PROFILBARU.COM

	Bartos (Bartošova Lehôtka)
	; Bartos zászlaja
	; Bartos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Garamszentkereszti
Rang	község
Polgármester	Ľubomír Bielik
Irányítószám	967 01 (pošta Kremnica 1)
Körzethívószám	045
Forgalmi rendszám	ZH
	Népesség
Teljes népesség	354 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	46 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	390 m
Terület	8,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 39′ 14″, k. h. 18° 54′ 37″48.653889°N 18.910278°EKoordináták: é. sz. 48° 39′ 14″, k. h. 18° 54′ 37″48.653889°N 18.910278°E
	Bartos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bartos témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Bartos (egyértelműsítő lap).

Bartos (szlovákul Bartošova Lehôtka) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése

Körmöcbányától 6 km-re, délre található. Csaknem összeépült a szomszédos Sváb községgel.

Története

1396-ban említik először. 1487-ben „Bartoslevka", 1534-ben „Barthoslehotha" alakban bukkan fel az írott forrásokban. 1487-ben az esztergomi érsekség birtoka. 1534-ben malma és 5 portája létezett. 1601-ben 31 ház állt a faluban. 1715-ben malma és 25 adózó háztartása volt, ebből kettő kézművescsaládé. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és déli, valamint ausztriai idénymunkákkal foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEHOTA. Bartos Lehota. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Körmöcz Bányához 3/4 mértföldnyire, határja közép termékenységű, folyó vizében néha jó féle kövek is találtatnak."^[2]

A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Lehota (Bartos), tót falu, Bars vmegyében, Körmöczhöz 1 mfld. 316 kath. lak. Köves határ. F. u. a beszterczei püspök."^[3]

Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Bartos, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, róm. katholikus vallású lakosokkal, kiknek száma 385. E község 1397-ben Lehota néven, mint a szentbenedeki apátság birtoka említtetik. 1487-ben Bartosleuka néven találkozunk vele. 1565-ben az esztergomi főkáptalan okmánytárában már Lehotka alakban fordul elő, a káptalan birtokakép. Később a beszterczebányai püspök lett a földesura, a ki itt most is birtokos. Van postája, távirója és vasúti állomása. Katholikus temploma 1732-ben épült."^[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Mezőgazdasági jellegét később is megőrizte, lakói emellett fuvarozásból éltek. Később Garamszentkereszt és Körmöcbánya üzemeiben dolgoztak. Földműves szövetkezetét 1962-ben alapították.

Népessége

1880-ban 294 lakosából 265 szlovák, 14 magyar és 13 német anyanyelvű volt, ebből 281 római katolikus, 7 izraelita és 6 evangélikus vallású.

1890-ben 385 lakosából 340 szlovák, 15 magyar, 13 német és 17 egyéb anyanyelvű volt, ebből 380 római katolikus és 5 izraelita.

1900-ban 417 lakosából 383 szlovák, 19 magyar, 15 német és 17 egyéb anyanyelvű volt, ebből 404 római katolikus, 7 evangélikus és 6 izraelita.

1910-ben 473 lakosából 403 szlovák, 39 magyar és 15 német anyanyelvű volt, ebből 454 római katolikus, 8 evangélikus, 5-5 református és izraelita és 1 görög katolikus.

1921-ben 489 lakosából 474 csehszlovák és 6 magyar volt.

1930-ban 518 lakosából 516 csehszlovák és 2 zsidó volt.

1991-ben 409 lakosából 406 szlovák volt.

2001-ben 421 lakosa mind szlovák volt.

2011-ben 399 lakosából 389 szlovák volt.

2021-ben 354 lakosából 338 szlovák, (+1) magyar, 2 (+1) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 15. században épült. 1732-ben barokk stílusban építették át.
Nepomuki Szent János szobra 1783-ban készült.
Barokk kápolnája, benne 18. századi szoborral.