Az alföldi iskola egyik jeles képviselője. Művészetszemléletében a Munkácsy tradíciót és a nagybányai iskola hagyományait követi, de a 19. és 20. század fordulóján élő művészeti irányzatok eredményeit is hasznosítja az alföldi emberek és tájak megjelenítésében. Nagybátyja Holló Lajos (1859–1918) újságíró, politikus.
Életpályája
Holló László (1857–1909)[2] és Kocsis Julianna fia. Édesapja a kiskunfélegyházi Főgimnázium igazgatója volt, itt érettségizett Holló László, a család elsőszülött fia. 1904-től 1909-ig a budapesti Mintarajziskolában tanult, mesterei Székely Bertalan és Szinyei Merse Pál. 1909-től 1911-ig Hollósy Simon mester iskolájában folytatta tanulmányait Münchenben. 1911-től párizsi, spanyolországi és itáliai tanulmányutakat tett. 1914-ben hazatérve Debrecenben telepedett meg, mintegy 40 éven át, 1928 és 1968 között nyaranként Tiszadadán alkotott; Tiszadada volt az ő Barbizonja és Nagybányája.
Felesége Hrabéczi Anna (1888–1956) volt, akit 1915. október 30-án Debrecenben vett nőül.[3]
Művészete
A bibliai és történelmi témák mentén sikeres szimbolikus kompozíciókat alkotott. Alföldi témájú festménye a legtöbb és a legértékesebb, amelyekből az 1910-es évek elején készült művein a szecesszió hatása érződik, az 1920-as évek elején az impresszionizmus és a divizionizmus hat művészetére, 1924-től az expresszionista stílust ötvözi sajátosan egyéni ábrázolási módjával. Leginkább mégis a nagybányai hagyományokat fejlesztette tovább, nála jelentkezik a közönség által annyira kedvelt posztnagybányai stílus a modern festészeti irányzatok egyes vonásaival megerősítve (foltszerű ábrázolás, erős fény-árnyék hatások, egyre derűsebb színek, a természet és az emberi érzelmek együttes megjelenítése). Posztnagybányai stílusban festette ő a Nagyalföld tájait, embereit, nagy kincse az alföldi kultúrának az ő festészete.
Emlékezete
Holló László terrakotta mellszobra (Juha Richárd alkotása)
1994-ben megnyitották a Holló László GalériátPutnokon, amely állandó kiállítást tart fenn Holló László műveiből. Az állandó kiállításon Holló László művei mellett további alkotások is szerepelnek, a képzőművészeti alkotások szerzői Bodó Sándor, Feledy Gyula, Józsa János, Kiss Nagy András, Medgyessy Ferenc. A galériát a gömöriHétben született Újvári Zoltán néprajztudós és műgyűjtő alapította saját képzőművészeti gyűjteményéből.
Holló Lászlót ábrázoló bronz mellszobor tekinthető meg a hajdúhadházi könyvtárban,[4] valamint Juha Richárd szobrász is emléket állított neki egy terrakotta mellszobor elkészítésével.
Művei (válogatás)
1907 Kalapos nő (olaj, vászon, 55 x 40,5 cm; Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza)
1958Tökös-kancsós csendélet (olaj, vászon, 78 x 64 cm; magántulajdonban)
1960Virágcsendélet (olaj, vászon, 80 x 65 cm; magántulajdonban)
1962 vagy 1963"Balaton" (olaj, vászon, kb.25 x 50 cm); Nem szerette a Balatont festeni, de egy gyerek kedvéért megtette Fonyódligeten. A kép elveszett.
Társasági tagság
Union Internationale des Beaux-Arts et des Lettres tagja (1912)
Művészház tagja (1924-1927)
Ady Társaság tagja (1927-1930-ban első osztályelnöke)
Holló László festészete, Hrabéczy Ernő emlékezete. Vezető a Holló Emlékmúzeum állandó kiállításához; szerk. Szathmáry Lászlóné Bíró Katalin; Holló Emlékmúzeum, Debrecen, 1987
Holló László. A művész és az ember; szerk. Ujváry Zoltán; Ethnica, Debrecen–Kiskunfélegyháza, 1997
Vitéz Ferenc: Holló László 120 aktgrafikája; Ethnica, Debrecen, 2007
Nagy László János: Holló László. Emlékeim egy Piktorról; Fábián, Debrecen, 2008
Látvány és látomás. Az Égerházi Imre Emlékház és Holló László Emlékszoba Hajdúhadházon; szerk. Vitéz Ferenc; Néző Pont–Önkormányzat, Debrecen–Hajdúhadház, 2008
Vitéz Ferenc: Holló László művészete. Élet és mű az életmű-képek tükrében; DE, Debrecen, 2012
"Festő, élsz eképpen". 125 éve született Holló László Kossuth- és Munkácsy-díjas festőművész. 50 éves a kiskunfélegyházi Holló László Képzőművész Kör; szerk. Mészáros Márta; Kiskunfélegyházi Képző- és Iparművészeti Egyesület–Kiskun Múzeum Baráti Köre, Kiskunfélegyháza, 2012
Vitéz Ferenc: Alföldi Kentaur. Holló László rajznoteszeiből; Ethnica, Debrecen, 2014