Farkas Pál , születési neve Siegfried (Frédi) Paul Schlesinger , 1892–1910-ig Wolfner Pál (Bécs , 1878 . november 27. [ 3] – Budapest , Terézváros , 1921 . április 23. )[ 4] író, szociológus, ügyvéd, országgyűlési képviselő, 1909-től a Petőfi Társaság tagja.
Élete
Budai Goldberger Anna (1850–1893)[ 5] Schlesinger Lajos (1846–1881) orvossal kötött első házasságából született. Az apa korai halála után édesanyja a könyvkiadó cégalapító Wolfner Józsefhez ment nőül, aki röviddel az asszony halála előtt, 1892-ben a kiskorú Pált és testvérét, Ottó Györgyöt örökbe fogadta.[ 6] [ 7] A Bécsben érettségizett,[ 8] két évvel fiatalabb öccse, Ottó György (1880. március 10. – 1905. november) fiatalon, még joggyakornokként hunyt el.[ 9] Féltestvére Farkas István festő volt.[ 10] [ 11]
Bécsben tanult gimnáziumban, s 1896-ban itt tette le az érettségit is.[ 12] Egyetemi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, itt az Egyetemi Kör elnöke s az Egyetemi Lapok szerkesztője, majd az Ügyvédjelöltek Országos Egyesületének első elnöke lett. Egyik megalapítója volt a Magyar Társadalomtudományi Egyesületnek, melynek főtitkári tisztét is ellátta. Az első világháború kitörésekor önkéntesként azonnal bevonult.[ 13]
Írói működése igen gazdagnak mondható, a szépirodalom mellett történelmi és szociológiai tanulmányokkal is foglalkozott. 1910 -ben, már Farkas vezetéknévvel,[ 14] [ 15] a Petőfi Társaság tagja és országgyűlési képviselő lett. 1912-ben részt vett a Magyar–Lengyel Egyesület megalapításában.[ 16]
Tisza István köréhez tartozott Herczeg Ferenchez hasonlóan.[ 17]
Műveiben használta még az alábbi álneveket, szignókat: Fp.; F. P.; (-s -l); Szigma; Fs. Pl. (álnév) ; P. Wolfner Pál; Farkas-Wolfner.[ 18]
Művei
Az imrefalvi leány (1904)
Meddő küzdelem (1905)
A renegát (1907)
Doktor Hartmann (1911)
Az utolsó menüette (1912)
Az önkéntes naplója (színmű, 1912)
Olga (1905); Online
Bálványok (színmű, 1907)
A varsányi csata (színmű, 1912)
Ifjúsági regények:
A konventbiztos (dráma – előadták a Nemzeti Színházban –, 1913)
Egy körorvos följegyzései (1913)
Egy tanár jegyzetei (1917)
Kuthy Etelka (1917)
Strigonius (1918)
Az esriadi rézbánya (1918)
A zanzibári leány (1919)
Mithridates kincse (1920)
Él az igazság (1921)
A láthatatlan imám keze (1923)
Egy magyar fiú Napóleon hadseregében
Laci Törökországban
Útleírása:
Népszerű tudományos műve a Forradalom és császárság című 8 kötetes munka.
További tudományos munkái:
A szocialismus története és tanításai (1901)
Osztályharcok a tizenkilencedik században (1904)
Vázlatok a szabadelvűség történetéből (1905)
Az amerikai kivándorlás (1908)
A francia forradalom (I-II., 1912) (Forradalom és császárság -sorozat)
Staatsstreich und Gegenrevolution in der Türkei (1909)
Jegyzetek
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum-névtér . (Hozzáférés: 2023. július 19.)
↑ Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó , 1967. (Hozzáférés: 2023. július 19.)
↑ Születési bejegyzése a bécsi izraelita hitközség születési akv. 2107/1878. folyószáma alatt. Születési neve: Siegfried Paul Schlesinger . (Hozzáférés: 2021. június 15.)
↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VI. ker. állami halotti akv. 719/1921. folyószáma alatt.
↑ Wolfner Józsefné szül. budai Goldberger Anna halotti bejegyzése a budai izraelita hitközség halotti akv. 38/1893. folyószáma alatt . (Hozzáférés: 2021. június 15.)
↑ Budapest Főváros Levéltára Örökbefogadási szerződés, 1892. VII.151. 345/1892. Rupp Zsigmond közjegyző iratai
↑ Budapest Főváros Levéltára Wolfner Józsefné, korábban Schlesinger Lajosné dr., 1892 (Személyrekord) Archiválva 2018. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine -ben
↑ Budapest Főváros Levéltára Wolfner Ottó, 1898 (Irat) Archiválva 2015. április 15-i dátummal a Wayback Machine -ben
↑ Vasárnapi Ujság 52. évf. 45. sz. (1905. november 5.) halálozások: 728. oldal - EPA
↑ S. Nagy Katalin: Mi mindent köszönhetek Farkas Istvánnak? Archiválva 2015. április 14-i dátummal a Wayback Machine -ben Amiben voltam szereplő… első közlés, Arnolfini Szalon esszéportál Esszé. Páholy rovat — 2014. augusztus 1.
↑ Wolfner József 1931 január 8. — hetvenötödik születésnapjára (mek.oszk.hu) Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1931.
↑ Budapest Főváros Levéltára Wolfner S. Pál, 1896 (Bécsben történt érettségijének anyakönyve, 1896. 46. folyószám) Archiválva 2015. április 16-i dátummal a Wayback Machine -ben
↑ Lyka Károly: Farkas Pál. (Nekrológ) Uj Idők , 1921. május 1. 9. szám.
↑ Budapest Főváros Levéltára Közjegyzői okiratok. VII.151. Rupp Zsigmond közjegyző iratai. 533/1910. Wolfner János és Dr. Wolfner Pál pótszerződése, mely mentesíti az örökbefogadási okmányban rögzített „Wolfner” vezetéknév használata alól, és engedélyezi Pál számára a BM által jóváhagyott „Farkas” vezetéknév használatát.
↑ Budapest Főváros Levéltár Wolfner Pál, dr., 1910 (Személyrekord) Archiválva 2018. szeptember 30-i dátummal a Wayback Machine -ben
↑ (1911. október 17.) „Magyar-lengyel barátság. Felhívás egy egyesület megalakítására ” 35 (246), 7-8. o. (Hozzáférés: 2024. december 1.)
↑ 1919-ben - Magyar Könyvszemle (epa.oszk.hu)
↑ Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér
Források