1987-ben körülbelül 500 000, 12 évvel később 1999-ben már csak 390 000 dél-amerikai medvefóka létezett. Manapság körülbelül 250 000 példány létezik, ezekből pedig 200 000 Uruguayban él. Habár az állomány csökkenőben van, ez a faj egészségesnek számít.[2]
Egyes rendszerezők az új-zélandi medvefókát(Arctocephalus forsteri) is a dél-amerikai medvefóka alfajának tekintik.[3]
Megjelenése
A hím nagyobbak és súlyosabb a nősténynél, akár 2 méter hosszú és 150-200 kilogrammos is lehet, míg a nőstény 1,5 méter hosszú és 30-60 kilogramm testtömegű.[4] A hím bundája sötétszürke. A nőstény bundája a hátoldalán szürke, hasoldalán pedig világosszürke. A 60-65 centiméteres és 3,5-5,5 kilogrammos újszülött kölyök teljesen fekete. Pofájának vége lapított. Az orrlyukai előre mutatnak, és szájnál előrébb vannak. A fülei hosszúak és jól láthatók. Bajuszszálai eléggé rövidek és krém-fehér színűek. A hím nyaka és válla vastagabb a nőstényénél, továbbá vastag sörényszerű bundát növeszt a fején, nyakán és vállán.[5] Ezt a medvefóka-fajt megröntgenezték, hogy feltárják belső szerveit és véredényrendszerét.[6]
A nőstény általában egyszer ellik évente, október és december között. Ellés után máris párosodik a legerősebb hímmel. A vemhesség 8-12 hónapig tart, ennek végén mindig egy kölyök jön a világra. A nőstény 3, a hím pedig 7 évesen éri el az ivarérettséget.
↑ abBerta, A. & Churchill, M. (2012). „Pinniped Taxonomy: evidence for species and subspecies”. Mammal Review42 (3), 207–234. o. DOI:10.1111/j.1365-2907.2011.00193.x.
↑William Pérez, Helena Katz, Martin Lima. Gross heart anatomy of Arctocephalus australis (Zimmerman, 1783)Anatomical Science International (OnlineEarly Articles). doi:10.1111/j.1447-073X.2007.00189.x
Zimmermann, E. A. W., von. 1778-1783. Geographische Geschichte des Menschen, und der allgemein verbreiteten vierfussigen Thiere, nebst einer Hieher gehorigen zoologischen Weltcharte. Vol. 2. Geographische Geschichte des Menschen, und der vierfussigen Thiere. Zweiter Band. Enthalt ein vollstandiges. Verzeichniss aller bekannten Quadrupeden. Weygandschen Buchhandlung, Leipzig, 3: 276.
Allen, J. A. 1880. History of North American pinnipeds: A monograph of the walruses, seal-lions, seabears and seals of North America. United States Geological and Geographical Survey of the Territories, Miscellaneous Publication, 12: 1-785.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a South American fur seal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Randall R. Reeves, Brent S. Stewart, Phillip J. Clapham and James A. Powell (2002). National Audubon Society Guide to Marine Mammals of the World. Alfred A. Knopf, Inc. ISBN 0375411410.