Hetényi Béla (színművész, 1853–1922)

	Hetényi Béla
Született	1853. október 23.; Szeged
Elhunyt	1922. december 19. (69 évesen); Pécs
Állampolgársága	magyar
Szülei	Hetényi Béla
Foglalkozása	színész
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hetényi Béla témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk az 1853-ban született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Hetényi Béla (egyértelműsítő lap).

Hetényi Béla, Hetényi József Béla (Szeged, 1853. október 23.^[1] – Pécs, 1922. december 19.) színész.

Életútja

Id. Hetényi Béla színész és Kiss Katalin fiaként született, 1853. október 24-én keresztelték a szeged-felsővárosi plébánián. Pécsett nagyatyjánál, Hetényi József társulatánál lépett a színészet szolgálatába mint gyermekszínész. 1878. április 1-én a Nemzeti Színház sorába szerződött, ahol megjelenésével és értelmes előadásával az elsők közé küzdötte fel magát. 1883-ban megvált az intézettől és a szegedi színház tagja lett, Nagy Vince direktorsága alatt; itt a »Váljunk el« c. vígjátékban mutatkozott be, de már egy év után ismét visszatért a Nemzeti Színházhoz. Később vidékre kényszerült, de Keglevich István gróf intendáns visszahívta. 1909. március 15-én elbúcsúzott a színpadtól, a »II. Rákóczi Ferenc fogsága« c. darabban, a hesszeni fejedelem szerepében. Írt több színdarabot. Mint a Nemzeti Színház nyugdíjas tagja, Pécsett keresett menedéket öreg napjaira. Az első világháború alatt a városnál napidíjas volt.

Egy kis szivesség c. cikke van a Magyar Salonban (VIII. 1887–88.)

Fontosabb szerepei

Milius (Hauptmann: Crampton mester)
Benvolio, Montague (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
Szerédi (Csiky Gergely: Mukányi)
Bálint (Goethe: Faust)ű
Tamás (Herczeg Ferenc: Bizánc)
Hovstad (Ibsen: A népgyűlölő)

Ismertebb színművei

»A nihilisták«, énekes színmű. Bokor Józseffel. Bem. 1881. júl. 23., Budai Színkör.
»Csicsóné«, népsz. 3 felv. Szabados Bélával. Bem. 1884. jut. 18. uo.
»A haramiák«, dramolett. Bem. febr. 20. Nemzeti Színház.
»A lidércz«, népsz. 3 felv. Bem. 1885. szept. 6. uo.
»Érdek nélkül«, vj. 1 felv. Bem. nov. 12. uo.
»Népfölkelők«, énekes népsz. 3 felv. Bem. 1887. (Hevesi Józseffel.) uo.
»Négy évszak«. (1897.) uo.
Ősz és tavasz, vígj. 1 felv. (Hevesi Józseffel, először 1886. márc. 3.)
A zálogházban, vígj. 1 felv. (először 1888. ápr. 23. a m. kir. operaházban rendkivüli előadásul és másodszor ápr. 24. a Nemzeti Színházban.)

Működési adatai

1870: Károlyi; 1871: Gerő Jakab, Völgyi György, Novák Sándor; 1873: Völgyi György, Bokody Antal; 1874: Mosonyi Károly; 1875–77: Kolozsvár; 1877: Némethyné Eötvös Borcsa; 1878–1909: Nemzeti Színház; 1883: Nagy Vince.

Jegyzetek

↑ Szeged-felsővárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1853. év

Források

Magyar színházművészeti lexikon
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár)
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930.
Révai nagy lexikona, 1-21.; Révai, Bp., 1911-1935
Sándor János: Százados színházkrónika. Szegedi színházi és színészeti regiszter. Szeged, Ariadne Press Bt., 1998.
Tolnai új világlexikona. Bp., Tolnai, 1926-1933.
A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.

[1] Szeged-felsővárosi r.k. plébánia keresztelési anyakönyve, 1853. év

[1]