Az Eötvös József Collegium tagjaként a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen magyar–klasszika filológia szakán végzett (1908–1911). Egyetemi tanulmányai alatt Gyomlay Gyula felfigyelt rá és ő irányította tudományos pályára. Középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1912). A doktori értekezésében Menandrosszal (akkoriban 'Menander' néven említették) foglalkozott, majd Terentius világirodalmi hatását kezdte vizsgálni. Ezért külföldi tanulmányutakat tett: a müncheni, a bécsi és a párizsi egyetemen tanult (1913–1914). – Tanári munkáját a budapesti érseki római katolikus főgimnáziumban kezdte (1911–1915), majd a budapesti Középiskolai Tanárképző Intézetben (1915–1918), azt követően az Eötvös Collegiumban (1918–1923) tanított.
A budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen habilitált és lett az egyetem magántanára (1921). Miután a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta (1922) a szegedi Ferenc József Tudományegyetem nyilvános rendes tanárának nevezték ki (1923. augusztus 24.), s egyben megbízták az egyetem Görög–Filológiai Intézetének vezetésével. Ő lett az első vezetője a görög és a latin filológiai intézet összekapcsolásából szerveződött Klasszikai-Filológiai Intézetnek, ahol a vezetőváltás után is (1928. január 12.), Förster Aurél intézetvezetése alatt mint társprofesszor tovább oktatott és kutatott. Az egyetemen a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja volt (1930/1931). Szegedi tanársága idején Budapestről a városba költözött polgári-iskolai tanárképző intézetnek, az Apponyi Kollégiumnak miniszteri biztosaként is tevékenykedett (1928–1934). A budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetemre került, ahol nyugdíjazásáig a latin filológia tanára volt (1934–1948).
Külföldi egyetemeken is oktatott. A bécsi és a római egyetem, a Római Magyar Akadémia vendégprofesszora volt (1925/1926). A Római Magyar Történeti Intézet tagjaként Rómában folytatott kutatásokat. Gazdag kézirati anyagot, új irodalmi és történeti forrásokat talált, amelyek alapján a magyar–olasz kapcsolatok új részleteiről, addig ismeretlen vagy csak kevéssé ismert magyar humanisták életéről, munkásságukról írt tanulmányokat. Monográfiája Janus Pannoniusról a humanizmussal kapcsolatos kutatásai összegezése volt (1931). Eközben nem lett hűtlen az antikvitáshoz sem. Marcus Aurelius Vallomásai-t tolmácsolta magyar nyelven (1923).
Gondozta a Juventus (1917–1919), majd a Bibliotheca Discipulorum című tankönyvsorozat (1926-tól) kiadatását. Az Egyetemes Philologiai Közlöny, (1935–1948 között), előbb Eckhardt Sándorral, 1946-tól Györkösy Alajossal) és az Értekezések a magyarországi latinság köréből című sorozat szerkesztését látta el (1939–1943). Kezdeményezésére indult meg a magyarországi latinság szótárának előmunkálata (1934). – A Budapesti Philologiai Társaság elnöke volt (1935-től).
Huszti József Kosáry Domokos apósa volt. A második világháború alatt többen, köztük Szekfű Gyula és felesége is, Huszti Józsefék budai villájában találtak menedéket a németek és a nyilasok elől.
Sírja a Budapesten, a Farkasréti temető templomi árkádsorán található (31-es sírbolt).
La fortuna di Tito Livio in Ungheria – Reale Istituto di Studi Romani, Roma, 1943
Pier Paolo Vergerio és a magyar humanizmus kezdete – Filológiai Közlöny, 1955
Fordítások, tankönyvek
Marcus Aurelius: Elmélkedések – az 1. kiadás bibliográfiai adatai: Marcus Aurelius Antonius római császár elmélkedései – ford. Huszti József – Pfeifer Ferdinánd, Budapest, 1923. 196 o., – a legutóbbi kiadás bibliográfiája: Marcus Aurelius: Elmélkedések – ford. Huszty(!) József – Kossuth Kiadó, Budapest, 2010. 114. o. – ISBN 978-963-09-6197-4 – (A 2010-es kiadásban hibás a fordító nevének leírása; az Elmélkedések Huszti József fordításán kívül Perlaky Sándor és Vajda László fordításaiban is megjelent, de az újabb és újabb kiadások Huszti József fordításában olvashatók.)
Szemelvények ifj. Plinius leveleiből (tankönyv és fordítás) – Budapest, 1930
Latin chrestomathia a gimnázium és leánygimnázium 5–8. osztálya számára (Szerkesztő – tankönyv) – Graz, 1957. 357 o. – reprint: Budapest, 1991 – ISBN 963-18-2792-5
Irodalom
Borzsák István: Huszti József emlékezete – In: Antik Tanulmányok (Studia antiqua) XXXIV. kötet – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989–1990. 86–90. o.
Moravcsik Gyula: Huszti József – In: Antik Tanulmányok (Studia antiqua) I. kötet – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1954. 1/3. füzet
Steiger Kornél: Marcus Aurelius elmélkedései. Ford. Huszti József – In: Antik tanulmányok (Studia antiqua) XXI. kötet – Akadémiai Kiadó, 1974, Budapest, 2. szám 286–288. o.
Turóczi József: Janus Pannonius – Huszti József: Janus Pannonius. Pécs. A Janus Pannonius-Társaság kiadása – Nyugat, XXV. évfolyam, 1932. 6. szám, Tudomány és kritika rovat. – Hozzáférés ideje: 2012. április 22. 17:00
Huszti József – Deák Ferenc Megyei Könyvtár (Zalaegerszeg) – Adatbázisok – A Zalai életrajzi kislexikon online verziója. – Hozzáférés ideje: 2012. április 22. 17:00
_klasszika-filol%C3%B3gus.jpg)
