Bethlen Elek (író)

Ez a szócikk a császári és királyi kamarásról, íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Bethlen Elek (egyértelműsítő lap).

Bethlen Elek
Született	1777. március 20. Üreg
Elhunyt	1841. február 11. (63 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Gyermekei	Bethlen Pál
Szülei	Bethlen Pál
Foglalkozása	császári és királyi kamarás
Sablon • Wikidata • Segítség

Bethlen Elek (bethleni gróf) (Üreg, 1777. március 20. – Pest, 1841. február 11.) császári és királyi kamarás, író.

Élete

Gróf Bethlen Pál lovassági tábornok és báró Kemény Krisztina fiaként született. Miután a göttingeni egyetemen befejezte tanulmányait, Miksa főhercegnek, az erdélyi 1809–1810. inszurrekcionális (nemesi felkelő) főparancsnoknak hadsegédje lett. 1835. március 23-ától az erdélyi királyi főkormányszék tanácsosa volt. Előszeretettel és nagy felkészültséggel foglalkozott magyar történeti és közgazdasági tárgyakkal. A hazai diplomatikában igen jártas volt. Anyanyelvén kívül beszélte a latin, a német, a francia, az olasz és a román nyelvet. Nyomtatott műveit nem magyar, hanem német nyelven írta, hogy hazáját és az arra vonatkozó tudnivalókat a külfölddel könnyebben megismertethesse.

Művei

• Halálfő. Kétfelvonásos vígjáték, fordította G. B. E. Kolozsvár/Szeben, 1793.
• Ansichten von Siebenbürgen. Pest, 1818.
• Vestigia illustris familiae della Genga in Transilvania. Claudiopoli, 1826. (Ism. Hasznos Mulats. 1827. l. 291.)
• Geschichtliche Darstellung des deutschen Ordens in Siebenbürgen. Wien/Leipzig, 1834.

Kéziratban több munkát hagyott hátra. Eulalia és Meinau, Ziegler Fr. V. ötfelvonásos szomorújátékát fordította (előadták Pesten 1811. július 18. Kézirata a nemzeti színház levéltárában); göttingai, coburgi s koppenhágai útinaplói 1795–97-ből (ism. Torma Károly a Kolozsvári N. Naptárban, 1867.); emlékirat az erdélyi inszurrekcióról 1809–1810-ből; Ideen eines siebenbürgischen Patrioten 1809-ből, melyet Miksa főhercegnek nyújtott be. Történeti, közgazdasági s művelődéstörténeti jegyzeteinek és okmánygyűjteményének tárgy szerinti lajstroma (121 szám) közölve van a Századokban (1887. 352 l.).

Cikkei a Hasznos Mulatságokban, Hon és Külföldben (1842. Szilágyság) és a külföldi német lapokban, nevezetesen a Hormayr Archivjában (1822.) jelentek meg.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Das geistige Ungarn. Biographisches Lexikon. Hrsg. Oscar von Krücken, Imre Parlagi. Wien-Leipzig, W. Braumüller, 1918.
• Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
• Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
• Révai nagy lexikona. Bp., Révai, 1911-.
• Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
• Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.