A xilofon (görögül ξύλον—xylon, "fa"[1] + φωνή—hang) vagy magyarul facimbalom,[2] hangolt falemezekből álló idiofon ütőhangszer.
Az asztali harangjátékra emlékeztet a xilofon skálájának beosztása, de különböző hosszúságú, hangolt lemezei acél helyett keményfából készülnek. A két-három-négy sorban rendezett, sima vagy gömbölyded falemezek rendszerint fonott szalmakötegeken nyugszanak.
A xilofont két ütővel szólaltatják meg. A játéktechnika tekintetében is hasonlít a harangjátékhoz, de sokkal mozgékonyabb annál: szárazon pattogó hangjai sebes iramban követhetik egymást anélkül, hogy összefolynának.[3]
Jegyzetek
↑ξύλον, Henry George Liddell, Robert Scott, A Greek-English Lexicon, Perseus