Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett előbb román-magyar (1950–1955),[2] majd muzeológia–néprajz szakon. Több helyen dolgozott muzeológusként és tudományos munkatársként. Kecskeméten 1965-ben üzemmérnöki diplomát szerzett.[2] 1954–55-ben a budapesti Néprajzi Múzeumban segédmuzeológus volt, majd öt évig Szekszárdon muzeológus.[2] 1960 és 1976 között a pécsi Dunántúli Tudományos Intézet, 1976–77-ben a Baranya Megyei Levéltár tudományos főmunkatársa, majd 1985-ig a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályvezetője volt.[2] Ezután 1989-ig az MTA Néprajzi Kutatócsoportja főmunkatársaként, majd osztályvezetőjeként dolgozott.
1971-ben védte meg a néprajztudományok kandidátusi, 1990-ben akadémiai doktori értekezését.[2] A Magyar Tudományos Akadémia néprajzi bizottságának lett tagja. 1994 és 1998 között a Közalkalmazottak Keresztény Szakszervezeti Szövetség elnöke, valamint a Keresztény Szakszervezetek Szövetsége társelnöke volt, 1998-ban örökös tiszteletbeli elnöknek választották. 1990 és 1997 között a Magyar Néprajzi Társaság elnöke volt. 1995-től az Acta Ethnographica című tudományos folyóirat főszerkesztője, emellett az Ethnographia szerkesztőbizottságának tagja. 2010. szeptember 1-jénPécs díszpolgárává avatták.
Kutatási területe a népi gazdálkodás, ezen belül a szőlészet, a gyümölcstermesztés és az állattartás néprajzi vetülete, valamint a néptánc, a népköltészet és néprajzi csoportok együttélése és kölcsönös hatásai egymásra. Több mint százhatvan tudományos közlemény szerzője.
Közéleti tevékenysége
Az MDF-be annak párttá válása után lépett be, 1988-ban, 1989–90-ben az országos választmány tagja és pécsi elnöke volt. 1993-ban a Baranya megyei választmány elnökévé választották. Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni jelöltként bejutott az Országgyűlésbe (Baranya megye 1. vk., Pécs). 1993 és 1994 között az MDF-frakció elnökségi tagja, 1994-ben és 1998-ban pedig a párt
országgyűlési képviselőjelöltje volt.
1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban.[2] Ezt a posztot 1993-ig töltötte be (őt Mádl Ferenc későbbi köztársasági elnök követte). Minisztersége idején a rendszerválás utáni kulturális élet finanszírozásában, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket.
Nős, házasságából három fiúgyermekük született. 1960-ban költözött Pécsre, az 1990-es évekbenHosszúheténybe költözött. 2000-es évektől kezdve a teleket Pécsen tölti családja közelségében. Távoli rokona Petőfi Sándornak.
Magyar néptánchagyományok (társszerző, Budapest, 1980)
Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből (1981)
Néprajzi alapismeretek (Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1982)
Sárközi hímzések régen és ma (Németh Pálnéval, Budapest, 1982)
Magyar népismeret (néprajzi történészeknek) (Budapest, 1990)
Hagyomány és jövendő. Népismereti tanulmányok (2004)
A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt; 2. kieg., átdolg. kiad.; Ekvilibrium, Budakeszi, 2007
A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk; Szent György Könyvek, Budapest, 2008 (Szent György könyvek)
Antropogén ökológiai változások a Kárpát-medencében. A Kárpát-medence felszínének változása a földhasználat és az életmód változásának következtében; szerk. Andrásfalvy Bertalan, Vargyas Gábor; PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék–L'Harmattan, Pécs–Budapest, 2009
Együtt élő népek, eltérő értékrendek. Andrásfalvy Bertalan válogatott társadalomnéprajzi tanulmányai; szerk. Máté Gábor; L'Harmattan–PTE Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék, Budapest–Pécs, 2011 (Studia ethnologica Hungarica)
A Duna mente népének ártéri gazdálkodása. Ártéri gazdálkodás Tolna és Baranya megyében az ármentesítési munkák befejezése előtt; 2. kieg., átdolg. kiad.; Ekvilibrium, Budakeszi, 2014
Magyarország földjének és népének múltja, jelene és jövője; Balaton Akadémia, Keszthely, 2014 (Más kor könyvek)
A magyar föld sorsa. Andrásfalvy Bertalan, Ángyán József, Márai Géza, Molnár Géza, Tanka Endre írásai földviszonyaink múltjáról és jelenéről a jövőnek; szerk. Tanka Endre; Agroinform, Budapest, 2014
Paraszti műveltség és nemzeti összetartozás; Balaton Akadémia, Keszthely, 2019 (Szent László könyvek)
Jövőnk gyökerei. Írások a népművészetről; MMA, Budapest, 2019
Mátyás és a török basa. Mesegyűjtések 1950–1963; szerk. Tóth Gábor; Magyar Versmondók Egyesülete, Budapest, 2021
Népmesék minden formában; MVE, Budapest, 2021
Életgazdagság. Andrásfalvy Bertalan válogatott írásai. Andrásfalvy 90; szerk. Szerényi Béla; Zenei Anyanyelv Alapítvány, Budapest, 2021
