A település a Conca-fok (Capo di Conca) területén épült ki, Amalfi városától mintegy 5 km-re Positano irányában.
Történelme
Eredetéről nem léteznek pontos adatok. Valószínűleg az etruszkok alapították Cossa név alatt. Első említése i. e. 481-ből származik, amikor a rómaiak hódították meg. Az akkor még kis halászfalu egyik fontos támaszpontjuk volt a pun háborúkban, a polgárháborúk idején azonban Pompeiust támogatta.
1861-ben az egyesült Olasz Királyság része lett, ekkor már csupán kis halászfalu volt, egykori jelentőségét teljesen elveszítette. A két világháború között egyesítették a szomszédos Furoréval, a második világháború után azonban visszanyerte önállóságát. Napjainkban gazdaságának legfőbb mozgatórugója a turizmus valamint továbbra is a halászat.
Népessége
A népesség számának alakulása:
Főbb látnivalói
A concai kikötő (Marina di Conca) egy kis öbölben fekszik és a helyi halászok kikötőjeként szolgál. A turizmus fellendülésével azonban egyre több jacht is megfordul benne.
A Capo di Conca-őrtorony (más néven szaracén torony vagy fehér torony) egy 15. században épült erődítmény, amelyet a török kalózok támadásai elleni védelem céljából építettek.
A Smaragd-barlang (Grotta dello Smeraldo) egy félig vízalatti karsztbarlang a kis félsziget nyugati részén, amelyben az Anacapri mellett található Kék Barlanghoz hasonló jelenségek zajlanak le. Itt a fénytörés következtében a napfény nem kékre, hanem zöldre festi a barlang vizét és belsejét. 1932-ben fedezte fel Luigi Buonocore, egy helyi tengerész. A barlang 60 méter hosszú, 30 méter széles, 24 m magas.
A Santa Maria di Grado-templom a 9. században épült, majd a 10. században újjáépítették egy földrengés pusztításai után. A templom érdekessége a majolikával burkolt kupolája. Hozzá tartozik a Santa Rosa da Lima-kolostor.
A San Giovanni Battista-templom 1416-ban épült Keresztelő Szent János tiszteletére. Napjainkban Sant’Antonio di Padova-templom név alatt ismert, miután 1694 óta Páduai Szent Antal Conca hivatalos védőszentje.
A San Pancrazio Martire-templom 1370-ben épült, 1543-ban a török kalózok kifosztották. A kalózok által elpusztított harangtornyot 1908-ban építették újra.
Források
Blanchard, Paul. Southern Italy (angol nyelven). London: Somerset Books Company (2007). ISBN 9781905131181
Monos János - Capri, Ischia, Salerno, Sorrentói-félsziget, Amalfi partvonal Dekameron Könyvkiadó, Budapest, 2006 ISBN 978-963-9331-74-7
.svg)
