1215-ben „Zaka” néven említik először, Abaújvár uradalmához tartozott. Az első település valószínűleg a tatárjárásban elpusztult és a Hernád völgyébe betelepített magyar lakosság új falut alapított „Nádasd” néven. Ezután a falut hol Zaka, hol Nádasd néven említik, az utóbbi név a 14. századtól állandósult.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NÁDASD. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai Sós, és több Urak, lakosai leginkább reformátusok, fekszik Telki Bányához fél mértfölnyire, határja jó, legelője tsekély, de más szép javai vannak, Kassán vagyonnyaikat jól el adhattyák.”[2]
Fényes Elek1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nádasd, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, a Hernád völgyében, egy gyönyörű felemelkedett helyen, 998 kath., 7 evang., 89 ref., 50 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Három kastély. Jövedelmes vizimalom. F. u. Sós, Csoma, Bónis, Fekete, Czékus. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Nádasdkisközség 159 házzal 992 magyar és tót lakossal. Postája Zsadány, távirója: Alsó-Mislye. A katholikus templom szentélye csúcsives modorban van épitve és egyik faragott kövében az 1458. évszám olvasható. E templomot 1763-ban Kapy Judit restauráltatta. Itt van a Soós család sirboltja is. A községben magas dombtetőn csinos kerben áll Kovács Gézának gyönyörü kilátást nyujtó, egyszerü de érdekes elrendezésü kastélya, melyet e század elején a Soós család épittetett, az akkoriban divatba jött klasszikuskodó izlésben.”[4]
_des_2._Jahrhunderts_n._Chr._aus_Ton_mit_Swastika-Motiven_in_ostslowakischen_Raum.jpg)
