PROFILBARU.COM

	Bényei József
Született	1934. július 7.; Tiszaladány
Elhunyt	2017. szeptember 7. (83 évesen); Nagyhegyes
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Kindrusz Erzsébet (1958–2016)
Gyermekei	két gyermek
Foglalkozása	író, költő, újságíró, színházigazgató
Iskolái	Kossuth Lajos Tudományegyetem (1954–1958); Eötvös Loránd Tudományegyetem (1960–1964); MSZMP Politikai Főiskola (–1974);
Kitüntetései	Rózsa Ferenc-díj (1984); Holló László-díj (1993); Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994); Aranytoll (1998); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004);
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bényei József (Tiszaladány, 1934. július 7. – Nagyhegyes, 2017. szeptember 7.) magyar újságíró, író, költő, színházigazgató.

Élete

Szülei Bényei Miklós és Szendrei Piroska voltak.

1954-1958 között a Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1960-1964 között elvégezte az ELTE BTK könyvtár szakát. 1970-1974 között a Politikai Főiskola diákja volt.

1958-1959 között a Hajdú-Bihar Megyei könyvtárban könyvtáros volt. 1959-1962 között a megyei tanácsnál volt népművelő. 1962-1976 között a Napló munkatársa, rovatvezetője volt. 1975 óta tagja a MÚOSZ válaszmányának, 1989-1997 között valamint 1998-2004 között elnökségi tagja is volt. 1976-1979 között a debreceni Csokonai Színház igazgatójaként tevékenykedett. 1979-1990 között a Hajdú-Bihari Napló főszerkesztője volt. 1990 óta rokkantnyugdíjas.

Magánélete

1958-ban házasságot kötött Kindrusz Erzsébettel (1935–2016). Két gyermekük született; Zsuzsanna (1960) és Tamás (1966).

Művei

Verseskötetei

Sugárverésben (1969)
A hétköznapok megtalálnak (1975)
Hajnali lovak (1984)
A halott meggyfa (1991)
A kalapos király búcsúja (1994)
Tüzet viszek (1994)
Kékszakállú elégiái (1997)
Csipkefaoltár (1999)
"Tebenned bíztunk" (2000)
Fehér kövek (2003)
Kései sugárverésben. Válogatott versek, 1954-2004; Stílus Stúdió, Debrecen, 2004
Tamburaszó. Kamaszversek a múlt homályából; Ethnica, Debrecen, 2009
Árokparti fű. Régimódi magándalok; Stílus Stúdió, Debrecen, 2014

Egyéb művei

Egyet lép az ősi város. Versek Debrecenről (antológia, 1971)
Hortobágy mellyéke. Versek Hajdú-Biharról (antológia, 1972)
Csokonai koszorúja. Versek Csokonairól (antológia, 1973)
A Válasz repertóriuma (1973)
Gondolatok a kispolgáriságról (1973)
Harminc esztendő. A Néplap jubileumára (1974)
A debreceni színészet története (társszerző, 1976)
Béber László: Debreceni érdekességek. Válogatott írások Debrecen múltjából (szerkesztés, bevezető, 1979)
Hogy a virág megmaradjon. Szabolcs-szatmári költők antológiája (szerkesztette Katona Bélával, 1979)
Gyermekeink nagyobbra nőnek. Versek a gyermekekről (antológia, 1979)
Századok szelleme. Tanulmányok a magyar irodalom és Debrecen kapcsolatáról (szerkesztette Fülöp Lászlóval, Juhász Bélával, 1980)
Magyar írók perei (1984)
Rózsabokor a domboldalon. A legszebb magyar nóták szövegei (válogatta, szerkesztette, 1985)
Fehér ingben. Magyar költők Veres Péterről (válogatta, szerkesztette, 1987)
Okos hűséggel. Nyírbátor az újabb irodalomban és képzőművészetben (válogatta, szerkesztette, 1987-1988)
A forradalom hétköznapjai (1988)
A házasság humora (1988)
Magasra csavart láng. Krúdy Gyula a magyar költészetben (válogatta, szerkesztette, 1988)
A személyi kultusz humora (1989)
A lélek mentőövei. Versek Szabó Lőrincről (válogatta, szerkesztette, 1990)
Magyar hegyibeszéd. Magyar költők Móricz Zsigmondról (válogatta, szerkesztette, 1990)
A rendőrök humora. Ötszáz vicc (1990)
A sajtó humora (1991)
Egymaga egy hazát. Kölcsey Ferenc a magyar költészetben (válogatta, szerkesztette, 1990-1991)
Rigmusköltészet az ötvenes években (1992)
A kétkedés hite. Magyar költők Váci Mihályról (válogatta, szerkesztette, 1992)
A rászedettek fejedelme. Lírai vallomások Ratkó Józsefről (válogatta, szerkesztette, 1992)
Sorssal vert poéta. Tompa Mihály a magyar költők lantján (válogatta, szerkesztette 1992)
Karnagyok (1993)
Holló László életműve (válogatta, szerkesztette, 1993)
A mindenség zenéje. Magyar költők versei Bartók Béláról (válogatta, szerkesztette, 1995)
Vonatok balladája. Magyar költők versei a vasútról (válogatta, szerkesztette, 1996)
Hajdú-Bihar az évszázadok sodrában (2000)
Ecset és plajbász. Írások művészekről (2003)
Szellemek és délibábok. Irodalom a szűkebb hazában (2003)
Szülőföld a Kis-Tiszánál. Emlékképek Tiszaladányról (2003)
Jelentés a századvégről (tárcák, 2004)
Akiknek megszólalt a világ (interjúk, portrék, 2004)
Vencsellei. A fotóművész világa; Ethnica, Debrecen, 2004
Debreceni komédiások. Arcélek a színház közelmúltjából; TKK, Debrecen, 2006
Debreceni irodalmi lexikon; TKK, Debrecen, 2009
Dokumentumok Holló László életéből; vál., gyűjt., szerk., bev. Bényei József; Ethnica, Debrecen, 2009
Debreceni színházművészek, 1798-2000; TKK, Debrecen, 2012
A valóság lelke. Vencsellei István fotóművész születésének 80. évfordulója tiszteletére; Magyar Fotóművészek Szövetsége, Debrecen–Bp., 2014
Képzőművészeti adattár. Debrecen és Hajdú-Bihar megye; TKK, Debrecen, 2017

Díjai

Szocialista Kultúráért (1963)
A Munka Érdemrend ezüst fokozata (1973, 1979)
Debrecen Város Művészeti Díja (1974)
Alföld-nívódíj (1976)
Rózsa Ferenc-díj (1984)
Krúdy-emlékérem (1991)
A "Széchenyi és korunk" Irodalmi Pályázat különdíja (1992)
Magyar Lajos-díj (1993)
Holló László-díj (1993)
A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994)
Aranytoll (1998)
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004)

Jegyzetek

↑ Elhunyt a Napló egykori főszerkesztője, Bényei József. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)

Források

MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283

Külső hivatkozások

Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[6e4f97b53a4ea5a8e80bc84f891575cc877a8957-1] Elhunyt a Napló egykori főszerkesztője, Bényei József. (Hozzáférés: 2017. szeptember 7.)

[1]