Budapest elpusztult nevezetes VIII. kerületi épületeinek listája

Az alábbi lista Budapest elpusztult nevezetes VIII. kerületi épületeit sorolja fel. A források hiánya miatt az összeállítás nem tekinthető teljesnek.

A lista

Név	Építés ideje	Elpusztulás ideje	Elhelyezkedés	Tervező	Megjegyzés	Kép
Két pisztoly fogadó[1]	18. sz. (?)	1880 előtt	Kálvin tér		Helyére épült a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület épülete.	[1] Archiválva 2016. július 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
Régi Nemzeti Színház[2][3]	1835–1837	1913–1914	Rákóczi út 1.	Telepi György, Szkalnitzky Antal	Az 1870-es években jelentős mértékben átalakították. Az épület karbantartására nem igazán figyeltek oda, így állaga leromlott. 1908-ban tűzveszélyesnek és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták. Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról, amely hamarosan meg is történt.
József fiúárvaház[4]	1840	1960-as évek	Üllői út 76.	Pollack Mihály, Pollack Ágoston	Lebontották.
Krausz Mayer és fiai Szeszgyára[5]	1853	1990-es évek	Diószegi Sámuel u. 8.		Elbontották, területe évek óta üres.
Józsefvárosi Gázgyár[6]	1855–1856	2000	János Pál pápa tér 20.	Pollack Ágoston	Épületeinek nagy részét lebontották.
Nemzeti Lovarda[1]	1857–1858	1948	Pollack Mihály tér	Ybl Miklós	A második világháborúban kiégett, maradványait 1948-ban bontották el.
Régi Nemzeti Tornacsarnok[7]	1857–1858	1871	Pollack Mihály tér	Ybl Miklós	Lebontották. Ma az 1871-ben épült Esterházy-palota található a helyén.
Geist-ház[8][9]	1863	1948	Kálvin tér	Ybl Miklós	Budapest ostroma során sérült meg menthetetlenül a Geist-ház födémezte és a homlokzata. 1948-ben az épületet lebontották és hosszú ideig csak egy kis méretű park létezett a helyén. 1966-ban döntés született egy szálloda létrehozásáról a Geist-ház és a Pintér bérpalota helyén maradt üres telkeken, amely építését csak 1987-ben kezdték meg a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából.	[2] Archiválva 2020. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
Gschwindt-féle Szesz-, Élesztő-, Likőr- és Rumgyár[10]	1868	1909 k.	Üllői út 44.		Megszűnt, elbontották, a gyár Budafokra költözött (Budafoki Élesztő és Szeszgyár Rt.). Helyére épültek a Corvin-házak.	[3]
Népszínház[11][12][13]	1872–1875	1965	Rákóczi út 37. (Blaha Lujza tér)	Ferdinand Fellner	1908-ban ide költözött ideiglenes jelleggel a nemzeti Színház, és ott is működött hosszabb időn keresztül. Az épület az 1960-as évekre már kifejezetten rossz műszaki állapotban volt, feújítása nagyon költséges lett volna. Az M2-es metróvonal építése idején építészeti szakvélemény alapján bontották le.
A Salgótarjáni utcai zsidó temető régi ravatalozója[14]	1875	1906	Salgótarjáni utca 6.		1908-ra új ravatalozó épült.
Schmidt és Császár gőzmalma[15]	1876	1940-es évek	Szeszgyár u. 4.		Megszűnt, elbontották.
Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület épülete[1]	1880	1945 után	Kálvin tér	Ybl Miklós	A második világháborúban súlyosan megsérült, később lebontották, ma irodaház áll a helyén.	[4]
Magyar Ruggyantaárugyár Rt. (Taurus Gumiipari Vállalat)[16]	1882	2014	Kerepesi út 87.		Épületeinek jelentős, ám nem teljes részét elbontották.
Golgota téri kápolna[17]	1885	1971	Golgota tér		Lebontották, ma üres a tér.	[5], [6]
Saxlehner-mauzóleum a Fiumei Úti Sírkertben[18]	1893	1944/1945	Fiumei út 16-18.	Czigler Győző	Budapest ostroma során pusztult el.
A Heim Pál Gyermekkórház régi épületei	1904–1907	2006 (G pavilon), 2019 (H épület)	Üllői út 86.		Lebontották, helyükre új épület épült.
Községi Kenyérgyár	1909	2009	Százados út 16. / Hungária körút 30.		Megszűnt, elbontották. Alapfalainak egy része áll. Területére részben irodaház épült, részben üres.	[7]
Pintér bérpalota[9]	1912	1945 után (1948?)	Kálvin tér		Az 1945-ös ostrom súlyos sérüléseket szenvedett az épület. Valószínűleg a Geist-házzal egy időben bontották le. 1966-ban döntés született egy szálloda létrehozásáról a Geist-ház és a Pintér bérpalota helyén maradt üres telkeken, amely építését csak 1987-ben kezdték meg a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából.	[8] Archiválva 2020. augusztus 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
I. világháborús emlékmű („Elesettek gúlája”) a Fiumei Úti Sírkertben[19][20][21][22]	1914	1945 után	Fiumei út 16–18.		2018-ban hasonló (de nem azonos) kinézetű emlékmű épült a temetőben Zsigmond Attila tervei alapján.	[9]
Capitol Mozi[23]	1914/1918 k.	1967	Verseny u. / Baross tér találkozása		Az első világháború során emelt katonai épületben alakították ki. 1950-ben moziként megszűnt, majd a MÁV tehergépjárműtelepévé vált. Valószínűleg a metró építése miatt bontották el. Helyén parkoló van.
„Isten kardja”, első világháborús hősi emlékmű az Új köztemetőben[24]	1916	1945 u.	Kozma utca 8-10.	Reiss Zoltán és Körmendi-Frim Jenő	A második világháború után elbontották.	[10]
új Nemzeti Lovarda fedett lovardaépülete[25]	1931	1952	Kerepesi út 7.	ifj. Paulheim Ferenc[26]
Magyar Királyi Dohányraktár[27]	n. a.	n. a.	Baross u.

Elbontott építmények

• Fiumei Úti Sírkert díszes falsíremlékei: 1953-ban a Fiumei út szélesítésének ürügyével 238 bal- és 129 jobb oldali sírbolt felszámolását helyezték kilátásba, ebből végül 200 (más források szerint 170) 1870 és 1920 között épült^[28] bal oldalit szüntettek meg. A kizsákmányolóknak tekintett személyek sírjait akarták ezzel eltüntetni, végül pedig a temető teljes eldózerolása és annak helyén lakótelep építése lett volna a cél, ám ez nem valósult meg. A Fővárosi Tanács 608/20. számú rendelete 1956. május 17-én a Kerepesi úti temetőt zárt temetővé és Nemzeti Panteonná nyilvánította. Mindezt ama kikötéssel tette, hogy csupán a híres személyek sírjai maradhatnak meg, a jövőben pedig kizárólag azokat temethetik a sírkertbe, akik a politika, művészet és tudományos élet terén alkottak maradandót (utóbbiak közül is csak a párttagokat).^[29]

Jegyzetek

1. Kollin, 202. o.
2. https://nemzetiszinhaz.hu/torteneti-attekintes
3. https://24.hu/kultura/2017/09/05/a-belvaros-legszebb-epulete-is-lehetne-ma-a-nemzeti-szinhaz/
4. A József Fiúárvaház adatai a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár adatbázisában. Hungaricana
5. https://mijozsefvarosunk.blog.hu/2016/07/20/532_az_egykori_szeszgyar
6. Dr. Gulyásné Gömöri Anikó – Dr. Balogh András – Vadas Ferenc: Az első gázgyár, Fővárosi Gázművek Zrt., Budapest, 1999, ISBN 963-03-7891-4
7. Archivált másolat. [2020. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
8. Kollin, 211. o.
9. https://egykor.hu/budapest-v--kerulet/geist-haz-/-pinter-berpalota---korona-szallo/3902
10. Kollin, 199-200. o.
11. Kollin, 210. o.
12. https://mult-kor.hu/20140401_miert_kellett_lebontani_a_nemzeti_szinhazat
13. https://index.hu/belfold/tegnapiujsag/2008/04/23/robbantjak_a_nemzeti_szinhazat_1/
14. (szerk.) Gyökös Eleonóra: Lajta Béla művei a temetőben, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019 (NÖRI Füzetek 19.), 6-7. o.
15. Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században. Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0, 145. o.
16. https://magyarepitok.hu/mi-epul/2017/10/keszulnek-a-europai-zsido-jatekokra-bontjak-a-regi-taurus-gumigyarat
17. https://24.hu/belfold/2016/04/06/ismeretlen-budapest-a-nepliget-kozeleben-all-az-esztergomi-bazilika-kicsinyitett-masa/
18. Gyökös Eleonóra: Falsírboltok. NÖRI-füzetek 16., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2019, 15. o.
19. https://www.kozterkep.hu/37418/i-vilaghaborus-emlekmu
20. https://intezet.nori.gov.hu/news/a-fiumei-uti-sirkert-elso-vilaghaborus-hosi-emlekmuve/
21. Gerle, i. m., 231. o.
22. https://adt.arcanum.com/hu/view/BudapestiHirlap_1915_11-12/?query=%22elesettek+g%C3%BAl%C3%A1ja%22+kerepesi+temet%C5%91&pg=16&layout=s
23. https://24.hu/kultura/2017/11/15/katonai-epuletbol-lett-mozi-allt-egykor-a-keleti-palyaudvar-parkolojanak-helyen/
24. https://pestbuda.hu/cikk/20191101_flier_gergely_attila_egbe_mutato_kardja_orizte_a_magyar_hosok_emleket_a_rakoskereszturi_uj_koztemeto_1916_ban_felavatott_hosi_emlekmuve
25. https://nemzetilovarda.hu/nemzeti-lovarda-tortenete/
26. https://epiteszforum.hu/a-nemzeti-lovarda-rehabilitacioja-jakabfi-kovacs-boglarka-diplomaterve
27. https://web.archive.org/web/20201201051458/http://dohanymuzeum.hu/budapest-baross-utca-m-kir-dohanyraktar
28. http://real.mtak.hu/105308/1/Okor_2019_3_nyomdanak_096.pdf
29. A Kerepesi temető 21-es parcellája

Források

• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Kollin Ferenc: Budapesti üdvözlet, Helikon Kiadó, Budapest, 1983, ISBN 963-207-595-1

Kapcsolódó szócikkek

• Budapest elpusztult nevezetes épületeinek listája