PROFILBARU.COM

	Haubner Máté
	A Nyugati (Dunántúli) evangélikus egyházkerület püspöke
	Haubner Máté portréja a Vasárnapi Ujságban
Született	1794. szeptember 19.; Veszprém
Elhunyt	1880. szeptember 12. (85 évesen); Sopron
Nemzetiség	magyar
Felekezet	evangélikus kereszténység
	Püspökségi ideje; 1846 – 1849, 1860 – 1866
Előző püspök	Következő püspök
Kis János	Karsay Sándor
	A Wikimédia Commons tartalmaz Haubner Máté témájú médiaállományokat.

Haubner Máté (Veszprém, 1794. szeptember 19. – Sopron, 1880. szeptember 12.) a Dunántúli evangélikus egyházkerület szuperintendense (azaz püspöke) 1846-tól 1849-ig, illetve 1860-tól 1866-ig.

Életpályája

Alsóbb iskoláit szülővárosában és Győrött, a gimnáziumot és teológiát Sopronban, az evangélikus líceumban végezte, ezután Pozsonyban egy évig nevelősködött; az így szerzett anyagi segéllyel a jénai egyetemre ment, s bölcsészetet és hittudományt hallgatott. Visszajőve, Ghika Konstantin fia, György mellett volt nevelő 3 évig Bécsben és Sopronban. 1821-ben a szalonaki német egyház hívta meg lelkészül, hol a szomszédságban levő Felsőlövő lelkészével, Wimmer Ágostonnal sokat tett a népoktatás fölvirágoztatása és a magyar nyelv és szellem terjesztése érdekében. 1829-ben a győri egyház hívta meg lelkészül, hol a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület főjegyzővé, 1846-ban szuperintendenssé választotta. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc megindultával Haubner Máté is egész lélekkel csatlakozott a nemzeti ügyhöz. 1848. december 3-án kerülete lelkészeihez kibocsátott püspöki körlevelét az igaz hazafias lelkesültség sugallta, mely leveléért azután a forradalom elnyomása után 6 évi várfogságra ítélték, melyből közel 2 évet Kufstein várában ki is töltött. Magas állású pártfogói, közöttük Dorottya főhercegasszony, két év múlva kegyelmet eszközöltek számára, s visszavonulva, rendőri felügyelet alatt Sopronban élt 1856. május 11-ig, amikor végre a reá 3 évig várakozott nagygeresdi egyháznak engedélyt adott a kormány, hogy Haubner Mátét lelkészül elvihesse. A protestáns pátens visszavonása után (1860. május 31.) a kőszegi egyházkerületi közgyűlés kijelentette, hogy őt ismeri el törvényes püspökének; 1861 április havában a győri egyház ismét megválasztotta lelkészéül. 1866-ban mindkét hivataláról lemondott és Sopronban visszavonulva töltötte hátralevő éveit, egyetlen fia, dr. Haubner Rezső házában. Haubner és neje 10 500 forintnyi vagyonukat a dunántúli evangélikus egyházkerületi lelkész- és tanítóözvegyek és -árvák gyámolítására hagyományozták. Meghalt 1880. szeptember 12-én, a halotti szertartás alkalmával Karsay Sándor szuperintendens tartott magyar beszédet, a temetőben pedig Freitag Viktor szónokolt németül. A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban 1848 előtt több cikke jelent meg, melyekben a két protestáns egyház egyesítése mellett küzdött.

A Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban huzamosb ideig polemiát folytatott Szenczy Ferenc pesti teológiai tanár, utóbb szombathelyi püspök ellen az evangéliumi szabadságról, mely mellett Haubner lelke egész erejével szállt síkra; itt jelent meg 1846. november 29-én Győrben kelt első körlevele (1847. 12. sz.); egyházi beszédei a Török Pál által szerkesztett Egyházi beszédek II. kötetében (Pest, 1845.), a szuperintendenssé történt megválasztatása és felavattatása alkalmával Pápán tartott Beszédek (Győr, 1846.) gyűjteményében: A szuperintendensi hivatal elfogadása iránt tett nyilatkozata s az ünnepélyt berekesztő szavai; a Török Pál és Székács József Protestáns lelkészi tárában (I. Pest, 1854. Okos ember hogyan hosszabbítja meg életét, virágúrnapi beszéd.)

Munkái

Részvételre buzdítás egy magyar egyházi és oskolai Journalra az az folyóirásra ily czím alatt: Keresztény Egyházi Tár. Győr, 1832.
Halotti beszéd, melyet Első Ferencz apost. magyar király... gyász ünnepén a n. győri evang. a. v. gyülekezet szent-egyházában 1835. bőjtmás hava 25. napján... tartott. Győr.
A protestáns keresztyének lelki szabadsága. Kiadta magyar, német és szláv nyelven gróf Zay Károly. Pozsony, 1843.
Egyházi szent beszéd, melyet megboldogult gróf Széchenyi István úrnak tiszteletére a nagy-geresdi evangélmiak szentegyházában megült gyászünnepen tartott. Sopron, 1860.

Mikor Napóleon megbukása után a szövetségesek benyomultak Franciaországba, a veszprémi ifjúság a megsebesült önkéntesek (volontérek) javára egy színdarabnak előadására vállalkozott; a közreműködésre felszólították őt is, de atyja nem engedte meg, hogy teológus fia a színpadra lépjen; de hogy a nemes vállalat iránt Haubner mégis részvétet tanúsítson, egy színdarabot maga készített. Előadásán Horváth prépost is megjelent. Kiadta Luther Kátéját is magyarul.