Üstökösgém

Üstökösgém
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Gémfélék (Ardeidae);
Alcsalád:	Gémformák (Ardeinae);
Nem:	Ardeola;
Faj:	A. ralloides;
Tudományos név
	Ardeola ralloides; (Scopoli, 1769)
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Üstökösgém témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Üstökösgém témájú médiaállományokat és Üstökösgém témájú kategóriát.

Az üstökösgém (Ardeola ralloides) a madarak (Aves) osztályának gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó gázlómadár.^[1]^[2] Népies nevei: hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém.

Rendszerezése

A fajt Giovanni Antonio Scopoli osztrák természettudós írta le 1769-ben az Ardea nembe Ardea ralloides néven.^[3]

Előfordulása

Európában és a Közel-Keleten fészkel, telelni Afrikába vonul. Természetes élőhelyei a szabad vízfelületű mocsarak, bokros folyópartok vagy szigetek. Óvatos, rejtőzködő életet él.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik itt. Tisza mentén és a Hortobágyon észlelhető. Fészkelő-állománya 250-450 párra tehető (2008-2012). Délnyugat felé vonul, Olaszországon és Szicílián keresztül Tunéziába s onnan tovább a Szaharán átkelve Nigériába. Vándorlása során kb. 4000 kilométeres utat tesz meg.^[5]

Megjelenése

Testhossza 44-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-92 centiméter, testtömege 230-370 gramm.^[5] A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketésbarna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdássárgák. Dolmánya és a szőrszerű válltollak fakó, sárgásbarna színű, többi része fehér.

Életmódja

Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát.^[5] A sekély vízben vadászik.

Szaporodása

Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe rakja 4-6 zöld tojását, melyeken 22-24 napig kotlik.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.^[5]