2024-es európai parlamenti választások
|
|
Mandátumok száma: 720
|
|
|
|
Többség: 361 fő
|
|
|
|
| Részvétel: 0%
|
0 ezer szavazó a 0 ezerből
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| Listavezető
|
Walter Baier
|
|
|
| Párt
|
The Left
|
|
|
| Előző választás
|
37 fő,
|
|
|
| Mandátumok
|
|
|
|
| +/–
|
|
|
|
| arány
|
|
|
|
| +/–
|
|
|
|
| Egyéni kerület
|
|
|
|
| +/–
|
|
|
|
|
A 2024-es európai parlamenti választást 2024. június 6. és 9. között tartották.[1] Az Európai Parlament 720 tagja 27 ország közel 450 millió európai polgárát képviseli. A szavazást Magyarországon 2024. június 9-én vasárnap tartották.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 14. cikkének 3. bekezdése szerint: „Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják”[3] A konkrét lebonyolítás módját a tagországok saját hatáskörükben határozzák meg. Mindössze néhány, az unió összes tagállamára érvényes szabály létezik, ezek közül a legfontosabb, hogy a EP választásnak arányos választásnak kell lennie. Erre a listás választás a legalkalmasabb.
A tagállamok többségében preferenciális szavazást alkalmaznak. Ezen belül is eltérő választási szabályok vannak. Van, ahol egy félig nyitott listára szavaznak, ebben az esetben a választó csak a választáson részt vevő pártok egyetlen általa kiválasztott pártlistán belül szavazhat a listán szereplő egy vagy több jelöltre sorba állítva azokat. A teljesen nyílt listás szavazás esetén a választó különböző listák jelöltjeire is szavazhat.
Más tagállamokban a zárt listás szavazás érvényes. Ebben az esetben a szavazók nem személyekre, hanem csak és kizárólag egy párt listájára szavazhatnak. A listán elfoglalt helyeket a pártvezetés állapítja meg, és ennek megfelelően kerülnek a parlamentbe a képviselők.
Írországban és Máltán az egyszeri átruházható szavazatok módszerét alkalmazzák.
Általában egy-egy ország egy szavazókörzetnek számít,[4] de ez alól is van kivétel. Belgium, Írország, Lengyelország, és Olaszország több szavazókörzetre van felosztva.
Az európai parlamenti választásokra vonatkozó közös szabályok 1976. évi választási okmányának felülbírálatára 2018. június 7-én egy határozattervezetet hagyott jóvá a nagykövetek tanácsa. Ezeknek a módosításoknak a szövegét, miután minden tagállam elkészítette a hivatalos fordítását, az Európai Parlamentnek kellett elfogadnia.
A cél, hogy az uniós választásokon növekedjen az európai polgárok aktivitása mind a részvétel, mind a választások jelentőségének tudatosítása területén. Valamint a választások tisztaságának erősítése, a szabálytalan szavazások megelőzése.
A szavazás érvényességnek alsó küszöbértéke kötelezően 5% a 2024-es választásoktól kezdve.
A tagállamoknak kötelező szankciókat alkalmazni a kettős szavazások kizárására (olyan esetekben, amikor egy uniós polgár egynél több tagállamban szavaz). Ezért kapcsolattartó hatóságokat kell kijelölni, amelyek az olyan polgárokra vonatkozó adatok cseréjéért felelősek, akik az állampolgárságuktól eltérő tagállamban kívánnak szavazni, illetve jelöltként indulni.
Továbbá ösztönzi a módosítás a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé az Unión kívüli harmadik országban lakó állampolgáraik számára, hogy szavazhassanak az európai parlamenti választásokon. Ez magyar szempontból fontos módosítás, figyelembe véve a határon túli kettős állampolgársággal rendelkezőket.
Az új szabályzás lehetővé teszi, megfelelő feltételek mellett, az internetes szavazást is, valamint az európai pártcsaládok logóinak használatát a szavazólapokon.
A parlament összetétele
A Brexit következtében 2020 januárjában a brit delegáció 27 mandátumát szétosztották más országok között (ezeket a helyeket a 2019-ben megválasztott, de mandátumukat addig át nem vevő képviselők foglalták el),[5] a többi 46 mandátumot megszüntették, így a parlamenti képviselők száma megváltozott, 751-ről 705-re csökkent.
2023 júliusában az EU-nagykövetek megállapodtak abban, hogy 705-ről 720-ra emelik a képviselői helyek számát, hogy kompenzálják a tagállamok lakosságszámának változását.[6] Az Európai Parlament és az Európa Tanács megállapodott a helyek számának 2023 szeptemberében 720-ra növeléséről.[7]
A 27 országos választás időpontját négy napon belül határozzák meg, figyelembe véve a nemzeti szavazási szokásokat.
A parlamenti helyek elosztását a Lisszaboni szerződés 14. cikke határozza meg. E szerint a képviselők létszáma maximum 750 fő lehet, és az uniós polgárok képviselete arányosan csökkenő módon történik. Egyetlen tagállamnak sem lehet több képviselője mint 96, és a legkisebb tagállamnak is minimálisan 6 képviselői helye van.
Az Európai Parlamentben önálló frakció létrehozásához legkevesebb 7 tagállamból 23 parlamenti képviselő szükséges.
Pártcsaládok listavezetői
A 2014-es európai parlamenti választások előtt új nem kötelezőérvényű rendszert vezettek be az Európai Bizottság elnökének kiválasztására, e szerint amelyik pártcsoport szerezi meg a legtöbb mandátumot, annak vezető jelöltje lesz a Bizottság elnöke.[9] Ennek eredménye alapján 2014-ben végül a legnagyobb csoport jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölték és választották meg a Bizottság elnökének.[10] Az európai pártok vezetőinek célja a rendszer 2019-ben történő ismételt alkalmazása volt, a pártcsoportok kiválasztották a vezető jelöltjeiket, és televíziós vitát szerveztek a jelöltek között.[11] Azonban a választásokat követően mégis Ursula von der Leyen német védelmi minisztert választották a Bizottság elnökének, aki a választások előtt nem volt jelölt. Manfred Webert, a legtöbb mandátumot szerzett EPP vezető jelöltjét nem jelölték a Bizottság elnökének.[12] Bár a rendszert 2019-ben nem alkalmazták, egyesek a rendszer újjáélesztését szorgalmazták a közelgő választásokon.[13][14][15]
Az EPP,[16] PES,[17] EGP,[18] és PEL [19] bejelentette, hogy 2024-ben fő jelöltet kíván állítani, míg az ECR és az ID ezt elutasította.[20]
Előrejelzések
Parlamenti helyek június 5.[21] )
720 képviselő az alábbiak szerint:
Az európai választásokhoz hagyományosan nem készítenek európai szintű felméréseket. A 2024-es választások utáni várható mandátumelosztásról országos felmérések alapján különböző intézetek készítenek előrejelzést. Az előrejelzések általában a meglévő képviselőcsoportokra vonatkoznak, és még nem veszik figyelembe az esetleges feloszlásokat vagy új képviselőcsoportok megalakulását. Így a 21 magyar képviselő mandátumait, mivel a Fidesz nem tagja egyetlen európai pártcsaládnak sem, csak korlátozottan veszik figyelembe.
22,2
19,7
9,3
10,5
10,4
4,4
5,7
16,1
Nyereségek és veszteségek
Összehasonlítva 2019 évvel
+1,2
+1,2
−1,5
+2,3
−2,6
−2,1
−6,0
+5,8
Választási eredmények
Az Európai parlament alakuló ülését megelőzően az egyes európai országok különböző nemzeti pártlistáin megválasztott képviselők, ideológiai elkötelezettségeiknek megfelelően megalakították képviselő csoportjaikat, frakcióikat. Egy frakció megalakításhoz legalább 23 képviselő kell 7 tagországból. Az új parlamentben 8 frakció alakult többé kevésbé határozott ideológiai meggyőződés alapján.
Parlamenti helyek 2024-2029 [23]
720 képviselő az alábbiak szerint:
26,1
18,9
10,8
10,5
6,4
7,3
11,7
3,5
4,6
Nyereségek és veszteségek
Összehasonlítva 2019 évvel
+5,1
+0,4
−10,8
+2,6
−2,5
−0,1
−4,4
+11,7
+3,5
−5,7
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Zrt, HVG Kiadó: Eldőlt, mikor lesz 2024-ben az EP- és a magyar önkormányzati választás (magyar nyelven). hvg.hu, 2023. május 17. (Hozzáférés: 2023. május 17.)
- ↑ Liis Jaansalu: Európai parlamenti választások: a Tanács megállapodott az uniós választási jog korszerűsítését célzó intézkedésekről (pdf). Press Office of General Secretariat of the Council, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
- ↑ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA (2008/C 115/01). Az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. szeptember 5. (Hozzáférés: 2018. szeptember 20.)
- ↑ Franciaországban a nemzetgyűlés Franciaországot 2018. január 3-án az EP választások szempontjából egy választási körzetté nyilvánította, de ezt az alkotmánybíróság elé vitték, és még nem született bírósági döntés.
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
- ↑ Österreich bekommt weiteren Sitz im EU-Parlament. ORF.at, 2023. július 28.
- ↑ AZ EURÓPAI TANÁCS (EU) 2023/2061 HATÁROZATA
- ↑ Amendments to the protocol on transitional provisions annexed to the EU treaties ratified on 1st December 2011, according to the European Parliament Press release on the ratification of Parliament's 18 additional MEPs, 1st December 2011
- ↑ What is a spitzenkandidat? (angol nyelven). euronews, 2019. április 24. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ The EU's Spitzenkandidat 2.0 is heading for a fall | Financial Times. www.ft.com. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ First clashes liven up last EU Spitzenkandidat debate ahead of election (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2019. május 16. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ Who killed the Spitzenkandidat? (angol nyelven). POLITICO, 2019. július 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ Future of spitzenkandidaten could rest on next year's EU elections (angol nyelven). euronews, 2023. május 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ Is the Spitzenkandidat system really dead? Not if we act now (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2019. november 13. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ Why the EU's Spitzenkandidaten procedure should be revived before the next European Parliament elections. EUROPP, 2021. július 29. (Hozzáférés: 2023. augusztus 21.)
- ↑ EPP backs spitzenkandidat, as other right parties abandon the process (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. május 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
- ↑ Nicolas who? Socialists close in on challenger to take on Ursula von der Leyen (angol nyelven). www.politico.eu, 2024. január 16. (Hozzáférés: 2024. január 16.)
- ↑ European Greens to field Spitzenkandidaten duo in 2024 EU elections (angol nyelven). European Greens. [2023. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
- ↑ The Left will have a spitzenkandidat for 2024 EU elections (brit angol nyelven). www.euractiv.com, 2023. június 19. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
- ↑ Liberals divided over 2024 EU election campaign strategy (angol nyelven). POLITICO, 2023. július 5. (Hozzáférés: 2023. augusztus 22.)
- ↑ Politico: Elörejelzés június 5, 2024. június 5. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. Politico. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
- ↑ Európai Parlament: Előzetes eredmények, 2024. július 9. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ Európai Parlament: Előzetes eredmények, 2024. július 9. (Hozzáférés: 2024. július 9.)}
.jpg)
.jpg)
.jpg)
_(cropped).jpg)
_group_(48188712901)_(cropped).jpg)
_group_(48188712831)_(cropped).jpg)
.jpg)
