Beöthy Gáspár komáromi gabonakereskedő, Komárom vármegye táblabírája és nemes Kováts Katalin (Kováts Ferenc Veszprém vármegyei főmérnök, dégi uradalmi jószágigazgató és Felső-eőri Eőry Julianna leánya) fia, Beöthy László és Beöthy Károly bátyja, Beöthy Zsolt irodalomtörténész apja.
Életpályája
Középiskoláit szülőhelyén és Pozsonyban, a jogot a pesti egyetemen végezte. Első költeménye a Regélőben jelent meg (1834). A jurátuséveket az 1839-40. évi országgyűlésen, Pozsonyban töltötte, majd visszatért Komáromba, ahol 1841-ben ügyvédi vizsgát tett. 1845-től szolgabíró volt. 1846-ban a dunántúli evangélikus egyházkerület világi főjegyzőjévé, majd az országos közalapítványi bizottság elnökévé választották. 1848–49-ben a közoktatási minisztériumban volt fogalmazó, majd titkár. Az 1850-es években Komáromban ügyvédként működött. 1861-ben ugyanonnan országgyűlési képviselővé választották. 1862-ben Pestre költözött és a birói pályára lépett mint a pesti váltótörvényszék ülnöke. 1864-től királyi táblai, majd 1870-től kúriai bíró lett, végül 1883 és 1888 között táblai tanácselnök.
Munkássága
Nyugalomba vonulása után, 1888-ban a főrendiház tagja lett. 1834-től haláláig sok verse, elbeszélése, politikai cikke jelent meg a különböző lapokban. Írt elbeszéléseket gyermekek számára (Koszorú, Pozsony, 1837). Jogi szakíróként is jelentős volt. Zeneszerzéssel is foglalkozott. Nyomtatásban megjelent „Pesti Hangok Magyar” és „Nemzeti Színházi Magyar” című zeneműve.[2]
1896. január 19-én este 10 órakor, agyvérzésben, betegség nélkül, hirtelen hunyt el 77 éves korában.[3]
Sírja a komáromi református temetőben található, apjának, Beöthy Gáspárnak a sírja mellett, egy dór jellegű, kettétört oszlop díszíti.[4]
Jogtudományi művei
Elemi magyar közjog című munkája (Pest, 1846) egyike volt az első magyar nyelvű jogtudományi műveknek
Az evang. házasságügyi új törvények gyakorlati magyarázata (ugyanott, 1853)
