Első versgyűjteményét Ventres de Guignol (Guignol harangjai) címen 1922-ben publikálta. Regényeire jellemző a női szereplők érdekes, különleges leírása, ez leginkább a Le Pré aux Dames című, tizenkét kötetből álló, 1942 és 1966 közt írt regényciklusában figyelhető meg. Esszéket is írt, ezek közül jelentősebb a Le Démon du style (A stílus démona, 1938) a Du style classique (A klasszikus stílusról, 1972), valamint néhány történelmi tárgyú esszéje. 1948-ban elnyerte a Francia Akadémia nagydíját regényírói munkásságáért. 1957 és 1959 közt a Société des Gens de Lettres elnöke, 1967-ben a PEN Club francia tagozata elnöke volt.[8]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
