Az élőhelyi viszonyoktól függően, a fénymag termete eltérő. Általában a főhajtásokból és mellékhajtásokból álló, merev, sima, felálló szalmaszára 30-100 centiméter magas. Ennek csúcsán fejlődnek ki a tojásdad alakú, felálló, 15-16 milliméter hosszú bugavirágzatok (füzéres fürtvirágzatok). A virágokszéllel porozódnak, idegen virágportól termékenyülnek, de kis számban öntermékenyítő egyedek is előfordulnak. A kemény, erősen lapított, szorosan összenyomott füzérkék éréskor széttöredeznek, a pelyvalevelek éréskor szétnyílnak, s a mag könnyen kipereg közülük. A virágból a bibe lép ki előbb, s csak később jelennek meg a porzók. Szemtermésének a fala összenőtt a maghéjjal; a fellevélből alakult toklászok rajta maradnak a termésen.
Termesztése
Magyarországi termesztése tápanyagokban gazdag, jó minőségű talajokon lehet sikeres. Magjának kicsiny mérete miatt kellően eldolgozott, megfelelően tömörített talajban készített magágyat kíván. Április elején, 1-1,5 centiméter mélységben olyan sűrűn vetjük, mint a gabonát. A vetőmagszükséglet 50-55 kilogramm hektáronként. A fénymag tápanyagigényes növény, olyannyira, hogy a vegetáció ideje alatt folyamatos nitrogénellátást kíván. Tenyészideje 110-120 nap; az aratását viaszéréskor gabonakombájnnal végezhetjük. Termése, a talajtól és az időjárástól függően, akár 1-2 tonna hektáronként is lehet.
Mindegyik díszmadarunk szívesen fogyasztja a fénymagot. A fénymag termesztése, főképpen a madáreleségként hasznosított mag iránti kereslet kielégítésének eredménye.