Astoria az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Clatsop megyéjében, a Columbia-folyó torkolatánál helyezkedik el, egyben a megye székhelye is. A 2010. évi népszámláláskor 9477 lakosa volt. A város területe 26,18 km², melyből 10,23 km² vízi.
A város John Jacob Astor befektetőről kapta nevét. Szőrmekereskedelemmel foglalkozó cége, az American Fur Company alapította az Astoria-erődöt 1811-ben. Astoria 1876. október 20-án kapott városi rangot. Astoria a nyugati part első állandó települése, illetve postahivatala első a Sziklás-hegységtől nyugatra.
A város a Columbia folyó déli partján található; itt található a mélyvízi astoriai kikötő. A várost a külvilággal az Astoriai regionális repülőtér, a 30-as és 101-es utak, valamint a Washington államban végződő Astoria–Megler híd kötik össze.
Történet
19. század
A Lewis–Clark-expedíció az 1805–1806-os telet a város mellett, a Clatsop erődben töltötte. Az erőd a mai Astoria délnyugati részén állt. A felfedezők reménykedtek, hogy egy hajó felveszi, és hazaviszi őket keletre, de ehelyett kénytelenek voltak szembenézni a kemény, esős és csapadékos téllel; végül ugyanazon úton jutottak haza, amerről jöttek.[4] Az erődnek felépítették egy másolatát, ami ma egy kiállítás és park.[5]
Gabriel Franchère 1813-as rajza a Fort Astoriáról
1811-ben a brit felfedező, David Thompson volt az első, aki teljes hosszában végighajózta a Columbia folyót, és a folyó torkolatánál elérte az akkor félkész Astoria-erődöt. Két hónappal a Pacific Fur Company hajója, a Tonquin után érkezett. Az erődöt a hajó személyzete építette, így inkább mutatott amerikai, mint brit jegyeket. A későbbi, amerikaiak és európaiak közötti területi vitában előbbiek magukénak vallották a területet.[6]
A John Jacob Astor cége, az American Fur Company leányvállalata volt a Pacific Fur Company. A céget kifejezetten oregoni szőrmekereskedelemre hozták létre.[7] Az 1812-ben kezdődött brit-amerikai háború során 1813-ban a céget eladták a kanadai riválisnak, a North West Companynek. A szőrmekereskedelem egészen az 1840-es évekig brit fennhatóság alatt maradt, egészen addig, amíg az oregoni ösvényen meg nem érkeztek az új telepesek. Az 1818-as egyezmény rendezte a Nagy-Britannia és a betelepülők közötti területi vitákat.[8][9] Az 1846-os Oregoni Egyezmény az állam határát a 49. hosszúsági fok mentén állapította meg; a Vancouver-sziget déli részét pedig a britek kapták meg.[10]
John Jacob Astor felkérte az Európában is ismert írót, Washington Irvinget, hogy írjon pozitív kicsengésű könyvet cége hároméves tündökléséről. Az 1835-ben megjelent Astoria írása idején Irving Astor vendége volt. A könyv megszilárdította a köztudatban a környék fontosságát. Az író szavaival élve a szőrmekereskedők „a vadon Szindbádjai voltak”, és tevékenységük a gazdaság nyugati partra és a középső területekre való kiterjesztésében fontos megálló volt.
Lazacfeldolgozó
Ahogy az Oregoni Területre egyre több amerikai költözött, Astoria kikötővárossá vált; a Columbia folyó jó kapcsolatot nyújtott a belsőbb részekkel. 1847-ben itt nyílt meg az első postahivatal a Sziklás-hegységtől nyugatra, 1876-ban pedig Oregon hivatalosan is az USA tagállamává vált.[11]
A 19. században sok bevándorló érkezett a városba; főként finnek és kínaiak. Előbbiek az egykor a mai Astoria–Megler híd környékén fekvő Uniontownban éltek és főképp halászattal foglalkoztak, míg a kínaiak a lazacfeldolgozó üzemekben helyezkedtek el, és vagy a belvárosban, vagy a feldolgozók környékén felhúzott viskókban éltek. Az 1800-as évek végén Astoria lakosságának 22%-a kínai volt.[12]
20. és 21. század
Két tűz is pusztított a belvárosban: 1883-ban és 1922-ben. A tűz részben a mocsaras talajra épített, cölöpökön álló faházak miatt terjedhetett gyorsan. Az első tűzeset után ugyanilyen házak épültek; a másodiknál az összedőlő házak tönkretették a vízvezeték-rendszert, így kevesebb lehetőség volt az oltásra; a lakók ezért dinamittal felrobbantották saját házaikat, így akadályozva a tűz terjedését.[13][14]
Astoria kikötője
Astoria több mint száz évig az egyik bejáratot jelentette az USA felé; habár Portland és Seattle háttérbe szorította, az Alsó-Columbia-medencében kereskedelmi központ jellege megmaradt. Gazdasága főként a halászaton és faiparon alapul. 1945-ben a Columbia folyó mentén 30 konzervgyár volt. 1974-ben a Bumblebee Seafood székhelyét a városon kívül helyezte, és helyi üzemeit leépítette; 1980-ban utolsó astoriai gyárát is bezárta. A faipar is hasonló képet mutat: a legnagyobb helyi foglalkoztató, rétegelt lemezzel foglalkozó üzem 1989-ben zárt be. A Burlington Northern–Santa Fe Railway 1996 óta nem közlekedtet ide vonatokat.[15]
Az Astoria–Megler híd
1921-től 1966-ig, az Astoria–Megler híd megnyitásáig a várost komp kötötte össze a washingtoni Pacific megyével. A híd volt a 101-es út utolsó, még hiányzó szakasza.[16]
Manapság a város a turizmusból, a művészetből és a könnyűiparból él. Ugyan a halászat és faipar még létezik, sokkal kevésbé van jelen, mint korábban.[17] Egy tízmillió dolláros fejlesztést követően 1982-től a kikötő óceánjárókat is tud fogadni. A 2009-es influenzapandémia során számos hajó Astoria kikötőjébe érkezett Mexikó helyett. A The World hajó 2009 júniusában járt itt.[18] A városban évtizedekig népszerű volt a sporthorgászat,[19][20][21] viszont manapság inkább a látnivalókért jönnek. A város népszerűségének növelésében a heti piac[22] és a kiskocsmák[23] is segítenek.
Az Astoria Column
A Fort Clatsop mellett az Astoria Column is népszerű látnivaló; a Coxcomb-hegy tetejére épült torony 38 méter magas, és belátható róla a város, a környék és a Columbia-folyó Csendes-óceánba ömlő vége is. 1926-ban épült a Great Northern Railway és a város névadója, John Jacob Astor dédunokája, Vincent Astor segítségének köszönhetően; ő dédapja szerepe előtti megemlékezése miatt adakozott.[24][25]
1998 óta a Fisher Poets Gathering az alaszkai és nyugati parti horgászok kedvenc találkozóhelye, ahol saját verseiket osztják meg.[26]
A város a TransAmerica biciklis ösvény nyugati vége; a 6 840 km hosszú útvonalat 1976-ban hozta létre az Adventure Cycling Association.[27]
A helyi kikötő három őrhajó (Steadfast, Alert, Fir) otthona.[28]
Éghajlat
Astoria éghajlata mediterrán (Köppen-skála szerint Csb), enyhe hőmérsékleti értékekkel. A telek ezen a szélességi fokon szintén enyhék (éjszaka is fagypont fölötti hőmérséklettel) és csapadékosak. A nyarak hűvösek, habár néha egy-egy hőhullám előfordulhat. Esőzések leggyakrabban késő ősszel és télen jelentkeznek, az évente lehulló csapadékmennyiség körülbelül 1700 mm.[29] A legszárazabb évszakok július és augusztus. A havazás ritka, de néha jelentősebb mennyiség is lehullhat.
Astoria a louisianai Lake Charles és a texasi Port Arthur mellett az USA legmagasabb páratartalmú városa (nyáron 89% reggelente és 73% délutánonként).[30]
Évente átlagosan 4,2 nap van melegebb 27 °C-nál, a 32 °C vagy magasabb pedig ennél is ritkább. Évente 1-2 nap melegebb az éjszaka 16 °C-nál.[31] Átlagosan 31 nap van fagypont alatt a hőmérséklet. A melegrekord 1942. július 1-jén dőlt meg 38 °C-kal, a hidegrekord pedig 1972. december 8-án és 1990. december 21-én -14 °C-kal.
Évente 191 nap hull számottevő csapadékmennyiség. A legcsapadékosabb év 1950 volt 2879 mm-rel, a legszárazabb pedig 1985 1056 mm-rel. A legcsapadékosabb hónap 1933 decembere volt, amikor 916 mm hullt. A legcsapadékosabb nap 1998. november 25-e volt, amikor 24 óra alatt 141 mm csapadék esett.[32] A legtöbb hó 1950 januárjában (680 mm) esett;[33][34] az egy nap alatti maximum 320 mm volt (1922. december 11.).[32]
A 2010-es népszámláláskor a városnak 9477 lakója, 4288 háztartása és 2274 családja volt. A népsűrűség 594 fő/km². A lakóegységek száma 4980, sűrűségük 312,1 db/km². A lakosok 89,2%-a fehér, 0,6%-a afroamerikai, 1,1%-a indián, 1,8%-a ázsiai, 0,1%-a a csendes-óceáni szigetekről származik, 3,9%-a egyéb-, 3,3% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 9,8% (8,1% mexikói, 0,3% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 1,4% pedig egyéb spanyol/latino származású).
A háztartások 24,6%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 37,9% házas, 10,8% egyedülálló nő, 4,3% pedig egyedülálló férfi; 28,347% pedig nem család. 38,8% egyedül élt; 15,1%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,15 személy élt; a családok átlagmérete 2,86 fő.
A medián életkor 41,9 év volt. A város lakóinak 20,3%-a 18 évesnél fiatalabb, 8,6% 18 és 24 év közötti, 24,3%-uk 25 és 44 év közötti, 29,9%-uk 45 és 64 év közötti, 17,1%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 48,4%-a férfi, 51,6%-uk pedig nő.[39]
2000
A 2000-es népszámláláskor a városnak 9813 lakója, 4235 háztartása és 2469 családja volt. A népsűrűség 617,1 fő/km². A lakóegységek száma 4858, sűrűségük 305,5 db/km². A lakosok 91,08%-a fehér, 0,52%-a afroamerikai, 1,14%-a indián, 1,94%-a ázsiai, 0,19%-a Csendes-óceáni szigetekről származik, 2,67%-a egyéb-, 2,46% pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 5,98% (4,6% mexikói, 0,2% Puerto Ricó-i, 1,2% pedig egyéb spanyol/latino származású).
A háztartások 28,8%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 42,5% házas, 11,2% egyedülálló nő; 41,7% pedig nem család. 35,4% egyedül élt; 13,6%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,26 személy élt; a családok átlagmérete 2,93 fő.
A város lakóinak 24%-a 18 évnél fiatalabb, 9,1%-a 18 és 24 év közötti, 26,4%-a 25 és 44 év közötti, 24,5%-a 45 és 64 év közötti, 15,9%-a pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 38 év volt. Minden 100 nőre 92,3 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 89,9.
A háztartások medián bevétele 33 011 amerikai dollár, ez az érték családoknál $41 446. A férfiak medián keresete $29 813, míg a nőké $22 121. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $18 759. A családok 11,6%-a, a teljes népesség 15,9%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 22%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 9,6%.[40]
Városvezetés
Astoria a városkezelési feladatok ellátására egy menedzsert alkalmaz. A választók a polgármestert és a négy képviselőt négy évre választják.[41] A város polgármestere a 2015. január 5-én hivatalba lépett Arline LaMear.[42] Elődje, Willis Van Dusen 1991 óta, 24 éven át volt a város vezetője.[43]
Oktatás
Az Astoriai Iskolakerületnek három általános (Gray-, Astor Elementary School és Lewis and Clark School), egy középiskolája (Astoria Middle School), valamint egy gimnáziuma (Astoria High School) van; ezenkívül a városban található a saját könyvtárral és sok parkkal rendelkező Clatsop Közösségi Főiskola, valamint a Tongue Point Job Corps, mely ingyenes képzésekre szakosodott.
Astor Elementary School
Astoria High School
Gray Elementary School
Média
A város napilapja az 1873-ban alapított The Daily Astorian.[44][45] Helyben elérhető még a Coast River Business Journal, mely egy Astoriát, Clatsop megyét és Északnyugat-Oregont lefedő üzleti havilap. Mindkét újság az EO Media Group Oregont és Washingtont lefedő csoportjának tagja.[46]
Astoriát két rádióadó szolgálja ki: a KMUN 91,9 Mhz közrádió, és a híreket és beszélgetős műsorokat sugárzó KAST 1370 KHz.
A tömegkultúrában
Astoriában 1984 óta minden évben előadják a város történetéről szóló Shanghaied in Astoria musicalt.
Itt forgatták az 1985-ös Kincsvadászok című filmet. Számos más filmnek is a város adott helyet, ezek a következők: Rövidzárlat, Fekete Villám: A fekete táltos, Ovizsaru, Szabadítsátok ki Willyt!, Szabadítsátok ki Willyt! 2., Tini nindzsa teknőcök 3.: Kiből lesz a szamuráj?, Benji, az üldözött, A kör 2., Út a vadonba, Hullámtörők és Cthulhu.[47][48][49]
A kora '60-as években forgott Route 66 sorozat 1962. szeptember 21-én sugárzott epizódja, a One Tiger to a Hill című Astoriában játszódik.
A The Ataris pop-punk banda So Long, Astoria albumának első száma a Kincsvadászokra utal. Az album hátsó borítóján több Astoriában készült fotó is látható, például a víztorony lerombolásáról szóló 2002-es újságcikkből.[50]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Astoria, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
↑Arline LaMear (angol nyelven). Democratic Party of Oregon. [2016. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
↑D. W. Meinig. The Great Columbia Plain, Weyerhaeuser Environmental Classic kiadás (angol nyelven), Washington: University of Washington Press, 37-38, 50. o. [1968] (1995). ISBN 978-0-295-97485-9
↑James Ronda: Astoria & Empire. Lincoln (Nebraska): University of Nebraska Press. 1995. ISBN 0-8032-3896-7
↑Treaties in Force (angol nyelven). United States Department of State. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
↑Elihu Lauterpacht, C. J. Greenwood, A. G. Oppenheimer, Karen Lee: Consolidated Table of Treaties (angol nyelven). Cambridge University Press. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
↑Oregon Territorials (angol nyelven). Pacific Norhtwest Postal History Society. [2015. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
↑Chelsea Gorrow: Astoria Embraces Chinese Legacy (angol nyelven). The Daily Astorian, 2012. július 17. (Hozzáférés: 2016. november 14.)
↑The Astoria Fire. In Rachel Dresbeck: Oregon Disasters: True Stories of Tragedy and Survival. Lanham (Maryland): Rowman & Littlefield. 2015. ISBN 978-1-4930-1318-0 Hozzáférés: 2016. november 13.
↑John Gottberg Anderson: Going “Goonie” in Astoria (angol nyelven). Bend Bulletin, 2015. június 29. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑Dwight A. Smith – James B. Norman – Pieter T. Dykman: Historic Highway Bridges of Oregon.Portland (Oregon): Oregon Historical Society Press. 1989. 299. o. ISBN 0-87595-205-4
↑Clatsop County Climate (angol nyelven). Oregon Climate Service. [2014. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑Comparative Climatic Data (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑OR Astoria RGNL AP (angol nyelven). National Oceanic and Atmospheric Administration. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑ abAstoria Area (angol nyelven). National Weather Service. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑Astoria, Oregon (350324) (angol nyelven). Western Regional Climate Center. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑2010 Demographic Profile (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
↑Census 2000 Summary File 1 (angol nyelven). United States Census Bureau. [2020. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
↑City Council (angol nyelven). City of Astoria. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
↑Derrick DePledge: LaMear takes power at City Hall (angol nyelven). The Daily Astorian, 2015. január 6. (Hozzáférés: 2016. november 13.)
.jpg)
_(clatDA0040).jpg)
_off_Mare_Island_in_July_1941.jpg)
