Akabai-öböl

Akabai-öböl
A Sínai-félsziget, keleti oldalán a hosszúkás Akabai-öböllel
Hosszúság	175 km
Legnagyobb mélység	1850 m
Elhelyezkedése
Akabai-öböl Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 28° 45′, k. h. 34° 45′28.75, 34.75Koordináták: é. sz. 28° 45′, k. h. 34° 45′28.75, 34.75
A Wikimédia Commons tartalmaz Akabai-öböl témájú médiaállományokat.

Az Akabai-öböl (Aqabai-öböl, arabul خليج العقبة / Halídzs el-Akaba), Izraelben ismert nevén Eilati-öböl (héberül מפרץ אילת / Mifrác Eilat) a Vörös-tenger az Arab-félsziget (Szaúd-Arábia) és a Sínai-félsziget (Egyiptom) között. Északi végében Izraelnek és Jordániának is van egy-egy rövid partszakasza. A Vörös-tengertől a 13 kilométer széles Tiráni-szoros (Tiran-szoros) választja el.

Természeti viszonyai

Hosszú, keskeny öböl: hossza 175 kilométer, átlagos szélessége 25 kilométer, legnagyobb mélysége 1828 m.^[1] Más források (BritH) szerint hossza 160 km, szélessége 19–27 km. Egyetlen védett, természetes kikötője az egyiptomi Dahab.

Egy nagy, máig aktív transzform vető mellett alakult ki; keleti fele észak, nyugati fele pedig dél felé mozog. A vető helyét jelző Szír-Jordán-árok a Kelet-afrikai árokrendszer legészakibb nyúlványa. Benne találjuk észak felé a Holt-tengert, majd a Jordán völgyét a Kineret-tórel (Genezáreti-tóval) és a Hula-tóval. Az öböl két partján 600 m-ig emelkedő hegyek sorakoznak.

Szűk bejárata, szigetei és korallzátonyai, valamint a hirtelen támadó viharok miatt nehezen hajózható.

Fontosabb partmenti települések

A partján fekvő legjelentősebb települések, kikötővárosok:

• északon:
  • Taba (Egyiptom),
  • Eilat (Izrael egyetlen, a Vörös-tenger és az Indiai-óceán felé nyíló kikötője) és
  • Akaba (Jordánia egyetlen, tengeri kikötője),
• délebbre:
  • Hakl (Szaúd-Arábia),
  • Dahab (Egyiptom),
  • Sarm es-Sejk (Egyiptom).

Jegyzetek

1. (MNL)

Források

• MNL: Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 325. o. ISBN 963-05-6612-5  
• BritH: Britannica Hungarica I., p. 165.