Szülei 1402. november 26-án házasodtak össze.[5] Édesanyja, Blanka királyné egy[6] vagy több vetélést[7] követően 1406. december 17-én[1] vagy 19-én[2] a cataniai Ursino-várban[7] végre megszülte a trónörököst, akit az apja és a nagyapja után Márton névre kereszteltek.[8] Az apai nagymama, Luna Mária már nem érhette meg ennek az örömhírnek a fogadását, hiszen alig egy héttel később, december 29-én meghalt. A hírek korabeli terjedési sebessége folytán Aragóniában csak 1407. február 11-én értesülhetett az egyik nagypapa az örömhírről, aki rögtön értesítette a másik nagyapát is, a navarrai királyt.[1] Ugyanígy édesanyja halálhíréről is csak pár hónapos késéssel szerezhetett tudomást Ifjú Márton király, és egész Szicíliában az örömteli hír mellett meggyászolták a király anyját, melyről Idős Márton rendelkezett.[9]
Nem sokkal ezután viszont az újdonsült trónörökös fertőzés következtében[12]1407 augusztusában meghalt,[3] így egyelőre nemcsak az özvegy aragón királyné reményei foszlottak szerte, hogy leszármazottait az aragón trónon lássa, hanem a dinasztia folytonossága ugyancsak ismét gyenge lábakon állt.
Anthony, Raoul: Identification et Étude des Ossements des Rois de Navarre inhumés dans la Cathédrale de Lescar, Masson, Párizs, 1931. URL: Lásd További információk
Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana60, 311–322, 1999. URL: Lásd További információk
Fodale, Salvatore. Martino il Giovane e la soggezione del Regno di Sicilia a quello d’Aragona, In: María Teresa Ferrer i Mallol (szerk.): Martí l'Humà: el darrer rei de la dinastia de Barcelona (1396-1410) : l'Interregne i el Compromís de Casp = Memòries de la Secció Històrico-Arqueològica 98 (olasz nyelven), Barcelona: Institut d'Estudis Catalans. Secció Històrico-Arqueològica, 699–706. o. (2015). Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 16.ISBN 978-84-9965-251-1
Silleras-Fernández, Núria: Spirit and Force: Politics, Public and Private in the Reign of Maria de Luna (1396–1406), In: Theresa Earenfight (ed.): Queenship and Political Power in Medieval and Early Modern Spain, Ashgate, 78–90, 2005. ISBN 075465074X, 9780754650744 URL: L. További információk
Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
Tramontana, Salvatore: Il matrimonio con Martino: il progetto, i capitoli, la festa, Príncipe de Viana60, 13–24, 1999. URL: Lásd További információk
Silleras-Fernández, Núria: Widowhood and Deception: Ambiguities of Queenship in Late Medieval Crown of Aragon, In: Mark Crane et al. (eds.): Shell Games: Studies in Scams, Frauds and Deceits (1300–1650), CRRS Publications, Toronto, 2004, 185–207. URL: Lásd További információk
Urso, Carmelina: Regine e dame nei castelli della Sicila medievale (secc. XIV–XV) spigolature di storia siciliana, Annali della facoltà di Scienze della formazione Università degli studi di Catania 8, 23–36, 2009. URL: Lásd További információk
Schwennicke, Detlev: Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäischen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.