A heckelphon (vagy heckelphone) kettős nádnyelves fúvókával megszólaltatott kónikus furatú fúvós hangszer. Nevét kitalálójáról, Wilhelm Heckelről kapta, aki 1904-ben fiaival együtt készítette el ezt az oboánál egy oktávval mélyebb hangolású hangszert.
Jellemzői
A heckelphon a többi oboához hasonlóan kettős nádnyelves fúvókával (náddal) rendelkezik, de ennek szélesebb nyílása van, így nehezebb megszólaltatni. A hangszer legmélyebb hangja a nagy A, tehát egy oktávval és egy félhanggal mélyebben szól az oboánál.
A heckelphon hossza 1,3 méter és viszonylag súlyos, ezért más fúvós hangszerektől eltérően a földre állítva játszanak rajta. E célból a gömbölyű tölcsérszerű végéből rövidke tüske áll ki, ezen nyugszik a hangszer.
Források
|
|---|
| Ókori hangszerek | |
|---|
| Régi hangszerek a reneszánszban | |
|---|
| Régi hangszerek a barokkban | |
|---|
| Egzotikus, népi hangszerek | |
|---|
| Ma is használatos hangszerek | |
|---|
Zeneportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
