Eindhoven–Rangers FC mérkőzésen. Nemzetközi pályafutása alatt 1986/93 között 39 mérkőzést vezetett, többek között BEK, KEK és UEFA-kupa, Eb- és olimpiai válogatott selejtező mérkőzéseket. Vezetett az indiaiNehru-kupán, az izraeliMaccabi Játékokon, bíráskodott Thaiföldön, Vietnámban1984-ben (nyolc mérkőzést vezetett a baráti hadseregek spartakiádján), az Amerikai Egyesült Államokban és Brazíliában.
A magyar nemzetközi játékvezetők rangsorában, a világbajnokság-Európa-bajnokság sorrendjében többedmagával a 20. helyet foglalja el 1 találkozó szolgálatával.
Partjelzőként mintegy 40 nemzetközi találkozón működött. Válogatott mérkőzéseinek száma: 4.
1998-ban Kovács Attila MLSZ elnöksége idején az MLSZ JB elnöke. 2006-tól az MLSZ JB elnökhelyettese, az ellenőrző bizottság vezetője, a küldő bizottságon belül az élvonalbeli mérkőzések felelőse, országos ellenőr, a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) JB volt elnöke. Az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) nemzetközi játékvezetőinek ellenőre.
Sikerei, díjai
1984-ben Szlávik András a Játékvezető Bizottság elnöke játékvezetői pályafutásának elismeréseként ezüst jelvény kitüntetésbe részesítette.
Az 1984/1985 bajnoki évadban a játékvezetői ellenőrök osztályzatai alapján az Év Játékvezetője lett. A csapatok és a Nemzeti Sport szavazatai alapján Pádár László játékvezető társával holtversenyben lehetett az Év Játékvezetője. Az 1988/1989 bajnoki évadban a Nemzeti Sport szavazatai alapján az Év Játékvezetője lett.