Farkas István (író)

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Farkas István (egyértelműsítő lap).

Farkas István
Született	1895. február 21. Pinkafő
Elhunyt	1976. január 23. (80 évesen) Wellington, Új-Zéland
Állampolgársága	magyar új-zélandi
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Csendes Erzsébet
Gyermekei	Farkas Edit
Foglalkozása	író, újságíró
Sablon • Wikidata • Segítség

Farkas István (előneve?: Kőszegi; írói álneveiː N. Nicoll, Stephen J. Wolff,^[1] Stewen Woolf,^[2] Steven Wolf,^[3] Kőszegi-Farkas István, F. Kőszegi István, Sidonius;^[4] fordítóként: Kőszegi István,^[5] Bocsor Elemér?; (Pinkafő, 1895. február 21. – Wellington, Új-Zéland, 1976. január 23.) szélsőjobboldali újságíró, író.

Élete

Érettségi után jelentkezett a császári és királyi haditengerészetbe. Részt vett az első világháborúban. Szolgálata közben súlyosan megsebesült. Mindszenty József, akkoriban apátplébános napilapjában kezdte meg újságírói pályáját, és mint a Magyarság és a Pesti Újság munkatársa tagja lett a Sajtókamarának. Felgyógyulása után különböző nemzetiségű kereskedelmi hajókon szolgált. Útjaival kapcsolatosan riportokat, novellákat írt, több ponyvaregénye jelent meg saját és különféle álneveken. Ezek egy részének hangvétele miatt szerepelt a II. világháború után a betiltott könyvek listáján. Felesége Csendes Erzsébet, leányuk Farkas Edit Erzsébet meteorológus. 1945-ben korábbi magatartása miatt Ausztriába menekült. Öt évig romeltakarítóként illetve más építőipari segédmunkásként dolgozott, eközben Salzburgban a Sorsunk^[3] illetve a Helyzet címmel emigráns lapot szerkesztett.^[6] Családjával 1949-ben vándorolt ki Új-Zélandba, ahol Wellingtonban telepedtek le. Megszervezte az Új-Zélandi Nemzeti Könyvtár folyóiratosztályát. A nyugati emigráns magyar lapokban Kőszegi-Farkas István, Sidonius, Steven Wolf néven publikált (pl. Új Hungária, Pásztortűz, Magyar Könyvbarátok, Kárpát, Katolikus Magyarok Vasárnapja, Délamerikai Magyar Hírlap, Új Európa). 1971-től a clevelandi Árpád Akadémia tagja volt.

Művei

• Stephen J. Wolff: Hauma – kalandos regény az óperzsa titkok rejtelmes világából, A Magyarság könyve 2., Magyarság, Budapest, 1927, 192 oldal; Talentum, Budapest, 2004, 188 oldal
• Az öt arc rejtélye – Regény a nagy sivatag misztériumából, A Magyarság könyve 8., Magyarság, Budapest, 1928, 188 oldal
• Farkas István: Asszonyok szigete (A. E. Johann: 40.000 kilométer az ismeretlen Ázsián keresztül c. regényével egy kötetben), Dante Budapest, 1932
• Szabó Pali, az Északi Sark remetéje, ifjúsági regény, Budapest, 1933
• N. Nicoll:^[7] A csodálatos szobor, Pesti Hírlap könyvek 342., Légrády, Budapest, 1934, 191 oldal
• Csejthe vár véres asszonya, Gong – A Mai Nap könyvtára 6., Budapest, 1936
• A befalazott várúrnő, Gong – A Mai Nap könyvtára 27., Budapest, 1936
• A Pókai-fiúk, Gong – A Mai Nap könyvtára 56., Budapest, 1937
• A bosszúállás köve,^[8] Új Élet regénytár 42., Budapest, 1937
• A kék halál pálmafái, Új Élet regénytár 52., Budapest, 1938
• Stewen Woolf: A tenger farkasai, Új Élet regénytár 59., Budapest, 1938^[9]
• A sirály^[3]
• Santa Maria – Regényes epizód Kolumbus felfedező útjaiból, Magyar Nők Könyvtára, Muzsa Könyvkiadó Vállalat, 223 oldal
• A hét kalóz kincse, Új Élet regénytár 149., Budapest, 1940
• A ködbeborult Anglia, Budapest, 1940
• Hét tenger csavargója, A Széchenyi R.-T. 3 P. 33 Filléres Regényei, Széchenyi Irodalmi és Művészeti R.-T., Budapest, 1941, 282 oldal
• Franco életrajza, Budapest, 1942?
• A levegő titánjai, Budapest, 1942 (Atn. és bev. Bocsor Elemér)
• A titokzatos Távol-Kelet háborúja, Új Magyar Út, Budapest, 1942, 93 oldal
• A kék sugarak szigete, ifjúsági regény, Budapest, 1942
• A Lisina halottjai, Budapest, 1943
• Az égbolt lovagjai, A Centrum filléres, füzetes könyvei, Centrum, Budapest, 1943,^[10] 46 oldal
• A Kék Gomb Társulat, ifjúsági regény, Centrum, Budapest, 1944, a rajzokat készítette Lonkay Antal, 188 oldal
• F. Kőszegi István: A törökbükk, kisregény, Amerikai Magyar Kiadó, München, 1958, 84 oldal
• F. Kőszegi István: Új otthonunk völgye ... – történet az újzélandi telepesek életéből, regény, Amerikai Magyar Kiadó, Köln, 1958, 93 oldal
• Kőszegi-Farkas István: Az ács, regény, München, Új Hungária, 1963, 126 oldal

A ködbeborult Anglia, Franco életrajza, A levegő titánjai, Az égbolt lovagjai, A titokzatos Távol-Kelet háborúja valamint A Lisina halottjai című könyveit az ideiglenes nemzeti kormány 530/945. ME. rendelete alapján mint fasiszta szellemiségű műveket megsemmisítették.

Műfordításai^[11]

• Günther Prien: Életutam Scapa Flowig, Stádium Sajtóvállalat Rt., Budapest, 1941, 203 oldal; Tengerek szürke farkasa - Életutam Scapa Flow-ig (Mein Weg nach Scapa Flow) címmel, utószó: Rázsó Gyula, Szelle, Budapest, 1995, 257 oldal;, utószó: Rázsó Gyula, Auktor, Budapest, 2011, 257 oldal

Kőszegi István néven:

• Leo Perutz: 9 - 9, Rózsaszín regények 27., Singer Wolfner, Budapest, 1929, 191 oldal

Jegyzetek

1. MOKKA, Hauma című regényénél ill. Új-Zélandi Magyar Lexikon.
2. MOKKA adatbázisában A tenger farkasai című regénye kapcsán, valamint a Magyar Katolikus Lexikonban az Új Élet regénytár szócikk listáján. Révay József Pályám emlékezete szerint (107. oldal) viszont Steven Wolf, de ez ott (az 1930-as évekre vonatkoztatva) valószínűleg tévesztés.
3. Új-Zélandi Magyar Lexikon.
4. Egyes források Günther Prien nevet is az ő álnevének tartják, de ez tévedés. Günther Prien létező személy volt. Farkas csak fordító.
5. MOKKA
6. MOKKA: A helyzet - független magyar politikai hetilap, felelős szerkesztő: Farkas István, szerk. Szathmáry Lajos. 1. évf. 1. sz. (1949. február 3.) - 1. évf. 8. sz. (1949. április 22.).
7. Farkas István fordítóként lett feltüntetve.
8. Magyar Katolikus Lexikon: A bosszúállás követe.
9. Gulyásnál nem szerepel, csak a MOKKA adatbázisában, valamint a Magyar Katolikus Lexikonban az Új Élet regénytár szócikk listáján. Révay József Pályám emlékezete című könyve szerint viszont Steven Wolf, de ez ott (az 1930-as évekre vonatkoztatva) valószínűleg tévesztés.
10. Magyar írók élete és munkái szerint 1942.
11. A MOKKA adatbázisában feltehetően tévesen szerepel, hogy László Huba: Hungary by car, Kossuth, Budapest, 1967 és Dickens: Karácsonyi ének prózában valamint Karácsonyi kísértet-história című művek fordítója volt.

Források

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, VIII. kötet, 1992, Farkas István szócikk, 301-302 hasáb
• Szöllősi Antal: Új-Zélandi Magyar Lexikon, Farkas István és Farkas Edit Erzsébet szócikk Archiválva 2016. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, 2006, Farkas István szócikk
• MOKKA Magyar Országos Közös Katalógus
• Révay József: Pályám emlékezete, családi kiadás, Budapest, 2007, 107. oldal, Online
• Magyar Katolikus Lexikon – Új Élet regénytár szócikk – Online