A városrész mai nevét 1847 óta viseli. A lakótelep gyümölcsösök helyén épült fel 1983–1989 között, a szocializmus kori házgyári lakásépítések utolsó évtizedében. Budapest legkedvezőbb megítélésű lakótelepe. Ismert a Szomszédok című televíziós sorozatból is, amelyet 1987-1999 között forgattak itt.
Fekvése és közterületnevei
Határai: Rétköz utca a Gazdagréti úttól – Nagyszeben út – Budaörsi út – Gazdagréti út – Nevegy utca – Gazdagréti utca a Rétköz utcáig. A lakótelepet legnagyobb részen a Rétköz utca (északkelet felől) és a Gazdagréti út (délnyugat felől) határolja, a kettő közt húzódnak a lakótelep utcái (lentről felfelé: Regős köz, Regős utca, Törökugrató utca, Frankhegy utca, Torbágy utca, Kaptárkő utca, Csíki-hegyek utca, Tűzkő utca, Szentivánéj park, majd a Telekes utca, mely már a telep felső végét képező Gazdagréti tér határa). Ezeket az utcákat kettészeli a Kaptató sétány, a lakótelep „sétálóutcája”. Több utca a közeli hegyekről kapta a nevét.
Az utcák közti zöldterületek több esetben saját nevet kaptak, pl. a Torbágy és Frankhegy között a Dzsungel park található (2015-ben kapta ezt a nevet, amelyet eddig csak a 2003-ban épült Dzsungel játszótér viselt).[3] Gazdagréttől északnyugatra egy terület ugyanekkor kapta a Szent Pio atya tér nevet, Pietrelcinai Szent Pio olasz szerzetes után, akinek szobrot is emeltek itt. A tér tulajdonképpen a Gazdagréti út egy szakasza melletti zöldterület, nevével ellentétben inkább park, amit az is erősít, hogy az erre nyíló házak továbbra is a Gazdagréti út címet viselik.[3] 2019-ben a lakótelep délkeleti aljában a Nagyszeben tér, Rétköz utca, Gazdagréti út által határolt terület vette fel a Szent Charbel park nevet, a „libanoni Pio atya”-ként is ismert Charbel Makhlouf után,[4] akiről előző évben elnevezték a Gazdagréti Szent Angyalok-templom keresztelőkápolnáját.[5]
Története
A lakótelep építését megelőző feltárások alkalmával a területen őskori edényeket és egy római kori temetőt találtak.
Az Árpád-korban is lakott volt a környék, a régészek földbe mélyített, lefelé vezető lépcsős bejáratú, négyszögletes lakóházat tártak fel, sarkában kemencével, ezenkívül gazdasági épületeket és szabadtéri kemencéket. Ebben az időben a terület a pécsváradi bencés kolostor birtoka volt, a tatárjárás után pedig a korabeli oklevelekből ismert Nevegy település része lett, akiktől az apátság Károly Róbert alatt sikertelenül próbálta visszaperelni. Később szőlők, gyümölcsösök voltak a területen, előbbiek a 19. század végi filoxérajárványig, ami a szőlőültetvényeket tönkretette.
Döbrentei Gábor1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával a német Reiche Ried magyar tükörfordítása lett a környék neve. Onnan kapta, hogy a lakótelep építése előtt itt lévő gyümölcsösök a Dunántúl felől érkező csapadék itteni lecsapódása miatt nagyon gazdag termést hoztak. A városrész mikroklímája a mai napig hűvösebb, csapadékosabb, mint a belvárosé.
1930-ban kapta nevét a Gazdagréti út, amely mentén már családi házak is álltak.
A lakótelep építésére 1970-től készült a főváros. 1983-ban kezdődött meg az építkezés győri házgyári elemekkel.[6] (Az házak építészeti kialakításuk alapján GyőrMarcalváros lakótelepére hasonlítanak.) A Regős utca elején készültek el az első panelházak. 1984 márciusában adták át az első lakást, amely egyben az ország 200 000. távfűtéssel ellátott lakása volt. Május elsején már megindult a tömegközlekedés is, az azóta is itt közlekedő 153-as busszal.[7] Ekkor még lent, a Nagyszeben téren volt a végállomás, 1987-ben, a 139-es busz indulásakor került mai helyére, a Gazdagréti térre. A Törökugrató utcai általános iskolában az 1984/85-ös tanévet már megkezdhették a diákok; a tanévnyitót a helyi kábeltelevízió első műsora közvetítette. A Törökugrató utcától a 43. számú Állami Építőipari Vállalat budapesti házgyáraiban készült elemekkel folytatódott a kivitelezés. (A Tűzkő utcától felfelé már újra győriekkel fejeződött be.) Egy évvel később indult meg a tanítás a Csíki-hegyek utcai általános iskolában. Az első óvoda és bölcsőde 1985-ben, élelmiszer-áruház 1986-ban, orvosi rendelő és könyvtárfiók 1987-ben nyílt a lakótelepen. A 90 hektár területű városrészben 1989-ig végül 5400 lakást adtak át.[8] Középiskola – a Mechatronikai Szakközépiskola – 1990-től működik.
A lakótelep infrastrukturális szempontból igen jól ellátott, több szupermarket, egy kisebb bevásárlóközpont és különféle intézmények (bölcsődék, óvodák, általános iskolák, középiskola, posta, orvosi rendelő, katolikus és református templom) találhatóak itt, valamint közösségi ház, mely különféle programoknak ad otthont, nyugdíjas klubtól az aikido tanfolyamig. Negatív tényező a parkolóhelyek hiánya, ezekből ugyanis a lakótelep építésekor nem terveztek eleget. A lakótelepen jó a közbiztonság, és a lakók törekednek lakókörnyezetük szépítésére, gyakran kis kerteket alakítanak ki a panelházak tövében. Ennek megfelelően megítélése is kedvező: egy 2010-es felmérés alapján, melyben ötszáz budapesti lakost kérdeztek meg budapesti lakótelepekről, az első helyen végzett a legvonzóbb lakótelepek listáján.[10]
2013 őszén rekortán borítású futópályát adtak át a lakótelepen. A Torbágy utcában található, kb 550 m hosszú futópálya népszerű a városrész futói körében.[11]
Nevezetességei
Szentháromság-szobor – 1761-ben épült mészkőszobor
„Anya gyermekkel és békegalambbal” – Bolba Henrik vörösréz szobra, 1988
Bazalt kőplasztika – Kecskeméti Sándor alkotása, 1988
Mechatronika szobor – Bolba Henrik krómacél szobra, 1990
„A Föld ereje” szökőkút – Farkas Ádám műve, 1991
Két római oszlop a terület történelme emlékére, 1996
Szent Angyalok templom – a lakótelep délnyugati részén épült fel 2003-ban, Koppányi Imre tervei alapján.[12]
Református templom – 2004
Móricz Zsigmond-szobor – Janzer Frigyes alkotása, bronz, 2007
Elefántos díszkút – Krajcsovics Károly alkotása, vörösréz ivókút, 2008-ban állították fel. 2011-ben lopási kísérlet során eltávolították, de 2012-ben visszakerült a helyére.
Gazdagrét felső buszvégállomása négy viszonylat nyugodt pihenőhelye, amely a lakótelepet északnyugati irányból lezáró Gazdagréti téren található. (A 8E busz áthalad a telepen, annak keleti oldalán és a másik irányból, a Sas-hegyet északnyugatról megkerülve, a Farkasréti temetőt érintve, a BAH-csomópont után már a Budaörsi úton át közlekedő 108E járattal közösen, a Gellért-hegy északi oldalán leereszkedő Hegyalja út folytatásában tartanak a Belváros irányába). A Gazdagréti végállomástól lefelé a ritkább követésű 153-as és 154-es jelzésű buszok a lakótelepet délnyugat felől határoló Gazdagréti úton, a 8E, a 108E és a 139-es járatok a lakótelep északkeleti határát képező Rétköz utcán át sűrűbb követéssel látják el a városrész belső, helyi jellegű közlekedését is.
1987. január 1-jétől: Gazdagréti tér – Déli pályaudvar, gyorsjárat
1987 decembere: Gazdagréti tér – Déli pályaudvar, alapjárat a gyorsjárattal párhuzamosan
1995-ben megszűnt az alapjárat
2008. január 1-jétől: 139-es helyett 139-es jelzéssel járt
2008. szeptember 6-ától: hétvégenként a Gazdagréti tér és a Moszkva tér között közlekedett; hétköznapokon a 139A busz járt helyette egy megállóval rövidebb útvonalon, a Déli pályaudvarig.
2009. augusztus 23-ától: Gazdagréti tér – Moszkva tér (későbbi nevén Széll Kálmán tér), alapjárat.
1984. május 1-jétől: Nagyszeben tér – Móricz Zsigmond körtér, alapjárat
1987. január 1-jétől: Gazdagréti tér – Móricz Zsigmond körtér, gyorsjárat
2008. augusztus 21-étől: Gazdagréti tér – Móricz Zsigmond körtér, alapjárat
2014. március 29-étől: Gazdagréti tér – Neumann János utca, alapjárat
2014. szeptember 1-jén kettéosztották, 154-es jelzéssel az Etele úton át közlekedett.
2016. június 4-től a Gazdagréti tér - Infopark (Pázmány Péter sétány) viszonylaton jár. Betér Őrmezőre és Kelenvölgybe is, az Andor utcán és a Tétényi úton át közelíti meg Újbuda-központot és Lágymányost, munkanapokon a 154-essel összehangolva.
2014. szeptember 1-jétől: Gazdagréti tér – Neumann János utca, nem érinti az Andor utcát, helyette az Etele úton közlekedik összehangolva a 153-as busszal.
2016. június 6-ától: Gazdagréti tér – Újbuda-központ, nem érinti az Etele út megállót, helyette a Menyecske utca - Nagyszőlős utcán át közlekedik.
2019. szeptember 16-tól a Gazdagréti tér – BudaPart között közlekedik a 153-assal összehangolva.
2016. június 6-ától: Gazdagréti tér → Neumann János utca, a 154-es busz Infoparkig közlekedő járata hétköznap a reggeli csúcsidőben, egy irányban. A 154-es meghosszabbítása miatt 2019. szeptember 16-án megszűnt.