Altaj köztársaság

	Altaj köztársaság (Республика Алтай)
; Altaj köztársaság címere	; Altaj köztársaság zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Oroszország
Szövetségi körzet	Szibériai szövetségi körzet
Székhely	Gorno-Altajszk
Járás	10
Városi körzet	1
Alapítás	1922. július 1.
Köztársaság vezetője	Andrej Anatoljevics Turcsak (mb.)
	Népesség
Teljes népesség	210 095 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	2,23 fő/km²
Etnikai csoportok	oroszok, altajok, kazakok, kumundiak
	Földrajzi adatok
	Terület
Összterület	92 600 km²
	Elhelyezkedése
	Altaj köztársaság Pozíció Oroszország térképén
	é. sz. 50° 51′, k. h. 86° 54′50.850000°N 86.900000°EKoordináták: é. sz. 50° 51′, k. h. 86° 54′50.850000°N 86.900000°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Altaj köztársaság témájú médiaállományokat.

Az Altaj köztársaság vagy Altaj-hegyvidék^[2] (oroszul Республика Алтай), az Oroszországi Föderáció tagja. Székhelye Gorno-Altajszk. 2010-ben népessége 206 168 fő volt. Területe 92 600 km².

Történelem

Az altájok saját közigazgatási egysége 1922. június 1-jén Ojrat autonóm terület néven jött létre az Altaji kormányzóság egy részéből, székhelye az akkor Ulala nevű Gorno-Altajszk volt. A terület nevét 1932-ben Ojrot autonóm területre változtatták, székhelye új neve pedig Ojrot-Tura lett. 1948-ban ismét megváltoztatták mind a terület, mind a székhely nevét: az előbbié Altaj-hegyvidéki autonóm terület lett, az utóbbié Gorno-Altajszk, amit tulajdonképpen a terület új nevéből képeztek.

Az egykori Ojrat, Ojrot majd Altaj-hegyvidéki autonóm terület 1925-től az akkor létrehozott Szibériai határterülethez tartozott, ennek felosztása után 1930-tól a Nyugat-szibériai, 1937-től pedig az ennek egy részéből létrejött Altaji határterülethez. 1991-ben a terület neve ismét változott és köztársasági rangot is kapott, attól kezdve neve Altaj köztársaság és az Oroszországi Föderáció önálló alanya.

Demográfia

Etnikumok

Nemzetiségek	1926^[3]	1939^[4]	1959^[5]	1970^[6]	1979^[7]	1989^[8]	2002^[9]	2010^[10]
altajok	42 213 (42,4%)	39 285 (24,2%)	38 019 (24,2%)	46 750 (27,8%)	50 203 (29,2%)	59 130 (31%)	68 027 (33,6%)	69 963 (34,5%)
oroszok	51 813 (52%)	114 209 (70,4%)	109 661 (69,8%)	110 442 (65,6%)	108 795 (63,2%)	115 188 (60,4%)	116 510 (57,5%)	114 802 (56,6%)
kazakok	2 326 (2,3%)	4 280 (2,6%)	4 745 (3%)	7 170 (4,3%)	8 677 (5%)	10 692 (5,6%)	12 108 (6%)	12 524 (6,2%)

Az altajok száma a különböző kisebb altaj népcsoportokkal együtt (telengitek, tubalárok, cselkánok, kumundiak, sórok) kerül kimutatásra.

Népességváltozás

A népesség alakulása 2016 és 2025 között

Lakosok száma	215 263	218 063	220 934	210 765	210 095
	2016	2018	2021	2024	2025

Adatok: Wikidata

Vallási megoszlás

Egy 2012-es felmérés szerint a lakosság 27,6%-a az orosz ortodox egyház híve. A második legnépszerűbb valláscsoport az etnikai és természetvallások (13%), nevezetesen a szláv újpogányság (wd), a tengrizmus és a burhanizmus. Kisebbségi, de még jelentős vallások: az iszlám (6%) és hinduizmus (2%) (beleértve a szláv-védikus, krisnás és tantrikus mozgalmakat).^[11]^[12]

Települések

Altaj-hegyvidék területén (a 2010. évi népszámláláskor) egyetlen város található, a főváros, Gorno-Altajszk, a falusi települések száma pedig 245 melyek közül 8 lakatlan.

A 2010. évi népszámlálás adatai szerint 28% a városi (vagyis a Gorno-Altajszkban élő) népesség aránya, ez az érték rendkívül alacsony Oroszország más régióival összehasonlítva. A legnagyobb falu népessége meghaladja a 16 ezer főt, és összesen 10-é éri el a háromezret, melyek együttesen a köztársaság lakosainak 29%-a számára nyújtanak otthont. A településhálózat döntő részét azonban a legfeljebb néhány száz lakosú aprófalvak alkotják.

Altaj-hegyvidék városa és legnépesebb falvai a következők (2010. évi népességükkel):

Gorno-Altajszk (56 933)
Majma (16 174)
Kos-Agacs (7900)
Ongudaj (5655)
Turocsak (5582)

Közigazgatás és önkormányzatok

Altaj-hegyvidék (a 2010. évi népszámláláskor) közigazgatási szempontból 10, a székhelyükről elnevezett járásra oszlik, ezen kívül Gorno-Altajszk városa köztársasági alárendeltségű, így nem tartozik egyik járáshoz sem.

Az önkormányzatok területi beosztása nagyjából megegyezik a közigazgatási felosztással. A 10 járás mindegyikében járási önkormányzat működik, Gorno-Altajszk a járásoktól független városi körzetet alkot, ami egyszintű önkormányzat, egyszerre gyakorolja a járási és a községi önkormányzati hatásköröket, a járások területén pedig összesen 92 falusi község található.

A járások és székhelyeik:

Csemali járás (Csemal)
Csojai járás (Csoja)
Kos-agacsi járás (Kos-Agacs)
Majmai járás (Majma)
Ongudaji járás (Ongudaj)
Sebalinói járás (Sebalino)
Turocsaki járás (Turocsak)
Ulagani járás (Ulagan)
Uszty-kani járás (Uszty-Kan)
Uszty-kokszai járás (Uszty-Koksza)

Politikai vezetés

A köztársaság vezetője (oroszul: (glava):

Alekszandr Vasziljevics Berdnyikov: 2006. január 20. – 2019. március 20. Hivatali idejének lejárta előtt önként lemondott.
Oleg Leonyidovics Horohorgyin: 2019. március 20-ától Putyin elnök rendeletével a köztársaság vezetőjének feladatait ellátó megbízott. Megbízatása a következő választásig szólt (2019. szeptember).^[13]

A 2019. szeptember 8-i választáson a köztársaság vezetőjévé választották.^[14] Beiktatták hivatalába: 2019. október 1-én. 2024. június 4-én hivatali idejének lejárta előtt lemondott.