A cukoripar az élelmiszeripar egyik fontos ágazata. A cukoripar a cukornád és a cukorrépa feldolgozásával foglalkozik; a gyártás során keletkező melléktermékek a melasz, répafeldolgozás esetén a répaszelet.
A cukoripar létrejöttének ideje a 18. század második felére datálható. Európában ez a cukorrépából való kristálycukor sikeres kifejtésének felfedezéséhez köthető. Az eljárást egy német tudós, bizonyos Andreas Sigismund Marggraf professzor kivitelezte. Európa első répacukorgyárát szintén német területen alapította 1801-ben Cunernben (ma: Konary, Lengyelország) Marggraf tanítványa, Franz Carl Achard, III. Frigyes Vilmos porosz király támogatásával.
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
A magyarországi cukoripar története
A cukoripar termelése az 1848–49-es forradalom és szabadságharc előtt legnagyobb részben nemesi nagybirtokokon folyt. Az első cukorgyárat Pálffy herczeg jószágkormányzója Lacsny Miklós létesítette 1830-ban Nagyfödémesen.[1][2] A 19. század közepére hazánkban 63 cukorgyár, illetve cukorfőzde működött. A szabadságharcot követően a nemesség elvesztette a cukoriparban élvezett monopolhelyzetét. Köszönhette ezt a növekvő osztrák befolyásnak a magyar ipar felett (a cukorgyárak zömmel a KisalföldDuna menti részein jöttek létre), valamint annak, hogy a nemesség a pénztőke-felhalmozódás elégtelensége miatt nem tudott lépést tartani a cukoripari technikában bekövetkezett gyors fejlődéssel s alkalmas szervezete sem volt gépi ipar üzemben tartására.
Az osztrák-magyar kiegyezést követően javultak a cukoripar fejlődésének feltételei: jelentősen meghosszabbodott a belföldi vasúthálózat, fejlődött a mezőgazdaság és a bányászat, új technológiák és gépek jelentek meg a gépiparban. Mindezen tényezők elősegítették a fejlődést, a kedvezőtlen adózási feltételek viszont hátráltatták azt. 1871-ig további nyolc cukorgyár alakult, ezt követően azonban számuk csökkent.
A cukoripar technikai fejlődésének elősegítéséből kivették részüket a hazai feltalálók is. Riedinger Károly találmánya a répaúsztató (enyhe lejtésű cementezett vascsőben forgatta a cukorrépát a répaháztól a mosógépig.
Sugar Economy Europe. Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Maier. 61st edition. Berlin: Verlag Dr. Albert Bartens KG. 2015. 11–15. és 34–41. oldal. ISBN 978-3-87040-157-3
További információk
Útmutató a cukoripar jó higiéniai gyakorlatához; szerk. Berczeli Attila; Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége, Bp., 2007
Szerdahelyi Katalin: A magyar cukoripar versenyképességének alakulása a történelem folyamán; szerzői, Bp., 2012 (Z)
Bertalan Péter: Egy "keserédes" történet. A magyarországi cukoripar privatizációja a globalizáció és a geopolitika tükrében; Éghajlat, Bp., 2016
Borbély Ákos–Monory Zénó–Tömördi Máté: Volt egyszer egy cukoripar. A cukor szerepe a magyar gazdaság- és társadalomtörténetben. A cukorgyártás két évszázada Magyarországon; Akadémiai, Bp., 2013
Az európai cukorkvóta kivezetésének hatásai, várható következményei és az ebből eredő lehetőségek; tan. Garay Róbert, Radóczné Kocsis Terézia, Molnár Zsuzsa; AKI, Bp., 2018 (Agrárgazdasági tanulmányok)