Bugojnói csata

Bugojnói csata
Bugojnó 1996-os látképe
Bugojnó 1996-os látképe

KonfliktusBoszniai háború
Időpont1993. július 18.1993. július 29.
HelyszínBugojnó, Bosznia-Hercegovina
Eredménybosnyák győzelem
Szemben álló felek
Bosznia-Hercegovina Herceg-Boszniai Horvát Köztársaság
Parancsnokok
Selmo Cikotić
Senad Dautović
Tahir Granić
Ivica Lučić
Szemben álló erők
1500 katona1000-1500 katona
Veszteségek
92 halott
211 sebesült
107 halott
130 sebesül
470 hadifogoly
é. sz. 44° 03′, k. h. 17° 27′44.050000°N 17.450000°EKoordináták: é. sz. 44° 03′, k. h. 17° 27′44.050000°N 17.450000°E

A bugojnói csata (horvátul: Bitka za Bugojno) a boszniai háború egyik csatája volt, melyet a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadserege (ARBiH) és a Horvát Védelmi Tanács (HVO) erői vívtak 1993. július 18–28. között a közép-boszniai Bugojno város és község ellenőrzéséért. Bugojno területe a boszniai háború kezdetétől az ARBiH 307. dandárja és a HVO Eugen Kvaternik dandárja közös ellenőrzése alatt állt. 1993 első felében a horvát-bosnyák háború eszkalációját Bugojnóban és a szomszédos településeken erőszakos incidensek követték, Bugojnót azonban megkímélték a harcoktól, és a két helyi dandár hivatalosan még 1993 júniusában, az ARBiH-offenzíva idején is szövetséges volt.

A városban július 18-án harcok törtek ki. A három az egyhez létszámbeli túlerőben lévő ARBiH egységek a HVO-erőket elválasztották egymástól és több helyen körülvették. A legtöbbjük az intenzív utcai harcokban egy héten belül vereséget szenvedett. A város utolsó HVO egységei július 25-én adták meg magukat, míg a település több részén még további négy napig tartottak a harcok. Az ARBiH az egész község területe felett megszerezte az irányítást. A harcokban bosnyák oldalon 92-en haltak meg és 211-en megsebesültek, míg a HVO oldalán 107-en haltak meg, 130-an megsebesültek és 470-en fogságba estek. A hprvát Eugen Kvaternik dandár a csatában gyakorlatilag megsemmisült. Becslések szerint 15 000 horvát menekült el. A város különböző fogolytáboraiban, köztük az Iskra Stadionban több száz HVO hadifoglyot és civilt tartottak fogva. Az utolsó foglyokat 1994 márciusában engedték szabadon.

A bosznia-hercegovinai bíróság a csata alatt és után elkövetett háborús bűnök miatt négy ARBiH és egy HVO tisztviselőt ítélt el. A bíróság vádat emelt a bugojnói ARBiH hatóságok ellen horvát fogvatartottak elleni, bűnszövetkezetben való részvétel miatt, amely minősítést a fellebbezés során elutasították.

Háttér

A boszniai háború kezdetén a Vrbas partján fekvő Bugojno területe a Horvát Védelmi Tanács (HVO) és a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadserege (ARBiH) közös ellenőrzése alatt állt. A két hadsereg együttműködött a Szerb Köztársaság hadserege (VRS) ellen.[1] Bugojno az ország középső részét Hercegovinával, majd tovább, Horvátországig összekötő két fontos útvonal kereszteződésében feküdt.[2] A városban lévő fegyvergyár aknákat és kézigránátokat gyártott.[3]

Bugojno községnek a háború előtt 46 889 lakosa volt, ennek 42%-a bosnyák (boszniai muszlim), 34%-a horvát, 18%-a pedig szerb volt. Magának, Bugojno városának 22 641 polgára volt, a bosnyákok, horvátok és szerbek aránya egyaránt 30% körüli volt.[4] Az 1990-es boszniai helyhatósági választások alapján a képviselőtestületbe a Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (HDZ BiH) 21, a Demokratikus Akciópárt (SDA) 20, a Szerb Demokrata Párt pedig 9 küldöttet delegálhatott. A megválasztott polgármester a HDZ BiH egyik horvátja tagja volt.[5] 1992-ben a településen jelentősen megváltozott az etnikai egyensúly. A boszniai háború kezdetén, miközben nagyszámú bosnyák és horvát menekült özönlött be az ország más részeiből, a legtöbb szerb elmenekült.[6]

A HVO és a boszniai területivédelmi erő, mely később az ARBiH alapja lett, a háború elején Bugojnóban védelmi rendszert hozott létre. Bugojno a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) 30. partizánhadosztály 19. partizándandárja körzetébe esett. 1992 során a később VRS-szé vált JNA számos támadását visszaverte a HVO és az ARBiH.[7] A VRS tartotta kézben a szomszédos Donji Vakuf és Kupres települést,[8] amelyet a JNA még a kupresi csata során 1992 áprilisában foglalt el.[9]

1992 októberében Bugojnótól keletre fekvő Novi Travnikban egy sor incidens alakult ki a HVO és az ARBiH között, mely nyílt harcokhoz vezetett.[10] A bugojnói HVO vezetői azonban megállapodtak a helyi ARBiH vezetőivel, hogy nem küldik csapataikat a településen kívülre. A Novi Travnik felé vezető utat lezárták.[11] Október 26-án a HVO és az ARBiH képviselői tűzszünetet írtak alá Bugojnóban.[12] Az októberi összecsapásokat általában a horvát-bosnyák háború kezdetének tekintik.[13] Az ellenségeskedés kitörése ellenére a konfliktus lokális maradt, és még mindig érvényben volt a két fél közötti általános katonai szövetség.[14] A bugojnói horvátok és bosnyákok viszonya 1993 januárjáig viszonylag jó volt, amikor a Bugojnótól délkeletre fekvő Gornji Vakufban ismét összecsaptak a HVO és az ARBiH erői. A helyi parancsnokok úgy próbálták megőrizni a szövetséget, hogy lehetővé tették egymás csapatainak szabad mozgását, de a kapcsolatok ennek ellenére tovább romlottak.[6]

A szembenálló erők

Bugojno a HVO északnyugat-hercegovinai hadműveleti zónájának illetékességi területén belül helyezkedett el.[15] Az 1992 májusában alapított HVO Eugen Kvaternik dandár állomáshelye Bugojnóban volt. A dandárt három zászlóaljba, egy katonai rendőrszázadba és egy kis vegyes tüzérütegbe szervezték. Az Ivica Lučić parancsnoksága alatt álló dandár becsült ereje 1000[6]-1500 katona volt.[16] A konfliktus előtt a dandár soraiban mintegy 200 bosnyák is volt.[6]

Az ARBiH Bugojno települést 3. hadtest ellenőrzése alá rendelte. 1993 márciusában a 3. hadtest parancsnoka Enver Hadžihasanović dandárjait négy hadműveleti csoportba (OG) szervezte át, közülük az OG Zapad (Nyugat) főhadiszállása Bugojnóban volt.[17] Az OG Zapadot parancsnoka Selmo Cikotić 4 zászlóaljba szervezte. Közülük a 307. hegyi dandár állomásozott Bugojnóban, Tahir Granić parancsnoksága alatt.[18] A teljesen mozgósított dandár körülbelül 3-3500 katonát tudott kiállítani több tucatnyi aknavetős katonával.[6] Az ARBiH Bugojnói Egységes Parancsnokságának vezetője Senad Dautović volt.[19]

Előzmények

1993 áprilisában Bosznia középső részén, 1993 májusában pedig Hercegovinában dúlt a horvát-bosnyák háború.[20] 1993 júniusában az ARBiH offenzívát indított a HVO ellen Bosznia középső részén, legyőzve a HVO erőit a Bugojnótól északkeletre fekvő Travnikban és Novi Travnik település nagy részén.[21][22] A 307. Bugojnói hegyi dandár a Novi Travnikban folyó harcokban más ARBiH egységeket segített.[23]

Az ARBiH célja az volt, hogy ellenőrizze azt az utat, amely összeköti a VRS birtokában lévő Jajcát, Donji Vakufot, Bugojnót, Gornji Vakufot, a HVO által birtokolt Prozort, az ARBiH által birtokolt Jablanicát, és tovább halad délre, egészen Mostarig.[24] A háborúban korábban megsérült, de még működőképes Slavko Rodić bugojnói fegyvergyár irányítása szintén stratégiai jelentőségű volt.[6]

1993 júniusában az ARBiH és a HVO még közösen ellenőrizte a Bugojnóban és környékén található ellenőrző pontokat. Az egységek júliusban szétváltak.[25] Addigra szélsőségesek számos erőszakos incidense mindkét oldalon növelte az etnikai feszültséget. Az etnikai zavargások két eseményben csúcsosodtak ki: a Bugojnóhoz tartozó Vrbanja bosnyák falu felgyújtásában, amely sok áldozatot követelt, valamint két horvát rendőr meggyilkolásában, akik a közös járőr tagjai voltak.[26]

A csata

A bugojnói Kalin szálloda, az utolsó horvát ellenállási góc helyszíne

A csata július 18-án reggel kezdődött az ARBiH 307. dandár támadásával a HVO Eugen Kvaternik dandár ellen. Mivel nagyszámú HVO katona volt Bugojnón kívüli bevetésen és szabadságon, a HVO tényleges harci erejét a városban 200-400 főre becsülték. Több napos heves utcai harcok után az ARBiH ellenőrzése alá vonta a város legfontosabb létesítményeinek nagy részét, beleértve a HVO „Eugen Kvaternik” dandár laktanyáit is.[6] Az HVO erőit három részre vágták szét. A HVO 3. zászlóalját a város általános iskolájában vették körül, és július 23-án megadta magát, majd az 1. és 2. zászlóalj következett. A Kalin szállodában körülvett HVO katonai rendőri egység volt az utolsó nagy ellenállási góc, amíg július 25-én meg nem adta magát. A harcok a várostól délkeletre folytatódtak, és július 29-ig tartottak.[27]

Következmények

Az ARBiH katonái közül 92-en meghaltak és 211-en megsebesültek. A HVO-ból 107-en haltak meg és 130-an megsebesültek.[28] Az OG Zapad 1993. szeptemberi jelentése szerint a harcok során 470 HVO-tagot fogtak el. A jelentés megjegyezte, hogy 383-an voltak hadifogoly státuszban, míg 66-ot szabadon engedtek. A többi 87 foglyot, akik nem szerepeltek hadifogolyként, az ARBiH irreguláris harcosnak tekintette.[29] Körülbelül 15 000 horvát menekült el a községből.[30]

Az Eugen Kvaternik dandár maradványait egyetlen zászlóaljba csoportosították, majd a HVO Kupres és Jajce dandárokkal együtt az 55. honvédezredbe egyesítették.[31] 1993 júliusától a HVO közép-boszniai hadműveleti zónája teljesen el volt vágva a hercegovinai HVO-tól, és nem tudott jelentős mennyiségű katonai szállítmányt fogadni.[32]

Bugojno elfoglalása után az ARBiH augusztus 1-jén folytatta offenzíváját a körülbelül 20 kilométerre délkeletre fekvő Gornji Vakuf felé, és elfoglalta a település HVO által birtokolt részének nagy részét. A HVO korlátozott sikerű ellentámadást hajtott végre. A frontvonal, mely hamarosan stabilizálódott, Gornji Vakuf városán keresztül vezetett.[33]

A háborús bűnösök elítélése

1993-ban és 1994-ben a Bosznia-Hercegovinai Köztársaság bugojnói háborús vezetése úgy döntött, hogy az elfogott ellenséges harcosok számára a „Luke” futballstadionban fogolytábort hoznak létre, ahol a 294 HVO hadifoglyot nyolc hónapig tartották fogva, és mentálisan és fizikailag is bántalmazták őket.[34] A Bosznia-Hercegovinai Köztársaság hadserege 1993-ban és 1994-ben több ezer horvát civilt űzött el Bugojnóból.[35]

Az 1993. júliusi csata során a Vrbanja településről és a település más részeiről származó bosnyák civileket a bugojnói "Akvarijum" motelben őrizték. A letartóztatásokat a HVO különleges célú Garavi egysége hajtotta végre. A foglyokat bántalmazták és megverték, míg egy rabot megöltek.[36] A csata során fogságba esett több száz HVO katonát és horvát civilt az ARBiH különböző bugojnói fogolytáborokban tartotta fogva, ahol fizikai bántalmazásnak vetették alá őket.[37] A leghosszabb ideig nyitva tartó fogvatartási intézmény az Iskra Stadion volt, amelyet 1993 augusztusában fogolytáborrá alakítottak át. Itt körülbelül 300 horvát foglyot tartottak fogva nyolc hónapig. Kényszermunkára vitték őket, és emberi pajzsként használták őket. A tábor 1994. március 19-ig működött, ekkor 292 fogvatartott volt.[38][39] A bugojnói fogolytáborok legalább 24 foglyát megölték.[40]

A háború után az SFOR 1997-ben úgy becsülte, hogy a település nemzetiségi összetétele 38 000 (94%) bosnyák, 2000 (5%) horvát és 400 (1%) szerb volt.[5]

A bosznia-hercegovinai bíróság és a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) több vádat emelt a csata alatt és után elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatban. Az Amir Kubura és Enver Hadžihasanović, az ARBiH 3. hadtest volt parancsnoka elleni perben az ICTY 2006 márciusában elsőfokú ítéletében elítélte Hadžihasanovićot, többek között azért, mert nem tett megfelelő intézkedéseket a bugojnói fogvatartottak elleni bűncselekmények megelőzésére. A fellebbviteli tanács megváltoztatta az eljáró tanács egyes megállapításait, köztük a Bugojnóval kapcsolatos vádakat, és 2008 áprilisában büntetését három és fél évre csökkentette.[41]

Slavko Šakić, a HVO Garavi különleges célú egységének tagja bűnösnek vallotta magát a bosnyák foglyok kifosztásában, kínzásában és egy fogoly megölésében. 2008 szeptemberében a Bosznia-Hercegovinai Bíróság 8 év és 6 hónap börtönbüntetésre ítélte.[42]

Enes Hadžićot, az ARBiH 307. dandár biztonsági parancsnok-helyettesét 2011 májusában nyolc év börtönbüntetésre ítélte a bosznia-hercegovinai bíróság, miután bűnösnek vallotta magát a fogvatartottak munkavégzésre kényszerítésében, valamint azért, mert nem tette meg a szükséges intézkedéseket a fogvatartottak elleni bűncselekmények megelőzése érdekében.[43]

A „Bugojnoi hármak”, Nisvet Gasal, Musajb Kukavica és Senad Dautović ügyében folyó per 2008 februárjában kezdődött, majd 2013-ban újratárgyalták. 2011 novemberében a bosznia-hercegovinai bíróság elsőfokú ítéletében Senad Dautovićot, az ARBiH bugojnói vezetőjét 13 év börtönre, Nisvet Gasalt, az Iskra Stadion táborának felügyelőjét pedig 6 évre ítélte.[44] A bíróság kimondta, hogy Senad Dautović részt vett a horvát etnikumú fogvatartottak elleni bűnszövetségben. Az ítélet szerint a bűnszövetségben részt vett Bugojno város háborús vezetése, Dževad Mlaćo elnök, a bugojnói védelmi törzs, az ARBiH 307. dandárja és az ARBiH Zapad hadműveleti csoportja.[45] Az ítéletet 2012 decemberében visszavonták, és új eljárást rendeltek el.[46] 2013 decemberében a Bosznia-Hercegovina Bíróságának Fellebbviteli Bírósága Dautović büntetését hét évre, Nisvet Gasal büntetését négy évre mérsékelte, míg Musajb Kukavicot, az Iskra Stadion biztonsági parancsnokát négy évre ítélték[47] 2015-ben Dautovićot a bugojnói sebesültek és hadifoglyok elleni háborús bűnök miatt 7 év börtönbüntetésre ítélték.[48] Gasalt és Kukavicát 4 év börtönbüntetésre ítélték.[34] Ezenkívül Alija Osmićot 3 év börtönbüntetésre ítélték.[49]

Jegyzetek

  1. Shrader 2003, 66. o.
  2. Ramić 2004, 16. o.
  3. Shrader 2003, 17. o.
  4. 1991-es népszámlálás, 29. o.
  5. a b The Western Gate of Central Bosnia: the Politics of Return in Bugojno and Prozor-Rama”, International Crisis Group, 1998. július 31. (Hozzáférés: 2019. február 24.) 
  6. a b c d e f g CIA 2002b, 429. o.
  7. Ramić 2004, 39–41. o.
  8. Marijan 2004, 277. o.
  9. CIA 2002b, 356. o.
  10. Shrader 2003, 68. o.
  11. Marijan 2006, 389. o.
  12. Marijan 2006, 396. o.
  13. Marijan 2006, 379. o.
  14. Malcolm 1995, 327. o.
  15. Shrader 2003, 27. o.
  16. Shrader 2003, 137. o.
  17. Shrader 2003, 35. o.
  18. Shrader 2003, 168. o.
  19. Nisvet Gasal et al. Case (Judgement) 2011, 31. o.
  20. Tanner 2001, 289–290. o.
  21. Shrader 2003, 123. o.
  22. CIA 2002, 195–196. o.
  23. Shrader 2003, 133. o.
  24. CIA 2002, 198. o.
  25. Nisvet Gasal et al. Case (Judgement) 2011, 69–70. o.
  26. Nisvet Gasal et al. Case (Judgement) 2011, 252. o.
  27. CIA 2002b, 430. o.
  28. Ramić 2004, 45. o.
  29. Hadžihasanović & Kubura Case (Judgement) 2006, 465. o.
  30. Tanner 2001, 290. o.
  31. CIA 2002b, 431. o.
  32. Shrader 2003, 63. o.
  33. CIA 2002, 199. o.
  34. a b Cikotić i Mlačo: Od kreatora progona bugojanskih Hrvata do perjanica SDA (hr-HR nyelven). ARTinfo , 2018 (Hozzáférés: 2020. június 11.)
  35. Do the Geneva Conventions Matter?. Oxford University Press, 222. o. (2017. december 16.). ISBN 978-0-19937-979-8 
  36. Šakić Case (Judgement) 2008, 1–2. o.
  37. Hadžihasanović & Kubura Case (CIS) 2008, 8. o.
  38. Nisvet Gasal et al. Case (Judgement) 2011, 199. o.
  39. Hadžihasanović & Kubura Case (Judgement) 2006, 465–466. o.
  40. Nisvet Gasal et al. Case (Judgement) 2011, 319. o.
  41. Hadžihasanović & Kubura Appeals Only Partially Granted”, International Criminal Tribunal for the former Yugoslavia, 2008. április 22. (Hozzáférés: 2019. február 24.) 
  42. Slavko Šakić found guilty”, Court of Bosnia and Herzegovina, 2008. szeptember 29.. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. március 21.) 
  43. Enes Handžić sentenced to eight years of imprisonment”, Court of Bosnia and Herzegovina, 2011. május 25.. [2019. április 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. március 21.) 
  44. First-instance Verdict in the Nisvet Gasal et al. case Pronounced”, Court of Bosnia and Herzegovina, 2011. november 22.. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. március 21.) 
  45. Nisvet Gasal et al. Case (Judgement) 2011, 10. o.
  46. Trial Verdict revoked in the case v. Nisvet Gasal et al.”, Court of Bosnia and Herzegovina, 2012. december 10.. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2023. március 21.) 
  47. Appeals Verdict handed down in the case v. Nisvet Gasal et al.”, Court of Bosnia and Herzegovina, 2013. december 19.. [2019. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. február 24.) 
  48. Senad Dautovic (amerikai angol nyelven). TRIAL International . [2020. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 12.)
  49. Bugojno Crimes: Three Years in Prison for Osmic (amerikai angol nyelven). Balkan Insight , 2012. június 28. (Hozzáférés: 2020. június 12.)

Források

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Bugojno című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Read other articles:

Paribasan (Carakan: ꦥꦫꦶꦧꦱꦤ꧀) adalah suatu ungkapan dalam bahasa Jawa yang memiliki arti kiasan, bersifat tetap, namun tidak terdapat ungkapan pengandaian.[1] Di dalam bahasa Jawa, secara umum terdapat tiga macam peribahasa, di antaranya adalah paribasan, bebasan, dan saloka. Ketiganya memiliki ciri khas yang membedakan antara satu dengan yang lainnya. Ciri-ciri Ciri khusus yang dimiliki paribasan,[1][2] di antaranya adalah: memiliki arti kiasan bersifat t...

 

本文內容是關於2012年1月1日起分階段實施的行政院組織改造。隨著實施進程的推進,部份資料可能尚未修正,詳見WikiProject:中華民國政府。 內政部合作及人民團體司The Cooprative & Civil Associations Preparatory Office(英語) 中華民國政府機構基本信息所屬部門內政部主要官員司長(暫缺)副司長(暫缺)成立沿革成立日期1940年11月聯絡信息地址10055臺北市中正區徐州路5號電話1996網

 

جزء من سلسلة مقالاتأنظمة اقتصادية إيديولوجيات وأنظمة رأسمالية اقتصاد شيوعي اقتصاد إسلامي نقابوية اقتصاد فاشي مبدأ عدم التدخل مذهب تجاري اقتصاد طبيعي شيوعية أولية اقتصاد السوق الاجتماعي اقتصاد اشتراكي قطاعات وأنظمة اكتفاء ذاتي اقتصاد ثنائي اقتصاد مجاني اقتصاد غير رسمي ...

Eid

Dieser Artikel erläutert den juristischen Begriff Eid, zu anderen Bedeutungen siehe Eid (Begriffsklärung). Die Artikel Eid, Vereidigung, Eidesformel und Schwur überschneiden sich thematisch. Informationen, die du hier suchst, können sich also auch in den anderen Artikeln befinden.Gerne kannst du dich an der betreffenden Redundanzdiskussion beteiligen oder direkt dabei helfen, die Artikel zusammenzuführen oder besser voneinander abzugrenzen (→ Anleitung). Senator Barack Obama ...

 

PoplarFormer Borough constituencyfor the House of CommonsPoplar in London, 1885-1918Poplar in London, 1950-741885–1918SeatsoneCreated fromTower HamletsReplaced byPoplar South1950–1974 (1974)SeatsoneCreated fromBow and Bromley and Poplar SouthReplaced byStepney and Poplar Poplar was a parliamentary constituency centred on the Poplar district of the East End of London. It returned one Member of Parliament (MP) to the House of Commons of the Parliament of the United Kingdom. History The...

 

هذه المقالة تحتاج للمزيد من الوصلات للمقالات الأخرى للمساعدة في ترابط مقالات الموسوعة. فضلًا ساعد في تحسين هذه المقالة بإضافة وصلات إلى المقالات المتعلقة بها الموجودة في النص الحالي. (نوفمبر 2022) وزارة البنية التحتية والنقل والتنمية الإقليمية والاتصالات والفنون تفاصيل ال...

本條目存在以下問題,請協助改善本條目或在討論頁針對議題發表看法。 此條目應避免有陳列雜項、瑣碎資料的部分。 (2019年10月15日)請協助將有關資料重新編排成連貫性的文章,安置於適當章節或條目內。 此條目匯集過多統計、分析、圖表資料,或羅列蒐集項目,請注意維基百科不是不經篩選的資訊收集處。 (2019年10月15日)冗長清單會使讀者不解其意並降低可讀性與版面...

 

Jamaican Grammy Award-winning musician Paul DouglasBackground informationBorn1950 (age 72–73)Saint Ann Parish, JamaicaGenresReggae, jazzOccupation(s)Drummer, percussionistInstrument(s)DrumsYears active1965–presentMusical artist Earl “Paul” Douglas (born c. 1950) is a Jamaican Grammy Award-winning[1] drummer and percussionist, best known for his work as the drummer, percussionist and bandleader of Toots and the Maytals. His career spans more than five decades as one of...

 

2008 American filmShutterTheatrical release posterDirected byMasayuki OchiaiScreenplay byLuke DawsonBased onShutterby Banjong Pisanthanakun and Parkpoom WongpoomProduced by Takashige Ichise Roy Lee Doug Davison Starring Joshua Jackson Rachael Taylor Megumi Okina John Hensley David Denman James Kyson Lee Daisy Betts CinematographyKatsumi YanagijimaEdited by Michael Knue Tim Alverson Music byNathan BarrProductioncompanies Regency Enterprises New Regency Vertigo Entertainment Distributed by20th ...

Theatre in Culver City, California, United States Ivy SubstationAddress9070 Venice BoulevardCulver City, CaliforniaOwnerCity of Culver CityOperatorThe Actors' GangCapacity99Opened1992Websitewww.theactorsgang.comLos Angeles Pacific Company Ivy Park SubstationU.S. National Register of Historic PlacesLos Angeles Historic-Cultural Monument No. 182 Location9015 Venice Blvd., Los Angeles, CaliforniaCoordinates34°1′34″N 118°23′32″W / 34.02611°N 118.39222°W࿯...

 

Constituency of the National Assembly of France 5th constituency of Seine-MaritimeinlineConstituency of the National Assembly of FranceSeine-Maritime's 5th Constituency shown within Seine-MaritimeDeputyGérard LeseulPSDepartmentSeine-MaritimeCantonsCaudebec-en-Caux, Duclair, Lillebonne, Notre-Dame-de-Bondeville, PavillyRegistered voters96317[1] Politics of France Political parties Elections Previous Next The 5th constituency of the Seine-Maritime (French: Cinquième circonscription de...

 

Breed of horse This article needs additional citations for verification. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Batak pony – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (October 2014) (Learn how and when to remove this template message) Batak PonyA Batak stallion, photographed in about 1930Other namesDeliCountry of originIndonesiaEquus ferus caballus The B...

Canadian politician This article does not cite any sources. Please help improve this article by adding citations to reliable sources. Unsourced material may be challenged and removed.Find sources: Henry Cockshutt – news · newspapers · books · scholar · JSTOR (December 2009) (Learn how and when to remove this template message) The HonourableHenry CockshuttHenry Cockshutt13th Lieutenant Governor of OntarioIn officeSeptember 10, 1921 – Janu...

 

Saralisa Volm, 2019 Saralisa Volm (born June 24, 1985 in Hechingen, West Germany) is a German actress, famous, among other things for her starring role in Finale,[1] a film by Klaus Lemke [de]. Volm grew up in Freising, where she also went to high school. Part of her schooling was at the Gabriel-von-Seidl-Gymnasium Bad Tölz. In 2011 Volm also featured fully nude in graphic unsimulated sex scenes in the crowd funded German film Hotel Desire.[2] Filmography as actr...

 

Susanna Dickinson Susanna Wilkerson Dickinson (1813 – October 7, 1883) and her infant daughter, Angelina, were among the few American survivors of the 1836 Battle of the Alamo during the Texas Revolution. Her husband, Almaron Dickinson, and 185 other Texian defenders were killed by the Mexican Army. Early Life Susanna was born in 1813 in Williamson County, Tennessee, and apparently never learned to read or write. She married Almaron Dickinson on May 24, 1829, when she was only 15 years ...

Esta página ou seção foi marcada para revisão devido a incoerências ou dados de confiabilidade duvidosa. Se tem algum conhecimento sobre o tema, por favor, verifique e melhore a coerência e o rigor deste artigo.Considere colocar uma explicação mais detalhada na discussão. Esta página ou se(c)ção precisa ser formatada para o padrão wiki. Por favor ajude a formatar esta página de acordo com as diretrizes estabelecidas. (Maio de 2012) Esta página cita fontes, mas que não cobrem t...

 

Eric HeissererLahirEric Andrew Heisserer1970 (umur 52–53)Amerika SerikatPekerjaanPenulis naskahTahun aktif2005–sekarangSuami/istriChristine Boylan (n. 2010) Eric Andrew Heisserer (lahir pada tahun 1970) adalah penulis naskah Amerika Serikat. Kehidupan pribadi Heisserer adalah putra dari Margaret L., penyunting senior persuahaan penerbitan, dan Andrew J. Heisserer, profesor sejarah kuno dari Norman, Oklahoma. Sejak 2010, Heisserer menikah dengan produser dan penulis televisi ...

 

この項目では、日本の音楽バンドについて記述しています。「オフコース (Of course)」の語義については、ウィクショナリーの「of course」の項目をご覧ください。 この記事には複数の問題があります。改善やノートページでの議論にご協力ください。 出典がまったく示されていないか不十分です。内容に関する文献や情報源が必要です。(2020年6月) 独自研究が含まれ...

Catedral Alejandro Nevski Alexander Nevsky Cathedral Vista de la catedralLocalizaciónPaís  Estados UnidosDivisión Municipio de HowellDirección Nueva JerseyCoordenadas 40°06′56″N 74°12′59″O / 40.1156, -74.2165Información religiosaCulto Iglesia ortodoxa RusaDiócesis Russian Orthodox Eparchy of Eastern America and New YorkAdvocación Alejandro NevskiFundación 1994Datos arquitectónicosEstilo arquitectura neobizantinaMapa de localización Catedral Alejandro N...

 

Sprint Cup TrophyJimmie Johnson memegang trofi Seri Piala Sprint, tahun 2016DisponsoriSprint CorporationLokasiHomestead-Miami SpeedwayNegaraAmerika SerikatDipersembahkan olehNASCARDiberikan perdana2004Diberikan terakhir2016 Trofi NASCAR Seri Piala (atau nama saat ini Sprint Cup, sesuai nama sponsor Sprint Nextel Communications) merupakan sebuah trofi yang diberikan kepada pembalap yang sukses menjuarai musim NASCAR Seri Piala Sprint. Pertama diberikan di musim 2004. Trofi dibuat dari lempenga...

 

Strategi Solo vs Squad di Free Fire: Cara Menang Mudah!