A zoológia vagy állattan az állatok rendszerezésével, állatfajok és közösségeik megismerésével foglalkozó tudomány, a biológia résztudománya. Állatnak az állatok országába (Regnum: Animalia) tartozó többsejtű heterotróf anyagcseréjű élőlényeket nevezzük.
A zoológia szó a görög Ζωο, zoon ("állat") és λογος, -logosz („tudomány”) szóösszetételből ered.
A zoológia ágai
A zoológia a vizsgálatok módszere és nézőpontja, szemléletmódja alapján szakterületekre, a vizsgált állatcsoport alapján pedig részterületekre tagolható. A szakterületek és részterületek kombinálásával rengeteg kutatási irány kapott önálló elnevezést. Ezeknek egymással interdiszciplinái és részinterdiszciplinái is vannak (például madár ökofiziológia, Drosophila magatartásgenetika, Oribatida faunagenetika stb.)
Az állatszervezettan az állati szervek és szövetek, és működésük vizsgálatával, leírásával foglalkozik.
E tudományág fontos eszköze a mikroszkóp, hogy egy állat felépítését a legrészletesebben megvizsgálhassák, ennek előkészítése a hisztotechnika.
Ezek a szakterületek az állatok tér- és időbeli elterjedési (előfordulási) mintázataival, valamint az e mintázatok mögött meghúzódó környezeti hatótényezőkkel foglalkoznak. Együttes megnevezésükre a szupraindividuális zoológia szolgál.
Az állatföldrajz (zoogeográfia) a fajok és közösségeik nagy léptékű változatosságával és az egyes régiók faunájának összetételével (faunisztika) foglalkozó tudomány.
Az állattársulástan (zoocönológia) az állati populációk együttelőfordulási (koegzisztenciális) viszonyaival, a cönózisokkal és az asszociációkkal foglalkozik.
Az állatökológia (zoological ecology) oknyomozó résztudomány, valójában nem választható el az ökológiától (general ecology), csupán tudománytörténeti okokból tárgyalják külön.
Ajánlott magyar nyelvű könyvek
Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
