Dr. Edvardo Bozzi A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak Fred-PetruchioCsókolj meg, Katám! Don Quijote (Cervantes)La Mancha lovagja FaginOliver! BabaÁtok és szerelem (1985) FőellenőrIlletlenek (1977)
Konszolidált cigány családban született. Édesapja szobafestő volt, édesanyja házmester. Zenei általános iskolába járt, ahol oboázni és énekelni tanult. Már ötéves korában eldöntötte, hogy színész lesz. Tizenévesen, szülővárosában amatőr társulatban főszerepet játszott. Húsz évesen jelentkezett a kaposvári színházba, ahova énekes-táncos fiatalokat kerestek.
Sok támadás érte cigány értelmiségiek részéről származásának vállalása miatt is.[2]
A Füredi komédiások c. darabban az I. úr szerepében cilinderben és frakkban, egy mondatnyi szöveggel került színpadra.
„Boldog voltam, bár nem ismertem még Mensáros László bölcs mondatát: »Valaki akkor kezd színész lenni, ha azzal törődik, miként mondja el egyetlen mondatát, s nem az rágja, miért nem ő a főszereplő.«… Komor István a kaposvári színház korán meghalt igazgatója atyai intelmekkel segített. Neki köszönhetem a karból való kiemelést, vagy hogy Kocsárd temetkezési vállalkozót eljátszhattam Reviczky Gábor(Komoróczy) mellett Bartha Lajos: Szerelem című darabjában.[3]”
„Nagyon fontos ügyben kell beszélnünk – mondta Vámos – , egy hét múlva Malonyai elvtárs behívja az Operettszínházhoz. Szeretnénk egy évre szerződtetni. Tanár úr, kérdeztem, mit illik ilyenkor felvenni, ugyanis egy farmerom van. Tudja mit, akkor az alkalomhoz méltóan én is farmerben leszek! Nemsokára, Latinovits Zoltán fájdalmas elvesztése után szóltak, próbálkozzam meg Bozzi úr szerepével.[3]”
