Handenberg alapításától kezdve 1779-ig Bajorországhoz tartozott, amikor azonban a bajor örökösödési háborút lezáró tescheni béke következtében a teljes Innviertel Ausztriához került át. A napóleoni háborúk során 1809-ben a régiót a franciákkal szövetséges Bajorország visszakapta, majd Napóleon bukása után ismét Ausztriáé lett.
A köztársaság 1918-as megalakulásakor Handenberget Felső-Ausztria tartományhoz sorolták. Miután Ausztria 1938-ban csatlakozott a Német Birodalomhoz, az Oberdonaui gau része lett. A második világháború után a község visszakerült Felső-Ausztriához.
Lakosság
A handenbergi önkormányzat területén 2018 januárjában 1290 fő élt. A lakosságszám 2001 óta csökkenő tendenciát mutat. 2016-ban a helybeliek 93,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 3,7% a régi (2004 előtti), 1,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,2% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 93,8%-a római katolikusnak, 3,4% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a legnagyobb nemzetiségi csoportot a német (96,2%) a csehek alkották 1,8%-kal.
A lakosság számának változása:
2016
1 288
2018
1 290
Látnivalók
a Szt. Márton-plébániatemplom kéthajós, gótikus épülete a 15. században készült
Ez a szócikk részben vagy egészben a Handenberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
