A Frankfurti Könyvvásár a nemzetközi könyvkereskedelem és könyvkultúra minden év októberében megrendezésre kerülő kiemelkedő eseménye, a világ legnagyobb könyvvására. Jelenlegi formájában a Börsenverein des Deutschen Buchhandels (A Német Könyvkereskedelem Tőzsdei Egyesülete) alapította 1949-ben, de a frankfurti könyvvásárok fél évezredes múltra tekintenek vissza.
1976 óta az éves könyvvásárokon regionális és tematikus súlypontokat képeznek; 1988 óta minden évben egy-egy vendégország irodalma és kultúrája kerül a középpontba. A könyvvásár ad alkalmat Német Könyvdíj, A német könyvszakma békedíja, a Deutscher Jugendliteraturpreis (Német Ifjúsági Irodalmi Díj) és sok más szakmai díj átadására.
Története
Az 1573-as kiállítás könyvkatalógusa
A frankfurti vásár kínálatában már hamarosan azután megjelentek könyvek, hogy a közeli Mainz városában született Johannes Gutenberg forradalmasította a könyvnyomtatást. A város hamarosan vezető szerepet vívott ki magának a könyvkereskedelemben, és ez a 17. század második feléig így is maradt. A reformáció idején azonban a viszonyok jelentősen megváltoztak, és a katolikus ellenreformáció, különösen a császári cenzúra következtében Frankfurt fokozatosan elveszítette vezető szerepét Lipcsével szemben, ahol a Lipcsei Könyvvásár vette azt át. Németországmásodik világháború utáni megosztottsága idején azonban újra életre keltették a hagyományokat: 1949 szeptemberében 205 német kiállító gyűlt össze a városban a háború utáni első könyvvásár megrendezésére. Néhány évvel később már a külföldi kiállítók kerültek többségbe; a Frankfurti Könyvvásár az első ilyen jellegű, igazán nemzetközi rendezvénnyé vált.
A 2016-os könyvvásárra október 19. és 23. között került sor, 100 országból érkezett 7100 kiállító részvételével. A látogatók száma 277.000 volt, közülük 142.300 szakmai látogató, mely utóbbi 1,3%-kal haladta meg az előző évit. A rendezvényre 10.000 újságíró akkreditáltatta magát, közülük 2000 blogger.[1]
2017-ben október 11. és 15. között a könyvvásárt 286 425 látogató kereste fel, 3%-kal több, mint az előző évben. A szakmai látogatók száma az előző évinél 0,2%-kal kevesebb volt, a nagyközönség érdeklődése viszont a két közönségnapon 6,5%-kal meghaladta a 2016-os adatot. A kiállítók száma 7300 volt 102 országból.[2] A radikális jobboldali kiállítók számának növekedése tiltakozásokhoz is vezetett. 2017. október 14-én jobboldali politikusok fellépése a 4.2 kiállítási csarnokban tüntetéshez és dulakodáshoz vezetett, aminek a rendőrség vetett véget.[3] A vásár szervezői minden erőszaktól elhatárolódtak, és rámutattak arra, hogy a világméretű monopolhelyzetükből adódóan jogi kötelezettségük van arra, hogy minden irányzat kiadói számára helyet biztosítsanak.[4]
Díszvendégek, központi témák
1988 előtt tematikus súlypontokat képeztek az éves vásárok megszervezésekor, ezután viszont egy-egy országot, mint díszvendéget állítottak a program középpontjába (kivéve a 2004-es vásárt, amikor egyetlen ország helyett az arab világ kapta ezt a lehetőséget). A díszvendég szerepét betöltő ország kulturális keretprogramot szervez és finanszíroz a vásár idejére, felolvasásokkal, díjátadásokkal és sokféle más rendezvénnyel. Több díszvendégre eddig már kétszer is sor került.
A magyar kiállítóhely a 2017-es frankfurti könyvvásáron
1999-ben Magyarország volt a díszvendég, elsőként a közép-kelet európai államok sorában.[5]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Frankfurter Buchmesse című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Stephan Füssel: 50 Jahre Frankfurter Buchmesse: 1949–1999. Suhrkamp TB 3045, Frankfurt am Main, 2004, ISBN 978-3-518-39545-5
Sabine Niemeier: Funktionen der Frankfurter Buchmesse im Wandel – von den Anfängen bis heute, mit einem Geleitwort von Werner Faulstich, Harrassowitz, Wiesbaden, 2001, ISBN 3-447-04466-7 (= Buchwissenschaftliche Beiträge aus dem Deutschen Bucharchiv München, Band 68)
Monika Toeller: Die Buchmesse in Frankfurt am Main vor 1560: ihre kommunikative Bedeutung in der Frühdruckzeit. Dissertation an der ̪Universität München, 1983
Peter Weidhaas: Zur Geschichte der Frankfurter Buchmesse. Suhrkamp TB 3538, Frankfurt am Main 2004, ISBN 3-518-45538-9
Peter Weidhaas: Und kam in die Welt der Büchermenschen. Erinnerungen. Ch. Links, Berlin, 2007, ISBN 978-3-86153-458-7
Peter Weidhaas: A Frankfurti Könyvvásár története; ford. Draskóczy Piroska; Kossuth, Bp., 2008
